Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ Jane&Bastien
  Yesterday at 20:23
Jane Willow West



ϟ Jóslástan terem
  Yesterday at 20:01
Bexley Wildfield

ϟ Kérdések fóruma
  Yesterday at 19:56
Gemma Carlyle

A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Bexley Wildfield
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Ivarn-vo Inor
 
Megan Smith
 
Corvus Flint
 
Jade Wilson
 
Rose-Neira Brooks
 
Viviana Rennes
 
Statisztika

Összesen 623 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Yedda Andrews

Jelenleg összesen 36553 hozzászólás olvasható. in 3349 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Kiméra-lesen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-05, 23:12

Camy & Evan & Sally

AKIK (...) ÚGY VÉLIK, HOGY A KALAND VESZÉLYES, MARADJANAK CSAK A HÉTKÖZNAPOK RABSÁGÁBAN, ÉS MEGLÁTJÁK, HOGY IDŐ ELŐTT MEGHALNAK


Szent Merlinre! Hova kerültem és mit keresek én itt? Ennél érdekesebb és borzalmasabb ugyanakkor vicces helyzetben még sosem voltam. De egyszer mindennek eljön az ideje, ahogy ennek is, ami pont most van. Na jó, inkább hagyom ezt a hülye gondolatmenetemet, még a végén megzakkanok. Ami könnyen előfordulhat ezek között.
- Sokkal népszerűbb nálad. Ha jobban belegondolok, te nem is vagy népszerű, mert akkor tudnom kéne, hogy ki a fene vagy, de passzolom. Sose láttalak még ezelőtt és őszintén nem is nagyon töröm magam, hogy megismerjelek. Amúgy meg nem lehet mindenki híres  – vetek rá egy lesajnáló pillantást. Ez van, nem kéne ezen fennakadni, teljesen normális ha valaki nem emelkedik ki a tömegből, hanem szürke kisegérként megbújik a többiek között.
- Nem tudok ilyen apróság miatt haragudni – nevetem el magam. Haragudni, mert végül is az igazat mondta. Mi lesz itt ma még? Teljesen össze van zavarodva ez a csaj. De ráfoghatja a rózsaszín ködre, hiszen itt van élete párja is.
- Mit képzelsz te magadról?  - kiabálok rá, amikor kitépi a kezemből a piát. Hát mit gondol, hogy én olyan kis tündéri kislány vagyok aki még életében nem ivott alkoholt. Azt nagyon rosszul gondolja, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy csak mostanában több alkoholt fogyasztottam, mint ő egész életében. Mert azt meg kell hagyni, hogy egy olyan időszakomat élem amikor az alkohol szerves része az életemnek.
- Édesem, hidd el tisztában vagyok vele, mi nyálas és mi nem. Az olyan dolgoktól felfordul a gyomrom és már kezdek is émelyegni – borzasztó.
Erre meg most elkezdenek csőrözni... pfuj, undorító. Elfordítom a tekintetemet és inkább kinézek az ablakon, de ott sincs semmi ami leköthetne. Mire visszafordulok, Evan már egy késsel játszik.
- Te tényleg elmebeteg vagy, öregem - az egyik mazochista a másik őrölt és ezek járnak velem egy iskolába. Sokkal inkább egy elmegyógyintézetben lenne a helyük, oda biztos könnyedén be tudnának illeszkedni, hiszen oda valósiak.
- A semmin kívül nem tudok mit mondani, ugyanis nem is ismerem ezt a csajt. Most találkoztam vele először és ép ezért fogalmam sincs, hogy mi az amit legalább egy kicsit is bírnék benne – ennél többet viszont nem tudok mondani. Mégis mit mondhatnék egy ismeretlenről?
- Na jó, azt hiszem én most lelépek, semmi kedvem hozzátok és azt hiszem ideje távoznom. Ti meg csak élvezzétek egymás társaságát, ahogy elnézlek benneteket, rátok férne egy kis összebújós este  – jelentem ki és már el is indulok az ajtó felé. Ahogy elérem azt lenyomom a kilincset és kilépek a folyosóra.




♰ Bocsi, ha borzalmas lett ♰ music ♰ 398
✖ K.P ✖

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-05, 18:06





Sally & Camy

& Evan


Az élet sosem meglepetés, hanem inkább hideg zuhany..


