Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5
SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-13, 17:56

First topic message reminder :


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Másfél évvel a Sötét nagyúr bukása után végre úgy tűnik, a mágusvilág fellélegezhet. A tanév idén is zavartalanul telik, bár a biztonsági óvintézkedések még mindig élnek, az iskola vezetése kész egy kicsit lazítani, és játékot szervez a gyerekeknek. A gyerekeknek, aki többségében mégis fiatal felnőttek lassan. Ezért amit az igazgató meghúz korhatárnak az a hatodik évfolyam, akik már túl vannak az RBF-en. A Ravaszt még nem volt szükséges letenniük, ám miután felnőtt kiséretet nem kapnak, nekik kell boldogulniuk. A jelentkezőktől kértek természetesen szülői hozzájárulást, ám miután ez megtörtént nem volt akadálya, hogy beavassák őket a dolog menetébe. A Roxfortból kell eljutni egy távoli célig, amelyről elsőre még nem sok fogalmuk van, csupán a nyomokat kell majd követniük. Lesznek hamis nyomok is. Nem árt csapatban dolgozniuk, ám végső győztes csak egyetlen lehet. Esetleg dobogó, tehát előfordulhat majd, hogy egymás ellen kell fordulniuk. Itt most kiderül, hogy ki a barát, ki az ármánykodó ellenség. Az első nyom, amit megkapnak, a tiltott rengetegben található barlangrendszer, ahol majd ha ügyesek, megtalálhatják a következő kulcsot. Úgy kell készülniük, hogy meleg ruházatot, hátizsákban, élelmet, és ha szükséges, költőpénzt is vinniük. Ha úgy vélik, egymás elől is titokolhatnak gyanukat, nyomokat, a kérdés, hogy ki mire jut majd... Az indulás napján maga az igazgató várja őket a bejárati csarnokban, hogy szóljon pár szót.
- Ne feledjétek, a pallérozott elme nem egyenlő a jósággal. Figyeljetek egymásra, sosem tudhatjátok, mi is jár társaitok fejében. És most sipirc! Egy nagy adag békanyállal kívánok nektek! - Hümmög mosolyogja, majd intésére megnyílik előttük a kapu, mintha holmi Gyűrű Szövetsége. Csak épp itt tíz utitárs, nem pedig kilenc. Lehet, hogy máris csökkenteni kéne a konkurenciát?

//A határidő péntek 20.00. Egymásra ne várjatok, sorrendet nem feltétlenül kell tartani, hogy ne akasszátok meg egymást, viszont ahol fontos dolognál muszáj egy adott karakternek írnia, ott iparkodjon. És légyszives ne péntek koradélután kapjak 10 hozzászólást, mert röviduton csökkentem a létszámot *kacsint* Csőre tölts!//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Hermione.Granger2
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 60

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-22, 12:16


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]


Meglehet, nem volt a legjobb ötlet csak a plafont pásztázni. Bár elől elcsendül valami akciózaj, minket hátul pont hogy alulról ér a támadás. Illetve nincs is támadás, csak a szó legszorosabb értelmében eltűnik alólunk a talaj.
Nem igazán lányos félelemsikoly, inkább a hirtelenség és meglepettség hangja szakad fel torkomból, végigcsengetve a kútnak tűnő üreg belsejét, akárha valami groteszk visszhang. És talán ennek ellensúlyozására földet éréskor épphogy megszólalni sem bírok, bennreked a levegő is, míg kezeim fájó mellkasom köré tekerednek.
~ Apukám nem sátor kellett volna ida, hanem Michelin baba-ruha ~
FÉl perc, öt perc? Fogalmam sincs, mennyi ideig zuhantunk és ezek alapján megkorát estünk. Mert hoyg enm egyedül vagyok, az tuti, hisz mellettem is van egy sérült, legalább is erre utalnak a neszei. És hamar érkezik fentről is a kiabálás, úgy tűnik, ők jobban jártak. Viszont visszaszólni mgé nem igen tudok, kell egy kis idő, míg a levegővétellel is megküzdöm. viszont apálcám elérhető távolságban van, így azt emelem fel, erőtlenül suttogva el egy Lumos Maxima-t, mintegy bevilágítva a helyet, ahová lepottyantunk, ugyanakkor láthatóvá téve magunkat a fentieknek is. Ekkor fedezem fel bajtársam, tudomásul véve, hogy míg én a mellkasom, ő a lábát szorongatja.
- Megvagyunk! - kiáltok fel, mikor végre megjön a hangom, bár minden második szótagnál belenyilall az oldalamba. És csak ezután jut eszembe, hogy az ottho nézett horror filmekben mindig egy ilyen elszólás után történik valami pokoli rossz. Remélem, Dumbledore nem szereti a mugli filmeket.
Közben térdre küzdöm magam, és felfelé pillantva látom, hogy Fred már meg is indult lefelé, szerencsére jobb mód, mint ahogy mi tettük.
- Fogalmam sincs Fred. Gondolhatod, hogy Ron miképp írta le a barlangot. "Nagy, sötét és teli volt pókokkal!" - utánzom a hangját persze némi túlzott rettegéssel. Aztán csak szidom magam, mert az akaratlan kuncogástól újra megfájdul az oldalam.
- Nem kösz, azt hiszem, most nem bírnám a magaslati levegőt - sóhajtok fel, lassan két lábra állva, bár továbbra is az oldalam fogom. És persze a lenti járatot vizsgálom, egyenlőre tisztes távolból. Most jó nekem itt lent, nem szeretnék újabb zuhanást végrehajtani.
- Te jól vagy? Segítsünk? - fordulok közben Jess felé, hisz még sem hagyhatjuk őt hátra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cho Chang
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 221