ღ zene: Outta My Head ღ megjegyzés: Cool

Már magam sem érzékelem az időt, sem a szavak hatását. Kiesik minden egy pillanat tört része alatt, és csupán arra koncentrálok rá, hogy valami miatt itt vagyunk, ami koránt sem lesz vicces hármunknak. Ha ez az ember nem normális, akkor nem várok tőle semmi jót, persze.. most apám rémlik inkább, mintsem Camrise apja. Megrázom lassan a fejem, ahogy az alkoholt iszogatom, és nem is foglalkozom a két lány vitázásával, hisz mégis mit mondjak nekik? Van itt nagyobb gond is, mint az, hogy össze akar hozni minket, ha egyáltalán ezt akarja, mert ha nem, akkor itt gondban leszünk.. Valaki miért hívná meg a saját lányát haza, hogy aztán még egy lányt meghívasson, aki fiatalabb, s rá engem, aki köztudottan gyilkos vagyok? Ha csak egy kicsikét is kutatott utánam, akkor tisztábban lehet vele, hogy nem vagyok gazdag, azaz Evan White nem az, ahogy az eredeti énemnek rengeteg van. A luxusa, a pompa, ami körbe vesz, és ez az egész.. nem hat meg. Csupán azt érzékelem, hogy valami folyik a háttérben, s gondolom látszat indokkal is ment el, mert semmilyen kötelesség nem hívta a drága Mr. Arogontet. Rideg pillantással bámulok magam elé, és fejtegettek egy jó pár percig mozdulatlanságomban, de semmi.. ötletem sincs, hogy mi a fenét várunk, avagy keressünk itten ebben a szent pillanatban, így végül csak meghúzom az italomat, és miután elfogyott, az üres poharat az asztalra helyezem le. Mire feleszmélek Camyvel találom szembe magam, aki megjegyezz valamit, de már nem tudom mit mondott nekem.. ironikusan az ajtó felé mutat, amire megrázom a fejemet, bár fogalmam sincs mit mondott előtte, ami vicces. Fogom magamat, és az ablakhoz lépek, hogy kitekintve rajta a külső tájat vegyem szemléletem körébe. Semmi fura, semmi érdekes.. Végül könnyedén rájuk emelem a tekintettemet, és Camy megjegyzésére figyelek fel. Témaváltás? Bánom is én! Közelebb lépve hozzá egy csókot lehelek az ajkaira, csak hogy érezze a törődésemet, hisz nem veszem én semmibe, csak az apja aggaszt. Majd végül abbahagyva a szemeibe tekintek jelentőségteljesen, miszerint én nem akarom, hogy feleslegesen is ridegnek érezzen. Végül leülök a fotel oldalára, és előveszek a belső zsebemből egy kést. Játszadozni kezdek az élével, ahogy oda-vissza húzgálom az ujjamat, ami tegyük fel fura lehet, mert hát egy.. nem tudják gyilkos vagyok, kettő.. ki játszik napközben késsel? Mosolyogva végül felvonom a szemöldökömet.
-Ha a vitátoknak vége, akkor örömmel vehetünk más téma irányt..-Jegyzem meg mosolyogva, ahogy először Camyre, majd végül Sallyre pillantok.-Bár azaz érdekes ebben az egészben, hogy mi azaz egyetlen egy téma, ami mindhármunknak megfelelne.-Hangosan felnevettek, ahogy a kést beleszúrom az egyik süteménybe, majd a szám elé emelem, és úgy eszem a süteményt róla.-Először is inkább azt mondjátok meg nekem, hogy az eddigiek alapján mit kedveltek egymásban? Bár azt nem ér mondani, hogy semmi.. valami jó pontot találjatok a másikban.-Vonom fel érdeklődően a szemöldököm, mert igen.. ez egy nagy kérdés, amire talán a válasz semmi lenne, de hát ilyen opció jelen helyzetben nem él.


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-05, 16:30

Kiméra-lesen
Nem is tudom, hogy hol kezdjem... Nem tetszett, hogy apu az engedélyem nélkül meghívta őket, de legjobban az nem tetszett, hogy ez a mocskos kis... Itt van köztünk. a puszta jelenléte is idegesített! Aztán a megszólalásairól nem is beszélve... Mit hisz magáról, ki őt itt? Jha tudom a választ, egy senki! Nem tudom, hogy mit hisz, de jelenleg egy megtűrt személy a szobában és a stílusa nem igazán tetszik nekem! Jobb lesz, ha hamarosan vissza vesz magából... Mert ha én állítom le, abból akkor nem lesz köszönet.
Aztán mikor meghallom szavait: " Engem aztán biztos, hogy nem kevertél össze senkivel! Nincs még egy ilyen népszerű és csodálatos lány, mint én az iskolában." Ezt most ugye nem mondta komolyan? Mennyire szánalmas, ezen csak hangosan felnevetek és nem bírom abbahagyni a nevetést. Úramatyám azt hiszi, hogy híres és menő csaj a suliban? Mindenki csak egy kis rib**cnak könyveli el. Na jó tudom, hogy igazak a pletykák, de Evan miatt türtőztettem magam, de tovább már nem bírom. Egyszerűen csak nevetni tudok és olyan jól esik a nevetés, hogy addig nem hagyom abba, míg a hasam el nem kezd fájni...
– Bogaram, te népszerű? Ne nevettess! Egy dologban vagy híres, amire nem igazán lennék büszke ennyi évesen, már ne is haragudj!  – Mondom felé fordulva a legkedvesebb mondom kimondva a mondandóm. Nem lehetek vele bunkó, hisz a vendégem, de azt már nem tűröm el, hogy ilyeneket mondjon... Még hogy ő népszerű? OMG! Inkább a szememet forgatom és Evan felé fordulok. Szavaira csak bólogatni tudok, tényleg nem fogunk mi veszekedni, mert nem adjuk meg az örömöt ennek a kis... Még mindig nem tudom felfogni, hogy hogyan képzelheti azt, hogy népszerű az iskolában. Népszerű az én vagyok és nem ő… De túlteszem rajta magam és nem foglalkozom vele.
- Apám ne lenne ilyen? De ő pont ilyen és minél kevesebb pénzkidobással akar több pénzt szerezni. Jelen esetben reménykedik, hogy pénz nélkül rádmászik majd és ha nem akkor lefizeti… A lényeg, hogy nem fog leállni, míg mi nem szakítunk… – Mondom tárgyilagodan a lábaimat kereztezve és whisky-ből kortyoltam egyet. Igazából nem itt sokszor, de bírom az alkoholt, mijndig is bírtam… De most ne térjünk el a tárgytól, hisz igazuk lehet, hogy nem csak ennyi van a háttérben.
- Szóval csak mert fiatalabb? Ohh életem ez sosem volt akadály vagy tévedek? De kérdésedre a választ már magam sem tudom… – Mondom és próbálok nem foglalkozni Sally-vel, de most gondoltam bele, hogy ő fiatal és nem ihatna alkoholt… Gyorsan ki is tépem a kezéből! Mielőtt a végén még leinná itt magát. Majd szavaira felhúzom a szemöldököm. Minek nevezett ez a kis… Egyre jobban idegesít, de mikor Evan-t a szájára veszi felcsattanok. Mielőtt bármit is mondhatna… Nem tudom mit képzel magáról ideje elcsendesíteni.
- Téged senki sem kérdezett… az alkoholról meg mondj le, mert többet nem kapsz és Evan-re visszatérve… Lehet, hogy a sarkon neked nem tanították meg mi a nyálas, de ez attól messze van. Talán a sok partnerednek meg kellet volna tanítania mi az a kuss! Szóval mennyit kérsz, hogy csendben maradj?! – Mondom nekia. legtöbb megvetéssel a hangomban Sallynek! A végén már Evan-hoz is fordulok és egy kis fél mondatot intézek felé. — Tudom, most az jön, hogy lelépsz… Hát arra van az ajtó!– Hajolok hozzá közel és mutatok a kijáratra… Az lenne a legjobb, ha mindkettő most azonnal haza menne! Na jó Evan maradhatna, mert hiányzott, de folytatja ezt a rideg stílust, akkor ő is elmehet a fenébe…
Aztán közelebb jön hozzánk és minkettőnkhöz intéz egy kérdést, de mielőtt tudtam volna válaszólni a kis szuka megszólalt! Így nem fog csendben maradni. Szerencsére nálam van a pénztárcám, de nem alázom meg azzal, hogy egy köteg pénzt vágok hozzá és azt ordibálom: "Itt a pénzed, csak fogd be!" Szóval inkább felhúzom a szemöldököm, mikor Evan a teljes nevemet kimondja… Aztán Sally szavaira a szememet forgatom. Nem vártam volnatőle többet olyan okos, mint amennyire szép… ~ semennyire ~ Szóval szóra nyitom a számat!
– Bogárka tőled nem vártam többet! Evan emlegetett valami meglepetést, de ezen felesleges agyalni, mert később úgy is megtudjuk, szóval beszélgessünk másról, ok?  – Ajánlom fel a lehetőséget nekik!