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-22, 08:35



Ágyúgolyófutam

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem mondom, hogy Kyle válasza tökéletesen magabiztos, hogy azt hiszem hozzá képes bőven vehetjük pozitív hozzáállásnak, úgyhogy mosolyogva bólintok rá. Mielőtt besorolnék Astrid és Kyle mellé, hogy elinduljunk csapódik hozzánk még valaki is. Hát no, hallottam már persze Adamről, de azzal mondjuk nem kelti a legjobb benyomást, hogy Astridnak még csak nem is köszön, aki ott áll közvetlenül mellettünk. - Igen, már persze, hogy mesélt rólad, gyere csak nyugodtan. - bólintok először még azért egy szélesebb mosollyal, csak akkor lepődöm meg egy kicsit, amikor aztán nem igazán sikerül észrevennie Astridot, vagy nem is tudom, hogy ez most szándékos-e, vagy csak szimpla figyelmeztetés. Érzem én a háztársnőm hangjából, hogy nem igazán értékelte azt, hogy ilyen szinten figyelmen kívül lett hagyva, amit meg is értek, én is így érezném magam hasonló esetben. - Ő pedi Astrid, szintén Hollóhátas. - döntök végül úgy, hogy én mutatom be a leányzót, ha már Adamnek nem sikerült ez a dolog. Jó, hát tudom én, hogy miket mesélt Kyle Adamről. Mégis csak Mardekáros, ez alapján érthető, ha nem mindig tökéletes a modora.
Közben csak elindulunk, mindenki a maga kezdő varázslataival, és néhol egy-egy vicces megjegyzés is felhangzik előttünk, vagy mögöttünk, amikre inkább csak elmosolyodom. Hát igen más az erdő úgy, ha simán jöhetünk ide, és nem valami kihágásról van szó. Na nem mintha én olyan sok kihágást követtem volna el életemben, a legnagyobb komolyan a bál utáni volt, amikor csak úgy engedély nélkül kimentünk Kyle-lal a kviddics pályára, és itt vége is a hosszú listának. Cho és a szabályszegés... hát nehéz egy lapon említeni, mégis csak Prefektus vagyok, vagy mi a szösz.
Azért az első esemény elég rendesen megrettent. Persze ez egy verseny és fel is vázolták, hogy akár meg is sérülhetünk, de hát tudjátok mindig más az elmélet, mint valamit tényleg megtapasztalni a gyakorlatban. Astrid még jobban kezeli a helyzetet, mint én, pedig nem is engem támad meg valami fura Alien. Természetes, hogy ha nem tudna tenni ellene, akkor én is rásegítek akár egy saját reductoval, hiszen akármennyire is verseny ez, mégis csak segítek annak, akit a barátomnak tartok, meg hát bárki másnak is. Aztán persze az ütő megáll bennem, amíg ez alatt Kyle elkószál és épp hogy csak sikerült kikerülnie azt a csapdát és végül ketten még alá is zuhannak a mélybe... eléggé nem áll jól a szénánk már az első lépések után. Én is odalépdelek persze óvatosan a széléhez, ahová aztán Fred is valami okból kifolyólag önként jut le. Talán úgy gondolja az a járat is fontos lehet, de... hát na mégis csak zuhantak a többiek.
- Ez azért... elég durva. - én már nem kérdezek, hogy ki akar feljönni, ki mennyire sérült meg, megtették már előttem páran, szóval felesleges lenne, de attól még úgy érzem, hogy azért ezek az események felettébb erőteljesek, a végén még tényleg komoly bajunk lesz. Aztán a többiek nagy szemlélődésében látom meg az esik sarokban egy lyukban azt a kis... hát nem is tudom, hogy mit. Lavander kérdésére is csak kószán rázom meg a fejemet, ahogyan arrafelé veszem az irányt. Most igazából a cukor annyira nem érdekel, mert... nem is tudom, vonz az az izé, főleg hogy olyan kis elárvultnak tűnik, még ha egyébként ritka ronda apró kis teremtmény is, ami egy lyukban ücsörög. A panaszos csipogást lehet, hogy a körülöttem lévők is meghallják, már amennyiben esetleg valaki észreveszi, hogy leszakadtam, és nem a lyukba esettekkel foglalkozik. Bizonytalanul pillantok rá, a nagy éles fogak nem keltenek bennem jó benyomást, félő, hogy nem pont az a növényevő fajta, de mégis... annyira kis gyengének tűnik. Végül leguggolok elé óvatosan.
- Lavander, ide dobnál egyet? - hát na, miért ne? Az édességet még a kutyák is szeretik, pedig húst esznek, szóval óvatosan naná, hogy varázslattal lebegtetem hozzá közelebb, nem akarom, hogy belekapjon a kezembe. Ha netán nem tetszik neki, akkor megpróbálkozom az egyik szendvicsemmel, vagy... Kyle szendvicsével, ha a sok hasznos holmi között a táskámban nem sikerül feltúrni valami ehetőt. Azért annyira bátor nem vagyok, hogy magamtól felvegyem, inkább ha evett és netán utána kezelhetőnek válik, akkor vállalom, hogy hozzá is érek. Hát na Kyle az állatbarát, én nem akarok egy leharapott ujjal indítani a versenyben.


A hírnév illanó,
a népszerűség véletlen.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender.Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-22, 07:42


Ágyúgolyófutam – Roxfort módra




*Mit ne mondjak, nem túlzottan örültem annak, hogy a Weasley ikrek is eljöttek, ahol ők vannak ott mindig történik valami és nem azért mert vonzzák a bajt, hanem mert ők csinálják. Igyekeztem tőlük távolabb lenni, és persze Hermione-től is mert valamiért nem szíveltük egymást. A többiekkel nem volt gondom, velük bármikor szívesen összeröffenek, persze ez nem azt jelentette, hogy csak nekik segítenék ha muszáj. Szerencsére nem leszek egyedül, reméltem is, hogy Eileen velem jön ha már szobatársak vagyunk. Bevárom őt, így a barlangnyíláshoz már együtt érkezünk meg. Nem szívesen megyek be sötét helyekre, de ha itt az első nyom, akkor itt az első nyom. Az erdőben már jártam, és Frednek igaza van, tényleg nem olyan izgalmas engedéllyel ide jönni, de szerintem ezek után Dumbledor gondoskodik ennek az ellenkezőjéről.*
-És addig a pálcámat sem foglalom le. Ki tudja mi van itt. Pókok biztos.
*Nem tudom Eileen mennyire van oda a pókokért, én nem félek tőlük, legalábbis egy bizonyos nagyságig, de ha már akkora mint a tenyerem, sikítok.
*A klikk jól összeállt elől, mintha más nem is létezne, nem mintha zavarna. Csak épp mindenki jól jönne ki ha összedolgoznánk, persze értem én, a győzelem nagyon fontos, nem tudom mi lesz a jutalom a végén, de szerintem kevés olyan dolog van a világon amitől lázba jönnék. Egészen más foglalkoztat mostanában. Eileen bűbáját követve nézem a falakat és a mennyezetet, jó ha mindenhova nézek, nem csak a lábaim elé, és Astridot elnézve, fentről több áldás jön. felemelem a lámpást és magam elé tartom a pálcámat, őt nem kell megvédeni, ahogy elnézem ebben nagy bajnok, így inkább arra figyelek, hogy jön-e még több is abból az izéből. A szívem a torkomban dobog és a fülemben is, lassan se látok, se hallok, azt viszont kiválóan érzékelem, hogy mögöttünk is zajlik az élet. megijedni sincs időm amikor újra megijedhetek. Hirtelen fényszikrák pattognak az egész barlang úgy néz ki lassan mintha lecsaltuk volna a napot. Szó se róla nekem tetszik, a feketén hullámzó mennyezet már nem annyira.*
-Mi történt? te láttad? Ki tűnt el?
*Eileent kérdezem, de Fred már válaszol is a kérdésemre, nem érzek diadalt. Többen is elmennek mellettünk Hermione-ék felé, hogy segítsenek.*
-Szerintem elegen vannak, figyeljünk nem jön-e több olyan izé vagy más.
*De persze ahogy gondolja. Mozdulok előre, vagy befelé ha úgy jobban tetszik, de valamin megcsillan az a sok fény. Eszembe nem jutna megnézni ha nem épp kincskeresőben lennénk, szóval itt most minden csillogó nyomnak számít. Odalépek, felveszem. Cukros zacskó, tökös cukor a Mézesfalásból. Fura, rajtam kívül ki szereti a tökös cukrot? És nem az enyém.*
-Szereti valaki a tökös cukrot?
*Talán furán hat a kérdés amikor az előbb még valami rusnyaság támadott, most meg ketten is leszakadtak a csapatból, s talán meg is sérültek. De ha senki nem szereti, akkor valaki másé aki erre járt, vagy Dumledor tréfája. Lehet még nyom is, vagy épp álnyom. Az biztos, hogy megkóstolom. Kiveszek belőle egyet, a zacskót pedig Eileen felé nyújtom.*


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-21, 22:39


Ágyúgolyófutam
Roxfort módra

- Hm? *Pillant oda feleszmélve a mellé érkező Jessamine-ra, eddig egészen belefeledkezett az előtte nem messze haladó Eileen csinos fenekének, szépen ringó lépésének bámulásába. Hát no, nem volt semmi más izgalmas látnivaló eddig a Tiltott Rengetegben, a vélavér meg mégiscsak vélavér, ő meg férfiból van.*
- A Fekete Sárkánylehelet? Jobb, ha nem tudod! *Gonoszabb fajta rejtélyes mosolyt villant Jessamine-re. Még George-nak se mondta, de részben a lány miatt sem ment tesójának tényleg személyesen segíteni szerenádot adni. Annak végével őrá úgy sem lett volna szükség amúgy sem. Ő mondjuk nem gondolta, hogy a másolat-Fredre vonatkozott Jess kérdése, termékként nem erre következtetett.*
- Csokit? *Nyújtja a lány felé a megbontott, de még meg nem kóstolt édességet, hogy törjön belőle bátran. Közben tekintete röviden ismét végigfut Jess alakján, s magában megint csak fejét rázná nevetve. Ma George nyerne, sok-sok szín van a lányon. Az alsóbb öltözetet ugyan nem látja, de már a hátizsák eldöntené a versenyt.
Beérve a barlangban aztán már ő is a pálcájáért nyúl, hogy fényt varázsoljon, mert úgy tűnik, ez tényleg nem csak egy belép-kilép barlang, hanem vezet is valahova. Valamit a többiek lámpásának fényében lát is megcsillanni, talán valakinek lépése alatt tűnt elő leverve róla a porréteget. Lehajol érte és felemelve csak annyit állapít meg, hogy valamiféle kerek, fémből készült bigyó, mert a következő pillanatban már zsebébe is tömte, hiszen ekkor csap le nem is tudja mi a manó - de biztosan nem manó - az elől haladó ismerős Astridra. Ó, tényleg, Astrid, Jessamine... Kik is vannak még itt? Lehet megint rájuk biggyesztettek valami tengeri csillag-matricát, mint a múltkor és bekerültek egy újabb könyvbe? De ezzel nem ér rá foglalkozni most, mert ugye valami támad az elől haladókra, és szemlátomást a fény irritálja őket, így Fred neki sem áll a fény varázsoláshoz, épp ellenkezőleg.*
- Aqua adulterinus! *Irányítja pálcáját a lény felé és végighúzza ívben a mennyezet felé a fejük fölött, s szabad kezével a zsebéből egy adag perui instant sötétségport szór fel. Ha nem megint olyan fura könyvbe kerültek, ahol nem működnek a varázslatok, akkor egy álmennyezetet varázsol a fejük fölé. Furcsán hullámzik és örvénylik, mintha csak lassan csordogáló sötét vizű folyó lenne, s ők átlátnak rajta a mennyezetig, de visszafele ez nem igaz, elrejti pálcájuk és lámpásaik fényét. De alighogy ez létrejött, mögötte beszakad a talaj és két lány is lezuhan. Ennyit arról, hogy ő megy előttük, hogy ha kell, védje őket...*
- Jess! Hermione! Minden oké? *Azonnal megfordul és ha azon múlt a verseny, ki ér be előbb hamarabb, vagy ki megy tovább hátrahagyva mindenkit, akkor ő bizony vállalja az elbukást, de a Griffendél-mentalitáshoz nem illik a cserben hagyás. Főleg, ha egy háztárs és másik csinos lány az, akit ott kéne hagyni. Szerencsére más is így gondolja, még két lány már oda is ért a hirtelen támadt lyuk széléhez.*
- Vagy odalenn kellene tovább menni, nézzétek! *Reagál Jasmine szavaira, s pálcája fényét úgy irányítja, hogy látszódjon, odalenn is vezet egy járat. Rögtön vizsgálni kezdi a lyuk széleit, s ahol biztonságosnak ítéli, ott óvatosan elkezdi leengedni magát. Persze csak akkor, ha százszázalékosan elkerülhető, hogy bármelyik lányra is ráessen.*
- Egyébként, Hermione, csak kíváncsiságból, de ez az a pókos hely, amiről Ronnici mesélt nekünk? *Érdeklődik lefelé haladás közben. Őszintén szólva nem nagyon akarták otthon elhinni Ron meséjét, pláne hogy a kocsijuk is megmentő szerepbe lépett benne, de gondolta megkérdezi, mire számítsanak még.*
- Felmennétek? Segítsek? *Kérdezi odalenn a két lányt egy-egy kezét nyújtva feléjük ,hogy felsegítse őket - nem tudván még a sérülésükről -, s hiszik vagy sem, de Fred tekintete aggódon fut rajtuk végig állapotukat vizsgálva. Ha felmennek, ha nem, ő biztos, hogy idelenn marad és ezt a járatot választja, akár egyedül is. Ha a lányok felmennének, akkor segít, ahogy tud, akár Mobilicorpus-szal is, vagy felemeli őket. Egyelőre a talált holmival nem foglalkozik, eltette későbbre, vagy elfelejtette, hogy nála van. Most fontosabbnak tűnik a két lány. Ritkán látni amúgy is így segíteni az ikrek egyikét egy egykori és egy jelenlegi prefektusnak.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jasmine C. Flowers
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 50

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-21, 21:24


   
Ágyúgolyófutam

   
[You must be registered and logged in to see this image.]