 ♦♦ Trouble for me♦♦ words: Valamennyi ♦♦ Ruha ♦♦  ℂredit


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-04, 18:50

Camy & Evan & Sally

AKIK (...) ÚGY VÉLIK, HOGY A KALAND VESZÉLYES, MARADJANAK CSAK A HÉTKÖZNAPOK RABSÁGÁBAN, ÉS MEGLÁTJÁK, HOGY IDŐ ELŐTT MEGHALNAK


Az egész helyzet beleillene egy komikus színdarabba, aminek a vége nyálas romantikába torkollik. Amiből én majd szépen kimaradok, mert, hogy az ilyen, túlontúl érzelmes dolgok nagyon messze állnak tőlem. Sose leszek szerelmes, bár, volt már akinek sikerült megérintenie a szívemet. De rajta is seperc alatt tovább léptem, mert nem jelentettem neki semmi jelentőséget.
Még nem kerülhettünk elég közel egymáshoz, de ami késik az nem múlik, szokták mondani és ez nálunk is így lesz. Mert amit és akit akarok azt meg is szerzem és rá mindennél jobban vágyom, mostanság.
- Engem aztán biztos, hogy nem kevertél össze senkivel! Nincs még egy ilyen népszerű és csodálatos lány, mint én az iskolában – pff... egyre mélyebbre ássa magát előttem ez a csaj. De úgy tűnik még csak szórakozni se fogok, ugyanis mind ketten arról biztosítanak, hogy ők nem fognak itt vitatkozni. Az egész kezd átváltani valami nyálas szappanoperává, amit egyszerűen undorítónak találok és mindjárt felfordul tőle a gyomrom.
Elfogadom a felém tartott poharat és belekortyolok. Egész jómínőségű ez a whisky, legalább mégis lesz amivel elfoglalhatom magam. Talán a végére magamra hagynak ezzel az üveg piával és míg ők ketten összemelegszenek, addig én ezzel a whiskyvel, vagy akár más alkoholokkal fűzöm szorosabbra a kapcsolatom. Nem mondanám magam alkoholistának, de azért szeretek inni, amikor csak találok rá alkalmat. Ami egyre többször fordul elő mostanában, hiszen egyre többször keresek rá alkalmat. Jó érzés magamat leinni a sárga földre, mert olyankor megszűnik minden problémám. Elfelejtek minden nyűgöt és bajt és csak élvezem azt ami van, ami körülvesz. Nem érdekel semmi más csak a jelen pillanat, csak a pillanatnyi boldogságom, meg az, hogy ezt minél tovább elnyújthassam.
- Ez mekkora baromság! Nem értem miért pont engem kellett belerángatnia ebbe az oltári nagy őrültségbe?  - kérdezem felháborodva. Kit akarnak ezek hülyének nézni? Nem vagyok egy dróton rángatható bohóc akit kényük kedvük szerint utasítgathatnak. Nem fognak irányítani, úgyhogy amilyen gyorsan ez eszükbe jutott ugyanolyan gyorsan el is felejthetik. Azzal kezdek ki és akkor akivel és amikor én akarok.
- Camrise, lehet, hogy mazochista vagy és ezért örömmel végignéznéd ahogy valaki rámászik a pasidra, de sajnálom ezt az örömet nem adhatom meg neked. Evan nem rossz pasi, de nem kimondottan az esetem és már megbocsássatok, de egy ilyen rossz fiúnak tűnő sráctól nem ezt várnám. Látszatra nem tűnik ilyen nyálasan, romantikusnak, de a látszat néha csal, ami jelen esetben is igaznak tűnik – nem sok minden szokott ennél jobban felbosszantani, mint, hogy egy srác ilyen. A csajoktól még elmegy, mert ők mégis csak rajonganak az ilyen rózsaszín felhős dolgokért, na de a pasik, azoknak a többsége nem épen. Persze a mai világban már bármi előfordulhat.
- Honnan a fenéből tudjam? Szerintem én teljesen véletlenül kerültem ide, semmi okom itt lenni. Nem is ismerlek titeket, de még az apádat sem. Mondjuk a meghívót sem olvastam végig, ennélfogva nem tudhatom, hogy van- e bármi ami miatt mégis érdemes itt maradnom. De ha nem fogtok halálosan untatni, itt maradok és megvárom, hátha van valami értelme  – amit igazán nagyon kétlek.




♰ note ♰ music ♰ 488
✖ K.P ✖

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-03, 22:31





Sally & Camy

& Evan


Az élet sosem meglepetés, hanem inkább hideg zuhany..


ღ zene: Outta My Head ღ megjegyzés: Cool

Nem értem, hogy Mr. Arogonte mi a fenét akar pont tőlem.. sőt ettől az édes hármastól? Ha azt várja el, hogy megcsaljam Camyt, akkor arra nem fog sor kerülni, hisz ennyire hülye, azért nem vagyok. Bár.. szerintem a háttérben nem ez lapul. Túl egyszerű lenne, azaz valamit tervezz ez a férfi, csak tudnám mit. Kezd idegesíteni, hogy valami folyik a háttérben, de nem tudom mi az, mintha valami rémisztően sötét dolog lapulna meg a levegőben, ami őrültség tekintve, hogy egy szobában vagyunk, ami eléggé szép, sőt sok-sok sütemény az asztalon, ami a legjobb fajtákból van kiválogatva. Kezdem magam úgy érezni, hogy mindezt azért tette Camy apja, hogy megmutassa mennyire gazdag, míg én nem.. na igen a villa is már eme szerepre játszott rá, ami valljuk be kissé túlzás, de hogy még a süteményekkel is nagyzolni lehet, és mind mással.. kezdem magamat a szituációhoz mérten kínosan érezni, holott nem kellene meghatnia, hogy Mr. Arogonte ilyen fölényeskedő, és naivan azt hiszi, hogy ezzel hatással lehet rám.. sajnos, vagy nem sajnos, de engem a pompa nem tör meg, sőt a halál látványa sem. Apám ex-halálfalói léte tökéletesen ráuszított arra, hogy mitől félhettek, s mitől nem. Így semmitől sem tartok, csak egyetlen valamitől, de az nem gyengeség, hanem csak pusztán önvédelmi dolog, amelyre sosem fog fény derülni, mert én ugyan ki nem ejtem a számon.
-Nem kell aggódni, hisz semmilyen vita nem lesz, amit kiélvezhetnél kellőképpen.-Mondom ki egyszerűen, ahogy visszatérek a valóságba, és próbálok nem a dolgok menetén, azaz a meghíváson gondolkozni, de a gondolataim visszaterelődnek újra, és újra, aztán ismét.-Igazán érdekelne, akkor hogy miért is kell itt lennünk.-Szólalok meg egy kis hatásszünet után, ahogy Camy italokat tölt, majd oszt. Szinte rideg, ami várható is volt, de kérem.. utálok vitatkozni, s nem vagyok a fehér lovon sem az álom pasi.. mélyen felsóhajtva beleiszom a whiskybe, aztán csak végig pillantok rajtuk. Az ital egyszerre kaparó, de mégis jóleső.. volt egy időszak, amikor sokat ittam, nagyon sokat, így fogjuk rá részben bírom a piát, de nem a mindennapi életem része, így csak.. most feszültségoldónak remek!
-Na jó ebből elég, hisz apád sem lehet ennyire elmebeteg!-Mondom ki durván, amit gondolok, s nem hat meg, hogy Camy apjáról beszélek. Az a fickó egyszerűen... őrült.-Engem megtörni nem igazán lehet, szóval a módszerére befizettek, ahogy nem mellesleg Sally tőlem jócskán fiatalabbnak tűnik, én pedig nem kezdek ki vele ennek a tudatában, meg amúgy is együtt vagyunk, vagy nem?-Vonom fel a szemöldökömet, ahogy Camyt figyelem, aki bevágja a durcizást, és már nézné is a showműsort, ha egyáltalán lenne ilyesmire alkalom.-Ne haragudj, Sally, de.. nekem fiatalabbak nem az eseteim, meg már foglalt vagyok.-Mondom ki egyszerűen beismerve a tényt, ahogy közelebb sétálok hozzájuk, majd hirtelen beugrik valami. Iszom az italból, aztán hirtelen témát váltok, amely lehet meglepő, de nem igazán zavar.-Camrise az apád nem hiszem, hogy csak ennyiért iderángatott volna minket.. mégis mit ér el néhány süteménnyel, meg egy szép villával, aminek az értéke súrolja a mit tudom én hány milliót? Szóval Sally neked nincs valami ötleted arra, hogy mégis mit akarhat ezenkívül?-Vonom fel a szemöldököm, így bevonva mindkettejüket a témába, mert kell valami értelmes magyarázatnak erre lennie.