    Izgatott vagyok és kissé azért örülök, hogy így legalább megszabadulok a gyengélkedőről egy kis időre, természetesen szívesen segítek ott, de néha a sok hülye egymásra mond kisebb átkokat, varázslatokat és azok eredményeit vajon ki gyógyítja? Hát én, és a sok kelés meg hasonlók már a könyökömön jönnek ki, erről nem tehetek. A gyengélkedőn a tudásomat nem tudom kamatoztatni itt pedig erre is lehet lehetőségem, igaz nem barátokkal jöttem vagy kisegítőkkel és Uther sincs itt, mondhatni hátránnyal indulok mert nem ismerek senkit, de hát egyedül is megtudok állni a lábamon, nem? Mikor az igazgató útjára bocsájt minket hát egy percet sem vesztegetek, az egyik Hollóhátas lány után lépek ki a kapun és indulok be a rengetegbe. Nem sok idő telik el és elérjük a barlangot. A medvés teóriám persze nevetséges, de hát az ember nem gondolkodik a félelmeivel kapcsolatban racionálisan, itt nem él medve, de még lehet, hogy egy-egy próbatétel képpen a félelmeinket kell majd legyőzni, nem tudhatjuk. Végül belépek, egy lumus elsuttogása után már nem csak azt a fénypontot látom amit az előttem haladó lány pálcája bocsájt ki. A barlang nedves és igen sötét. Egy valódi horrorfilmnek beillő a hely. A fényforrásom nem olyan világos, csak épp annyira, hogy fel ne bukjam a saját lábamban.
Egyelőre nem számítok nagy akadályokra, nehézségekre, de azért figyelek. Dumbledore szeret játszani, ez már pár alkalommal kiderült. Most is csendben lépkedek és figyelek ám mégis rálépek valamilyen kőfélére, csikordult egyet, de nem történt semmi. Csapdára gyanakszom, de lehetett egy szimpla kő is, egy rossz csapda itt lent? Érdekes. Ekkor támad az a szörnyféleség a hollóhátas lányra. Nem tudni, hogy a fény vonzotta-e vagy eleve hallotta, hogy jövünk, nem tudom, de úgy gondolom közbelépek, a lány boldogul, de a saját érdekemben talán ki kellene próbálnom egy kicsit erősebb fényt, ha a szörny mégis erre utazna hát akkor így jártam, megtanulom megvédeni magam.
-Lumossolen - A pálcám fényszikrákat szór amitől a barlang nagy része láthatóvá válik. Már csak utólag látom, hogy vannak társaink akik szorult helyzetbe kerültek, ennyit arról, hogy minden a győzelem, feléjük lépek én is ahogy a hollóhátas lány, egységben az erő vagy mifene..
-Talán meg kellene próbálkoznunk a Mobilicorpusszal, szerinted? - Kérdem a lányt, mert hát fogalmam sincs, hogy akkor mégis hogyan szedjük ki onnan őket és közben ne faljanak fel pici és nagy Alien-ek.
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♠ Alien Vs. Predator


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-21, 19:57

Ágyúgolyófutam


[You must be registered and logged in to see this image.]
Úgy tűnik, hogy a csapatunk még bővül, így kerül a közelünkbe egy számomra ismeretlen srác is, aki mintha totálisan átnézne rajtam. Hát khm, én is azért itt ácsorgom Cho és Kyle mellett, így amikor csak hozzájuk kezd beszélni, még szép, hogy nem állom meg a finom beszólást.
- Szia neked is Adam. – forgatom meg szemeimet és nem, még csak véletlenül se mutatkoznék be neki ezek után. Ha nem tűnt fel neki, hogy itt vagyok a kis csapattal, akkor nem is érdeklem, akkor meg mit erőlködjek? Amúgy se miatta vagyok itt, szóval inkább maradok barátosném mellett, nekem amúgy is úgy a biztos, én Cho-t ismerem és kedvelem is, ha pedig túl sok emberre próbálnék meg odafigyelni, még nekem lenne bajom a végén. Jó, talán Perselus nincs rám túl jó hatással, kezdek némileg rá is hasonlítani, de azért legalább egy emberre figyelek, nem csak magamat védem, ez is valami. A barlang bejáratához érve elhangzik tehát tőlem egy lumos, mert nem érzem úgy, hogy több fényt kéne varázsolni, nem tudhatjuk, hogy milyen lények vannak itt, kiknek vagy minek ártana a nagyobb fényerő, szóval nem érzem szükségét máshogy cselekedni. Viszont kissé meglep, hogy hű, hát én megyek legelöl. Mikor is lettem én ilyen irányító személyiség? Igen, változtam, egyre többet és többet változom ebben az évben, de valahogy jobban is érzem magam, így hát figyelek mindenfelé, így amikor meglátom a támadó lényt, nem aggodalmaskodom, azonnal védelmet varázsolok magam köré, így húzva fel egy pajzsot a fizikai támadások ellen.
- Reducto! – kezdek egy taroló átokkal, így próbálom magamtól eltávolítani a lényt, majd ez után egy lumosnál erősebb fényteremtő bűbájt hozok létre. Az itt élő lények nem véletlenül szeretik a sötétet, a fény talán zavarja majd, mert bár szemei nincsenek, mégis, én úgy hiszem, hogy nem fog most örülni nekem és talán tartja majd a távolságot. Mivel én le vagyok foglalva, így a többiekre annyira jelenleg nem tudok koncentrálni, csak kissé később tűnik fel, hogy máshol is gond van, így ha nem ér több támadás és nekem se esik bajom, akkor lassan azért hátrafordulok, a pajzsom még mindig fenntartva, megnézve, hogy ki hogy van, de igazán Cho érdekel, természetesen. Viszont az mégis csak rosszul érint, hogy két lány lezuhan, és sejtem, hogy egy ilyen helyen megütik majd magukat, így óvatosan sétálok oda, ahol Hermionéék lezuhantak.
- Jól vagytok? Kell segítség? – még a kaland elején vagyunk és ha baj érte őket… A győzelem nem elsődleges, szóval bár elterveztem, hogy megpróbálok nem mindenkire figyelni, most mégis, úgy tűnik, nem vagyok képes addig tovább haladni, amíg a lenti két lányról nem tudom meg, hogy jól vannak-e. Ha kell, akkor én segítek nekik feljutni, ha pedig nem, nos… akkor valószínűleg maradok a fenti járaton, hiszen Cho is itt van, bár elgondolkodom azon, hogy inkább le kéne menni. De előbb döntsék el, hogy kell-e a segítségem, hiszen ha én segítek most, akkor azt később is viszonozhatják, ez egy ki nem mondott szabály az ilyen versenyeken, legalábbis a normálisabbaknál és a lent lévő lányokról tudom, hogy azok. És hát sose lehet tudni, hogy kerülök-e én is majd olyan helyzetben, amikor más segítsége kell majd.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-20, 19:15