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-04-01, 16:19

Kiméra-lesen
Nem értek semmit sem... Mire ez a nagy felhajtás? Talán már odaígért valakinek előre? Azt akarja megünnepelni, hogy vendégeket hívott? Nem is tudom, hogy mióta nem volt ilyen... Nem szokott vendégeket hívni, csak akkor, ha van valami konkrét célja pl.: a pénzével való dicsekedés... Vajon mit szerezhetett, vagy esetleg nem... Ha meghívta Mr. Nightmare-t, akkor itt csúnya világ lesz és ez nem csak egy fenyegetés... HA meghívta azt az embert én esküszöm neki megyek és addig... De nem tudhatom, hogy mit akarhat... Sose lehet tudni, hisz ravasz és furfangos ember, mint én. Hát igen, elég sok tulajdonságát megörököltem, amiről nem tehetek, hisz ő az apám. De nem értem, hogy miért fontos neki ez a dolog ennyire... Maga választotta ki a drágánál-drágább rágcsálnivalókat, amit lássuk be nem mindenki tenne meg egy egyszerű vendéglátás miatt! Egyre gyanúsabb minden és mikor bevezet a vendég szobába... Bajon mire készülhet? Meg akarom tőle kérdezni, de nem tudtam, mert kiment  a szobából. Aztán mikor meghallom az ismerős férfi hangot... Nem! Ez nem lehet igaz! Miért hívta meg őt? Mit akarhat, csak nem... De erre máris választ kapok, mikor belépnek az ajtón... Evan és az a prosti csaj.
Mikor hangosan megkérdezem, hogy mit keres itt, mindenki nekem ugrik... Jó talán nem ép a legszebb szavakat használtam, de hát ha mindenki azt pletykálja róla... Pletyka? Na jó ez nem volt szép... Tudom, hogy a pletykák felének nem szabad hinni, de hát hittem... mindenkivel megesett már ilyen, szóval ne ítélkezzenek felettem...
– Ha távozni akarsz, akkor ismered a járást..  – Mondom Evan-nek, mert nem igazán hat meg a fenyegetése és ha őt akarja védeni, akkor tegye! Hamarosan úgy is eléri apám, hogy összejöjjenek. Vajon mennyit fizetett a csajnak? Talán megfenyegette valamivel? Esetleg önszántából tette? Értelmetlen lenne azt kérdezni, hogy mit keres itt, mert mindenki jól tudja...
- Sajnálom... Csak összekevertelek valakivel?... – A megbánós kijelentésből hirtelen egy kérdés lesz... Vajon kivel keverhettem össze? De miért agyalok ilyeneken? Én vagyok itthon és nem ő... Ráadásul itt két férfi van, akinek fontos vagyok... Vagyis apu. Evan-nek... Meg kitudja! Talán csak akkor hazudott és tényleg egy unaloműző játék vagyok neki, de nem is érdekel... Hamarosan úgy is külön vállnak az útjaink...
- Szórakozni rajtunk? Aztán min? Hisz semmi sincs... Vagyis én már nem tudom... De ha érdekel, hogy miért vagyunk itt, azt megoszthatom veletek... készüljetek. – Kezdek bele mondandómba, miközben felállok a fotelből és az oldalsó szekrény lévő whiskyből töltök mindenikek... Az elsőt a padlót koptató Evan kapja, de nem nézek a szemébe... Ott hagyott egyedül a fotelben, azt hittem, hogy... Lényegtelen, hisz megmondta, hogy nem romantikus típus! Nem szabad reménykednem. Aztán odamentem a kis csaj mellé és neki is adtam egy pohárkával. Aztán az ablakhoz sétáltam és belekezdtem...
- Szóval azt akarjátok tudni, hogy miért vagyunk itt? Ez igazán egyszerű kérdés... Apu azt akarja, hogy Sally rámássz Evan-re és Evan megtör majd és megcsal... Azt akarja, hogy ezt első sorból lássam és szakítsunk... Szakítás után meg hozzáad egy gazdag harmincas férfihoz és többet nem láthatlak... – Mondom ki és Evan szemeibe nézek. Majd felemeltem a poharat és meghúztam a tartalmát. Imádom a whisky-t. Ismerős marást érzem a torkomban... Aztán leraktam a poharat a dohányzó asztalra és bekaptam egy szelet csokis sütit, majd lehuppantam a fotelbe...
- Ha gondoljátok kezdhetjük... A színpad a tiétek... – Emelem fel a kezem és mutatom Sally-nek, hogy szabad a pálya.

 ♦♦ Trouble for me♦♦ words: Valamennyi ♦♦ Ruha ♦♦  ℂredit


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-03-31, 21:20

Camy & Evan & Sally

Akik (...) úgy vélik, hogy a kaland veszélyes, maradjanak csak a hétköznapok rabságában, és meglátják, hogy idő előtt meghalnak.