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Astrid vezeti a nem is kicsiny tizes csapatot. A fény, amellyel megvilágítja a barlang falát, fekete kőzetből mart járatokat visz a szívében. Jól tette hogy fényt varázsolt, enélkül az orrukig sem látnának. Ám talán az első ilyen tekintetben szerencsétlen, a sötétben lakozó helyiek pont rá figyelhetnek fel. Van annyira mázlija, hogy a plafonra is felsandított, mert éppen akkor válik el a kőzettől egy groteszk teremtmény. Szeme nincsen, a sötétben nincsen rá szüksége. Ám reflexei kiválóak, ahogyan a lány nyakába veti magát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minimum leharapja a szőkeség fejét. Jasmine haladt a nyomában, ám őt elkerülte a hasonló sors, bár rálépett valami furcsa kőre, ami csikordult, de elavult csapda lehetett. Kyle nézelődik, ez a fő, mert egy karókkal teletűzdelt veremcsapdát tud ügyesen elkerülni. Hermione és Jess azonban közel sem ilyen szerencsés, mert ők alkotják az utóvédet, és úgy tűnik a lamaradók büntetésben részesülnek. Amint az első nyolcas elhaladt a fő csapáson, a két lány alatt megnyílik a talaj, és ők lejebb esnek egy szinttel, alaposan megütve magukat a néhány méteres zuhanástól, még törmelékek is hullanak a fejükre. Jess kap egy szépséges bokaficamot, Herminek csupán a bordája reped meg kissé, alig kap levegőt. Fel akarnak valahogy jutni, vagy a lenti alagúton folytatják tovább ők ketten? Cho, Lav, Fred, Eileen, és Adam vizsgálódása sikerrel jár, döntsék el ők magukat, mit is fednek fel társaik előtt. A barlang akár lent mennek, akár fent, egyre sötétebb, komorabb. Vajon tényleg befelé van a kiút?

//A határidő péntek 20.00. Egymásra ne várjatok, sorrendet nem feltétlenül kell tartani, hogy ne akasszátok meg egymást, viszont ahol fontos dolognál muszáj egy adott karakternek írnia, ott iparkodjon. És légyszives ne péntek koradélután kapjak 10 hozzászólást, mert röviduton csökkentem a létszámot *kacsint* Csőre tölts!//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-20, 17:10


Ágyúgolyófutam

Roxfort módra
[You must be registered and logged in to see this image.]



A külső szemlélő akár úgy is láthatja, hogy Jess figyelmesen hallgatja az igazgató útra bocsájtó szavait, ami egyébként nincs is nagyon messzire az igazságtól, vagyis, a szőke hugrabugos lány nagyon figyelmes akarja hallgatni Dumbledore professzor szavait. Ez a korai kelés azonban nem Jessamine profiljába vágó, mondjuk, ha már itt tartunk, a versenyzés sem kimondottan, eltekintve természetesen a kviddicstől. De nem a kevés alvás az oka nehezen irányítható figyelmének, sőt, talán nem titok, hogy az ok igazából igencsak összecseng a versenyre való jelentkezés motivációjával. Fred Weasley, ráadásul duplán!
Némi fáziskéséssel jut el tudatáig a rövid mondatok értelme, indulhatnak! Némi késéssel el is indul a csarnokból a vetélkedő csapatból utolsónak. A lassúság az ára annak, hogy közben fejét a dupla Fred rejtélyén töri. Természetesen rajongással megtelt szemeit nem lehet becsapni a hasonmással, igazából nem is a griffendéles fiú cselének okain gondolkodik, hanem, hogy vajon hogyan, honnan és mikor szerezhetne egy Fred hasonmást magának ő is? Ráadhatná az F betűs pulcsit is akár! Szemei felragyognak a gondolatra.
A lemaradó Fredre még visszapillant néhányszor homlokráncolva, míg a tervszerűen ültetés legcsekélyebb jelét sem mutató fák el nem takarják végleg szemei elől a fiút. Jobb is lesz előrefelé figyelnie, most már nem a park fehér csipkésre deresedett füvén halad, minden akadálytól mentesen, most már jobb lesz figyelnie az orra elé.
- Mi az új termék titka?
Zárkózik fel Fred mellé, és halványan felfelé bodrozódó lehelletével mit sem törődve azon nyomban meg is érdeklődi a talányt, ami most már hivatalosan is jó régóta foglalkoztatja. Számára természetes, hogy nem a Fekete Sárkánylehelet után érdeklődik, nem is hallotta igazán, őt az ikrek ikre érdekli. Valami RAVASZ vagy afölötti szintű varázslatra tippel, amit ő még nem ismer. Egyébként ha nem kap választ szakmai titokra való hivatkozással, se sértődik meg, de akár kap-akár nem kap választ, ha láthatóan Fred terhére van, akkor a barlangban legkésőbb elnavigál a fiú mellől.
Jess rétegesen öltözködött reggel, világoskék vastag farmerja alá szintén vastag harisnyát vett fel. Pótzoknit is tett megbűvölt, százszorszépes anyagból készült hátizsákjába, aminek első zsebét kitűzők díszítik, amik többsége valamely utazásukból emlék vagy csak szimplán ciklámen alapon sárga pöttyös a vidámság megalapozása érdekében. Fehér kötött pulcsija alatt sötétlila pólójából nem látszik semmi, ahogy pulcsijának is csak alsó része kandikál ki katonaizöld, prémmel szegett kapucnis téli kabátja dereka alól. Pólójának színe harmonizál kötött pulcsijának egyik alapszínével, de ezt egyelőre csak ő maga tudja. Ujjak nélküli kesztyűs kezét kiveszi zsebéből és megigazítja hátizsákjának pántját, a hátizsákba előző este pakolt be, az utolsó pillanatra hagyta, így aztán végül Gia listája alapján pakolt be, biztosan semmit nem hagyott ki, még régészecset is került a pennák és pergamen mellé, ezzel egészen biztos túlteljesítette az alap-túlélő csomag összeállítását.
A barlangba belépve sem oltja el pálcája hegyén kellemes világosságot biztosító hideg fényt, amit az erdőben való séta kezdetén varázsolt. Mivel barlangrendszert kellett keresniük, képzeletében szerteágazó barlangfolyosók és termek képe lebeg, erre számít, ezért már most az elején elvégez egy tájoló bűbájt, hogy belője merre van észak, milyen tájolású a barlang bejárata. Kezét végighúzza a kőfalon, ahogy beljebb halad, már ha nem akadályozza meg ebben semmi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger2
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 60

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-19, 10:19


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]


Talán egy picit késve érkezem, de még nem maradtam le semmiről. Igazából elég sokáig tartott, míg eldöntöttem, mi is lehet hasznos egy ilyen ismeretlen túrán.Egy rakás könyvet pakoltam az ágyamra, plusz meleg ruhákat, mugli eszközöket, mint például gyufa, gyertya, vizespalack. Mert hát Dumbledore-nál sose tudni. Meglehet pont egy olyan helyzetbe kerülünk, ahol a varázserőnk megszűnik, vagy legalább is korlátozottá válik. és akkor?
Szóval töprengve álltam a halom felett, majd egy fejkólintással idéztem fel, hogy még aktív a képességem, tehát egy tértágító bűbáj mindent megold. Kicsi, sötétbarna hátizsákomba bekerült a sok könyv, a muglicuccok, egy-két plusz pulcsi, nadrág sés zokni, sőt, még egy törülköző is. Majd egy vállándítás kíséretében beleszuszakoltam az otthonról hozott kicsi sátrat is. Apa erőltette, szerinte sose indulj el kirándulni sátor nélkül, mert ki tudja, mikor ered el az eső.
~ Apu, nem kirándulni megyek!~
Aztán felöltöttem egy farmert, mellé a barna bakancsom, vastag barna pulcsit, rá a kabátom. Aztán a zsebembe gyűrtem a sapkám és a kesztyűim, végül is, elfér, majd a zsákot a vállamra kaptam, pálcám a kezembe és már robogtam is a megbeszélt helyre.
Pont elcsípem az első köszöntő szavakat, aröpke ugyanakkor semmitmondó magyarázatot. Gyors biccentéssel köszönök a többieknek, Levander láttán némi viszketéssel a karomon. Nem tudom, valahogy nem rajongok érte. Fred látványa viszont... Hajaj, jobb lesz mindenre figyelné, főképp rájuk. mé a végén miattuk kerülök bajba!
Ahogy elhangzik az elbocsájtó szó egyedül vágok neki a Rengetegnek. Annyira nem ijeszt meg, jártunk már itt párszor Harry-ékkel, bár többnyire Hagrid felügyelete alatt. De sebaj, végül is, lassan felnőtt varázsló vagyok, és ha nem is nagyképűen, de azért nem is a legrosszabb. Mindig kivágom magam a helyzetekből, most is így lesz.
- Lumos! - apró villanás a pálcám hegyén, immár mentesülve a hasraeséstől is, és megindulok a vélt irányba. Nem figyelem az időt, a magam körüli neszekre hangolódom, míg el nem érek a barlangba. Egy lépés, eltűnik a holdfény, immár csak a pálcám erejében bízhatok. Csak remélem, hogy ez nem az a barlang, ahol Hagrid szeretett akromantulája él. Azért a biztonság kedvéért a fejem fölé is bőven világítok, köztudomású, hogy a pókok inkább felettünk szaladgálnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-17, 06:23