Nem tudom ki volt ez az ürge, meg azt se, hogy mégis mi a francot akarhat pont tőlem. Egyik nap levelet kaptam tőle, hogy szeretettel vár ezen a napon, az alábbi címen. Nem sokat agyaltam rajta, hogy ki lehet ez a Arogonte, de nem is nagyon érdekel, a fő, hogy én jól érezhessem magam. Ennél többet soha nem akartam és ez most sincsen máskép. De nagyon örülnék, ha nem egy vén kiéhezett faszihoz megyek, aki engem óhajt desszertnek a vacsorájához. Azért nálam is van egy határ, amit semmi pénzért sem fogok átlépni.
Lassan készülődők,  tökéletesen akarok kinézni, ma mert ki tudja kit takar ez a név, lehet, hogy egy egészen fiatal férfit. Talán nem is olyan csúnya, lehet egészen helyes lesz és csak azért engem választott, mert egy fiatal, de tapasztalt lányra vágyik. Akkor viszont tényleg én vagyok a legjobb választás. Nagy nehezen kiválasztom a tökéletes ruhát, egy fekete miniszoknyát, egy csipkés combfix-szel és fekete magassarkú bokacsizmával. A felsővel már gondjaim akadtak, de végül egy pink blúz mellett döntöttem. De nem is véletlenül, ugyanis elég sokat enged láttatni dekoltázsomból. Biztosan ezen fogja a szép szemeit legeltetni a vendégül látóm.
Mikor nagy nehezen elkészülök belebújok a kis tavaszi kabátomba és vállamra kapom a táskám. Így már indulásra készen állok, kilépek az ajtón és a várakozó kocsihoz sétálok.
- Na hali! Köszi, hogy elviszel – mosolygok a fiúra miközben beszállok. Pár perc alatt megtesszük az utat, mert elég közel van a megadott cím. Búcsúzásként egy forró csókot lehelek a srác ajkaira, majd kiszállok és bevágom magam után az ajtót. Felnézek a hatalmas épületre, de nem nagyon lepődöm meg, én se szenvedek pénz hiányban, szóval eddig ez nem hatott meg.
Viszont egyszerre, két srácra is figyelmes leszek. Ahogy közelebb lépek, reménykedni kezdek, hogy a fiatalabb vár rám, az idősebb meg az apja. De... Állj.... Várjunk csak. Hiszen ezt a pasit már láttam egy párszor a klubhelyiségünkben.
- Én pedig Sally – mutatkozom be végül én is nekik. Na, ezek szerint nincs szerencsém, de amúgy sem értem ezt a helyzetet. Mégis mi a fene folyik itt, mit keres itt ez a srác?
- Lövésem sincs, de hidd el én is nagyon kíváncsi vagyok – mosolygok rá bájosan. Lehet, hogy ez az egész helyzet tévedés, de attól még miért ne élvezhetném a helyzetet, egy ilyen pasi oldalán?
A férfi beterel minket egy szobába, egy nagyon szép szobába, ahol finomabbnál – finomabb ételek sorakoznak az asztalon. Aztán becsörtet egy csaj is, és rögtön sértegetni kezd. A pasi meg azonnal a védelmébe vesz. Mi lesz itt még: Családi dráma vagy mi a franc? De ha az akkor pláne nem értem ahhoz minek kellek, pont én? Nem baj, legalább első sorból nézhetem végig a vitájukat.
- Jobb lesz ha vissza veszel ebből a stílusból – mondom kimérten miközben végig mérem. Még, hogy én ribanc? Hát mit képzel ez magáról? Inkább nézzen végig magán, utána járjon a szája ennek a szajhának.
Aztán én is lehuppanok egy fotelbe és várakozom, hát ha végül valaki veszi a fáradságot és felvilágosít. De pont az ellenkezője történik, a férfi távozik, mi hárman pedig itt maradunk.
- Frász tudja, de azt hiszem én a magam részéről remekül fogok szórakozni. Az elsősorból végignézni a vitáitokat, az élvezet lesz – nevetek, majd az asztalhoz sétálok és felkapok valami csokis sütit.





♰ Remélem nem lett nagyon szörnyű ♰ music
♰ 534
✖ K.P ✖

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-03-31, 19:31





Sally & Camy

& Evan


Az élet sosem meglepetés, hanem inkább hideg zuhany..