Ágyúgolyófutam



Nem tudom mi ez a baromság megint, amit rendeztek, de nagyon érdekesnek hangzik. Egy verseny, amiben győzhetek, ahol támaszkodhatok mások segítségére úgy, hogy közben én jussak előrébb… egész jónak tűnik.  A  Trimágus Tusán úgy sem nyertem anno, igazán megérdemlem, hogy végre az egész Roxfort rám figyeljen. Így is túl sokat gürizek azon, hogy minél jobban menjen a kviddics és bajnok lehessek. Egyszerűen imádom, ha én vagyok középpontba és ha megtérülnek a befektetéseim. Ez a verseny pedig egyszerűnek tűnt, mikor jelentkeztem rá… főleg, mikor meghallottam innen-onnan, hogy kik vesznek részt rajta. Majdnem röhögőgörcsöm támadt. Amikor pedig kiderült, hogy Kyle is indul Cho-val együtt, úgy döntöttem már csak az „ismerkedés” kedvéért is beköszönök. Úgyhogy nyomós okom volt rá, hogy  megjelenjek ezen a „jeles” eseményen.
Reggel bedobálok pár cuccot a házitzsákomba, köztük szendvicseket, négy liter vizet és váltás ruhát. Illetve pár varázslással kapcsolatos könyvet, de ehhez már bűbájjal ki kell tágítanom a táskát. Az indulás előtti utolsó fél órában még elugrok letusolni és felkapok magamra egy terepszínű katonaruhát,téli kabáttal és bakanccsal.  Csak utána indulok le a bejárati csarnokhoz, ahova még pont időben érkezek.. sajnos nem maradok le az igazgató szokásosan untató, szar szövegéről, így kénytelen vagyok azt végighallgatni. Csak az egyik vállamon lóg a hátizsákom, a kezeimet zsebre vágva várom, hogy végre elkezdődjön a verseny. Időközben a tömegben kiszúrom Kylet, aki  gondolom én Cho mellett áll. Mert hát ő itt az egyetlen csaj, akinek kínai feje van és emlékezeteim szerint Cho névre hallgat. Úgyhogy próbálok helyezkedni, időközben a közelükbe férkőzök, így mire nyílnak a kapuk, addigra a hátuk mögött vagyok.
-Fantasztikus versenynek nézünk elébe, igaz? –aminek az egyértelmű nyertese én vagyok, csak ezt még rajtam kívül senki sem tudja ilyen biztosan. Azt hiszik, hogy van esélyük, hogy van képük a barátjukat szarban hagyni annak érdekében, hogy nyerjenek, de ezek közül egyik sincs valójában.  Itt a többség fair játékos, ha az lenne a feladatuk, hogy csapdába csalják a másikat, akkor egyiknek sem menne akkora profizmussal, mint nekem. Mert képtelenek elválasztani az életüket egy kicseszett versenytől.  -Nem gond, ha veletek tartok, ugye? –ezt költői kérdésnek szántam, nincs olyan válaszlehetőség, hogy „de igen, gond”. Plusz Kyle amúgy sem hiszem, hogy le merne rázni. Ő már hozzászokott a váratlan lépéseimhez és egy-két görénységemhez is.
-Cho, én Adam vagyok, Kyle bratyója. Nem tudom mesélt-e már rólam… -valószínűleg egyébként igen, mert múltkor is nekem kellett ugranom, hogy bevédjem a seggét. Ennyivel tartozik nekem, hogy megemlítsen az állítólagos csajának.
Akár tetszik, akár nem, a kis csapat közelébe maradok. Persze tartom a megfelelő távolságot és helyenként még előrébb is megyek a kelleténél, azonban a barlang bejáratánál  nyugodt szívvel előrébb engedem őket.  Lumost sem kapcsolok, mert teljesen feleslegesnek tartom, mikor már kettő is ég előttem, jól látok. Védővarázslatot nem teszek magamra, viszont a pálcámat előveszem, hogy kéznél legyen, ha esetleg valami váratlan dolog történik. Időközben figyelem a jeleket, hallgatom a zajokat és próbálok csendben maradni.  Nekem egyelőre semmi gyanús sem tűnik fel és olyan eszement gondolataim sincsenek, hogy egy hatalmas szörny van belül. Sokkal inkább valami akadálypályára számítok vagy valami ilyesmire. Mert azt azért tisztázzuk, hogy ez elvileg egy játék, nem meghalni küldtek bennünket… legalábbis remélem.



x music x 514 x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-16, 16:32


Ágyúgolyófutam


Nem voltam éppen a legjobb állapotban lelkileg, és testileg sem biztos, hogy bármire késznek éreztem volna magam, de ha már valaki egy játékot emlegetett, akkor úgy voltam vele, hogy utána járok, hátha volna értelme a dolognak. Talán kicsit jobb lesz a kedvem, nem tudom, mit vártam az egésztől.
Anya mondjuk húzta a száját, és közölte, hogyha valami bajom esik, kitekeri a nyakamat, én meg csak megvontam a vállamat, olvasva a sorait, üres fenyegetőzésekkel tele volt a padlás. Valami lüke verseny, mondanom sem kell, hogy abszolút nem vettem komolyan, amikor végre megtudtuk, miről lesz szó. Az éjszakai kezdés már kicsit jobban zavart, na de üsse kavics, legalább nem forgolódok álmatlanul az ágyamban, és nem gondolok senkire, akire többet gondolok, mint kellene. Menthetetlenül hülye picsa lett belőlem, azt hiszem…
Barlang… voltam én már a tiltott rengetegben, szerintem poén, bár soha senki nem tudott róla, mert amúgy ugyebár tilos. Fura, hogy most egy az egyben az igazgató úr küld oda minket, de hát ki vagyok én, hogy vitassam a döntéseit. Ha már ilyen sötét helyen kezdődik az egész, hát az nekem csak jó.
A meleg ruha adott volt, bár a talártól megszabadultam, de a fekete szövetkabátom alatt meleg pulcsi, a farmerom alatt harisnya, és utóbbiból még a táskámba is bedobtam egy extra darabot, meg még egy vékonyabb garbót. Néhány szendvics, két üveg víz, bár halván lilám sem volt róla, mennyi ideig fog ez az egész tartani, de ha költőpénz kellhet, akkor éhen halni csak nem fogok, nemde? Azért nem maradhatott el egy öngyújtó, mert ki tudja, mikor fuccsol be a bűbáj, legalábbis apa mindig azt mondja, lévén dohányzik, hogy legyen nálam, sosem lehet tudni, szóval általában van a táskámban, most is. A hajamban itt-ott beletűzdelt hullámcsatok sem a véletlen művei, egy ilyen kis semmiség sok mindenre lehet jó. A legfrissebb száma a reggeli prófétának jó lest gyújtósnak, ha úgy alakul, hogy valahol nem árt tábort verni.
Az igazgató röpke beszédének végén azért elfintorodok, mert békanyálat azért nem kérnék, s közben akaratlanul is az jár a fejemben, hogy vajon miként változtatta meg a világhoz való hozzáállásomat az, hogy Utherrel vagyok. Eddig gond nélkül rámondtam volna, hogy én nem lennék képes átverni senkit sem, de most… Őszintén, fogalmam sincs róla.
Jasminet elég hamar kiszúrom, róla beszél Uther a legtöbbet, s persze már az összes lány képét láttam a pentagramma által kivetítve, megjegyeztem az arcukat.
- Leviiii, várj már meg!
Fel sem merül bennem, hogy máshoz csapódjak, ha már a szobatársam is itt van. Így rögtön sietek utána a barlangokig, ahol is nem teketóriázunk sokat, de nincs is értelme, bele kell csapni a dolgok közepébe.
- Hú, ez jó ötlet volt, nagyobb fénye van, mint a lumosnak.
Állapítom meg, aztán körbenézek a barlangban. Ha én lennék Dumbledore, tuti valami mágiával leplezném a megfejtésre váró dolgot, esetleg valami jellegtelen tárgynak álcáznám.
- Vizualicus!
Tudom, tudom, nincsenek nagy reményeim arra, hogy láthatatlan tintával valaki mázolt volna a falra, de próbálkozásnak több a semminél, mert egyelőre jobb ötletem nincsen. Egyébként minden olyasmire figyelni igyekszem, ami nem tűnik természetesnek, már annak is nyoma van, ha egy nagyobb követ arrébb tol valaki…
Vissza az elejére Go down
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-15, 20:32