ღ zene: Outta My Head ღ megjegyzés: Nos most csak ennyire tellett tőlem..:S

Szünet; egy kis nyugalom, lazítás, és kikapcsolódás.. hát hogy is ne! Félév után járok először ebben a villában, s úgy érzem kezd kirázni tőle még a hideg is. Apám eltűnése, a rejtélyes halál esetek, avagy éppen tettek mind itt játszódtak le. Emlékszem gyermekként rengeteget játszottam a testvéreimmel eme falak között, s erre üresen áll.. holt, s síri csendet áraszt, ahogy közre fogva ennek a részesévé olvaszt az épület kellege, s ahogy jobban belemerülök a gondolati sorokba meg is feledkezem már majdnem a találkozóról, amelyre még Mr. Arogonte hívott meg, azaz Camrise apja, bár ki érti, hogy mit akar pont tőlem. Őszinte leszek igencsak megtisztelő, hogy eme gazdag, előkelő, s nemes ember meghívott, de kezdem feszélyezetten érezni magamat, ami ahhoz mérhető fel, hogy sosem találkoztam ezzel az emberrel, míg másrészről onnan közelíthető meg az eset, hogy már kínosnak érzem az egészet.. mégis csak a lánya Camrise, bár nem mintha tartanék pont tőle, amikor is apám halálfaló volt, szóval ha azt nézem.. igen, ezen eset sokkal kellemesebb, mint anno apám társasága, aki csak úgy szőrén szálán eltűnt. Aztán persze elsimíthattam utána minden ügyet. Ki kellett magamat adnom egy fokkal lejjebbi rangsorolásba, azaz egy közembernek, míg másrészről ugyebár.. új név kellett, új gyám, aki az eredeti szülőmnek vallja magát. Milyen ironikus az élet, nem? Nagyon gazdag, és nagyon befolyásos családból származom, de apám múltjára való tekintettel nincs kedvem halálfalói bűnrészesség vádjához, avagy ha ez nem is esne meg, akkor pedig azt várnák el tőlem, amit a drága apám tevékenykedett. Cégvezetés.. na meg azt! Nincs kedvem átvenni a cégét, ezért is bíztam rá egyelőre egy olyasvalakire ezt, aki jobban ért az ilyen őrültségekhez, bár ezenkívül apám számos más dolgot is csinált. A lényeg, hogy egy éve felszívódott, míg azt követően mindenkim meghalt, így a kedves kis Wright név kiégett a köztudatból, pedig jelentősnek számított egykoron, s talán ma is az lenne, hisz a cég köztudottan nevezetes, s az elveszett fiú.. címlapsztori. Nem nagy kedvel, de végül megérkezem Mr. Arogonte birtokára, amely igencsak káprázatos, s önmagáért beszélő.. mondhatnám azt is, hogy tátva marad a szám, de apám mellett volt bőven mit látnom a gazdagságból, így a pénz lesz az utolsó, ami igazából meghat. A múltam fedve van, és senki sem jöhet rá, amíg én azt nem akarom. Megérkezve örömmel fogad, és tiszteletteljesen bemutatkozva, sőt átrágva magam az egész formaiság után veszem észre a fiatal hölgyet, akit bevárok.
-Szia. Evan vagyok.-Mutatkozom be röviden az ismeretlen lánynak, majd finoman közelebb hajolok hozzá.-Tudod te mi folyik itt?-Kérdezem meg úgy, hogy Mr. Arogonte ebből semmit se halljon meg, aztán beljebb lépek, ahogy követ az utánam érkezett lány, hisz a fiatal, avagy idősebb úriember beterel minket. Érdekes módon rengeteg előkészített dolog vár az asztalon.. nincs étvágyam, persze eközben Camy rám hozza a frászt! Hát ez most komoly? Felhúzott szemöldökkel pillantok rá, majd megrázom a fejem.-Ne nevezd így, s lehetőleg nem vitatkozásért jöttem, szóval.. még egy megjegyzés, és mentem is.-Mondom komolyan, ahogy élesen Camyt nézem, s láthatja a szemeimben, hogy nem viccelek egy kicsit sem. Nem vagyok érzelmes, és nyálas típus, szóval engem nem hatna meg az, ha itt kellene hagynom.. lehet másnap is találkozni, ha már elgondolkozott a dolgokon jelentősebben.
-Amúgy pedig szia.-Mondom ki egyszerűen, ahogy figyelemmel kísérem a tettét, ami valljuk be nem tetszik, hisz ha most azért csinálja, hogy az apjának bizonyítson, akkor én ebben nagyon nem vennék részt. Ennek ellenére hagyom magam, és viszonozom a csókját, majd hagyom, hogy a fotelbe rángatva leültessen, s az ölembe üljön. Kezdem kínosan érezni a szituációt. Nem sokára Mr. Arogonte távozásra fogja a dolgot, s elmegy. Mi pedig hárman maradunk a helyiségben.-Valaki mondja meg nekem, hogy miért is kell itt lennem?-Vonom fel érdeklődőn a szemöldökömet, ahogy a két lányra pillantok, majd finoman megemelve Camyt a fotelre ültettem, én pedig felállva járkálni kezdek, hisz nekem nem tetszik ez... valamire készül azaz ember.


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen 2015-03-30, 20:10

Kiméra-lesen
Hol is kezdjem el? Apu hazahívott a szünetre, mert meg akar beszélni valamit... Ezt egyből leszűrtem a leveléből, már csak az a kérdés, hogy mit?! Persze erre is van egy jó válaszom... Férjet akar nekem választani újfent... Nem akarok én egyetlen férfit sem, mert már van pasim. Van barátom, akit szeretek és jól megvagyunk. Olyan fura... Megállapodtam egy pasinál és szeretem is, ami lássuk be eddig nem szerepelt a szótáramban. Szóval ideje hazamenni...
És igen... A házunk, vagyis inkább egy villa. A leggazdagabb környéken lakunk és ez a házunkon is meglátszik. Nem csak a ház hatalmas, hanem a hozzátartozó telek is... Van egy erdő, ahol régebben sokat voltam és van egy tó... Abban a tóban sokat fürödtem már. Egyszerűen imádok itt élni, és mikor a sok irigy ember meglátja a házunkat... A tekintetük felbecsülhetetlen. Egyszerűen imádom, ha mások irigykednek arra, amit nekem megadatik. Jó lehet, hogy kicsit gonosznak tűnök, de ilyen vagyok... Most belegondolva még nem is mutattam be Evan-t apunak, sőt azt sem tudom mit szólna, ha megtudná, hogy a lánya elhatározta magát és egy komoly párkapcsolatban él... Én nem vagyok normális! Nem gondolhatom ennyire komolyan... Ideje lenne elmondani majd lassan apunak a  dolgot. Szóval elhatározom magam, hogy elmondom, de lelkemre köti, hogy öltözzek ki nagyon-nagyon csinosan, mert fontos vendégeket várunk... A vendégek alatt biztos megint a kérők hadát értette... Nem akarok megint lerázni valakit, már kezd unalmas lenni, de ha apu csak ezekből ért, hát akkor legyen.
Felmentem a szobámba és a szekrény elé álltam... Mit vegyek fel, amiben nem vagyok túl csinos, de nem vagyok slampos sem? Talán... Aztán elővettem egy fekete bőr anyagúnak tűnő foltos nadrágot és egy fehér pólót, amin nm is tudom elmondani, hogy milyen minta van, de egy biztos... Ezt a mintát is Viától kaptam... Olyan jó, hogy ilyen barátaim vannak. Szóval felöltöztem és elindultam a vendégváró szobába, mert apu oda rángattatott le a házi manókkal. Már előre tudtam, hogy ebből semmi jó sem lesz... A pasztell színű szobát használta, amibe igazából még egyetlen vendéget sem engedett be.... Mindegy. Leültem a bőrfotelbe és vártam, hogy kilép be azon az ajtón... Vajon Mr. Nightmare? Kiheverte már a lábam és  "becsesebbik" fele találkozását? Bár annak i smár két éve... Remélem nem őt hívta meg, mert abból jelenet lesz és az biztos, hogy nem fog jó kisülni. Aztán az ajtó túloldaláról egy ismerős hang... Ez Evan?! Mit keres ő itt? Szívem rögtön hevesebben ver és hajamat igazgatóm... HA tudom, hogy őt hívja meg, akkor ezerszer jobban kiöltözöm. Aztán belép a háta mögött...
– Ez a rib*nc mit keres itt? – Csattanok fel, és ezzel kiélvezhetem apám gyilkos pillantását. Talán... Nem! Biztos, hogy nem! Honnan tudhatta, hogy Evan és köztem van valami?... És tervét most már egyből tudom. Ha ezt a vendéglátást több naposra tervezte, akkor... Ebből szakítás lesz! Elfogja érni a  célját, hogy Evan megtörjön, de nem érdekel... Már mindenki tudja, hogy együtt vagyunk és mielőtt apu távozhatott volna...
- Szia édes. Remélem ma nálam alszol... – Kelek fel a fotelből és Evan elé állok, majd megcsókolom. Kezem bejárja a mellkasát, majd kézen fogva elrángattam a fotelhez és leültem az ölébe... Nem érdekelt, hogy nem fog neki tetszeni, de jó lesz, ha apu és Sally-ke is felfogja, hogy Evan az ENYÉM, csakis az ENYÉM!

 ♦♦ Trouble for me♦♦ words: Valamennyi ♦♦ Ruha ♦♦  ℂredit


Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 374

TémanyitásTárgy: Kiméra-lesen 2015-03-27, 22:22

Kiméra-lesen



Mr. Arogonte mindig is adott a külsőségekre. Nagy ház a gazdag negyedben, természetesen Londonban, a tágas házhoz pedig még tágasabb birtok dukál. Minden megvan, ami kellhet: egy szép, tágas erdő, egy kellemes, lágyan fodrozódó vizű tó, egy díszes, de mégis kellemes hatást keltő, virágokkal beültetett előudvar.
És persze van itt még valami: egy kiméra, a legújabb szerzemény. Bizonyítottan közveszélyes, nehezen befogható, görög bestia. Egyszóval méregdrága ritkaság, csodájára jár majd mindenki - például a lányának az esetleg lehetséges új kérői is. S mivel éppen szünet van, így hazahívta lányát is, hogy megtekinthesse e bestiát: na meg, hogy személyesen beszélhessék majd át alkalomadtán az új kérők sorát. Mert a lánytól kapott válasszal nem elégedett meg, kicsit sem; így a nevekhez tartozó személyeket egyenként kívánja majd átbeszélni vele, már a fontosabb dolgokat, persze: életkort, vagyont, lakóhelyet, munkát, ilyesmiket.
Na de persze nem úgy megy az. Ezúttal megfontoltabb volt, de kell is. A lánya olyan ellenálló, hogy ellenkezését valamivel most már le kell gyűrnie, és ehhez meg is találta a - szerinte - megfelelő módszert. Így tehát elhívta az egyik fiút is a házba eme napra, Evant. Úgy tudja, a lánya vele szemezget, hát legyen... És elhívott még valakit. Egy lányt, Amanda Bonest. S nem, nem véletlenül őt, utánakérdezett, tájékozódott, így tudja, mit csinál. Tervei szerint a két fiatal még ma összejön, vagy ha nem is, de eme nap hozzájárul, hogy egymásra találjanak a közeljövőben: Sally és Evan. S innentől már csak egy lépésre vannak saját tervei: lánya, Camrise egy ilyen csalódás után bizonyára nyitottabb lenne az érdekházasságra; hiszen lám, ennyit ér a "szerelem", az érzelmek...
Így tehát minden készen várja az érkezőket: pasztell színűre meszelt, kellemesen meleg szoba, a kandallóban ropog a tűz, kényelmes bőrfotelek és kanapé, a dohányzóasztalon nagy gonddal odakészített, minőségi rágcsálnivalók, és üdítő. Ide tereli be a fiatalokat miután azok egyenként megérkeznek, egy kellemes társalgás, bemutatkozás után. Természetesen mindegyikükkel külön beszél csak, s miután mind ott vannak, magukra hagyja őket egy átlátszó ürüggyel: sajnos üzleti dolgokat kell intéznie, de hamarosan visszatér, addig beszélgessenek csak. Utána majd valamikor visszatér, és megmutatja, ami miatt jöttek: a kimérát. De addig is hármasban maradnak.

//No, és akkor most adok nektek 2 hét free-t, ha annyi alatt nem jöttök ki, szóljatok. 1-2 naponta jó lenne írni a free időszak alatt, hogy haladjatok, stb. Smile Sorrend az alapján, ahogy elsőre írtok, azt jó lenne tartani, bármi van, sikítsatok.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kiméra-lesen

Vissza az elejére Go down

Kiméra-lesen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-