Ágyúgolyófutam
Roxfort módra

- Szuper! *Hangzik a kétszemélyes kórusban a reakció Dumbledore szavaira. Ha valamit az ikrekről mindenki tud, az az, hogy ketten vannak szinte mindig mindenhol, és megdöbbentő mindig az a hasonlóság, ahogy szinte egymást kiegészítve vagy mint most, egymás tükörképeként vigyorodnak el. Az a fajta mosoly, amiről minden rokonuk, tanárjuk és Friccs is tudja, hogy semmi jóra nem számíthatnak. Ketyegő bomba, vagyis dupladinamit a két srác.
Habár láthatóan a divatból kezd kimenni az egyenruha, az ikrek azok, akiket rendszerint az egyenruhában és a talárban lehet látni. Ennek igen praktikus okai is vannak: azért nem kár és a koromfoltok is nehezen észrevehetőek. Így hát e jeles alkalomra is talárban, egyenruhában jelentek meg, egyedül a nyakkendő az, ami a toronyban maradt - igazából három hete elvarázsolták a nyakkendőket, amelyek életre kelve bemenekültek az ágy alá, de többször rajtakapták már azokat, hogy éjjel az életükre akarnak törni, mígnem az elbájolt nyakkendőket egészen a lányok hálókörletéig kergették, csak erről még nem mertek szólni a hölgyeknek -, így a felső gomb sincs begombolva, s nem adtak arra sem, hogy az inget a nadrágba tűrjék. Ehhez hozzátéve a (talán hajnali felkelésből vagy le sem fekvésből adódó) kissé kócosan álló vörös tincseket egészen laza elegáns lett a megjelenésük. Egyikük éppen a másikuk vállára támaszkodik alkarjával, s úgy hallgatta az igazgató szavait. Hogy jelentkeztek a játékra, az nem meglepő, a Trimágus Tusára tett próbálkozásuk óta pláne nem.
Már az erdő határában állnak, mikor egyikük megszólal.*
- Fred, javaslom a szokásos taktikát: egy felderít, egy hátra marad védelemnek és titkos támadónak! Aztán piríts oda nekik, úgy is ki akartad már próbálni a Fekete Sárkánylehelet-et! *Villant komisz vigyort vélhetően George, s akkor ezek szerint a korábban támasztékot adó lesz Fred, aki visszavigyorog kísérteties hasonlóságban. A megnevezett akármi egy eddig be nem mutatott varázsvicc termék lehet, neve alapján mindenki fantáziájára bízza, mi lesz az. Így esik, hogy a taktikai megbeszélést követően a megszólított iker lemarad, csak lassan halad és idővel el is tűnik a többiek szeme elől, "George" pedig halad tovább kedélyesen és külön védelmet élvezvén pofátlan nyugalommal. Az más kérdés, hogy a többieket ezzel az egésszel megvezette. Az ikertestvére éppen lelkesen udvarol az egyik roxmortsi kocsmában az egyik szép pincérlánynak szerenádot adva elő, s később többen fogják tanúsítani, hogy egy gitárt pengetve Fred is ott volt szárnysegédként. Valójában az ottani és itteni ál-Fred mindegyike egy-egy ügyesen kivitelezett descriptio bűbáj eredménye. Szófukarak, de tudnak önállóan mozogni - amiben Frednek nem kis munkája van -, őket meg amúgy is keverik folyton, a túl nagy hasonlóság nem feltűnő. A szerenád után aztán az ál-Fred semmivé foszlik majd, ahogy az erdőbe lépés után nem sokkal az itteni másolat is elpárolgott. Nincs speciális hátvédje, igazából a tűzokádóról elnevezett termék is csak blöff volt. Gondolta, megalapozza a többiek hangulatát, és egyúttal gyerekkoruk kedvelt hóbortjának is hódol: a testvérének adja ki magát. "George" tehát még a többiekkel együtt haladva éri el a barlangot.*
- Ha engedéllyel jöhetsz be ebbe az erdőbe, határozottan unalmas. Sehol egy bősz kentaur vagy egy vérben forgó szemű unikornis... *Jegyzi meg csak úgy, miközben igazít picit a hátizsákján. Váltásruha, élelem, víz, kötél és mugliféle tűzszerszám és iránytű okulva az előző rejtélyes kalandból, mindez a hátizsákban, amire rakott azért tértágító és súlykönnyítő bűbájt, akárcsak a zsebére, mely a szokás szerint tömve van a varázsvicc termékeik garmadájával. A barlanghoz érve kíváncsian néz körbe, de plusz fényt nem gyújt, csináltak a többiek eleget, inkább zsebéből egy csokit vesz elő és reggeli gyanánt elkezdi majszolni. Figyel, hátha meglát valami fontosat vagy érdekeset, de figyel az erdő felé is, s azt is próbálja megnézni, ez csak egy belépek-kilépek barlang, vagy vezet ez beljebb is, valahova? Mert ha utóbbi, még ő is fontolóra fogja venni a fénygyújtást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender.Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-15, 07:44


Ágyúgolyófutam – Roxfort módra



*Amikor jelentkeztem a kalandra, csak egy kalandra gondoltam ami jó buli. Azt senki nem említette, hogy hajnalban kell kelni, elvégre ha annyi minden kell hozzá, hogy a tértágító bűbájjal megáldott hátizsák, táska, ridikül egyen felszerelésnek számít, akkor nem mindegy mikor indulunk el? Úgy sem aznap térünk vissza. Már csak ezért is itt kell lennem. De hajnalban? Álmosan, kapkodva érkeztem meg, szerencse, hogy előző este mindent bepakoltam egy hátizsákba. Mármint úgy gondoltam, hogy mindent. Sosem voltam ilyen kincskereső kalandon, fogalmam sem lehet, hogy mire kell gondolnom. Leginkább olyasmit tettem bele a zsákba amit nem tudok pótolni a pálcámmal. Elsősegély csomag, tökös pite, egy kulacs töklé, némi aprópénz, kispárna, váltás ruha és cipő, ugyanis utálok vizes cipőben lenni, és általában a tócsák megtalálnak. Akkor is ha tél van. Meleg takaró, néhány üvegcse „mindenre jó” lötty. Amikor apa megtudta mire jelentkeztem, a szülői beleegyezéssel együtt küldött nekem egy igazi, hamisítatlan svájci bicskát is, azt nem tudom még mire fogom használni, egy fiú biztosan jobban örülne neki, de az is a zsákba került egy viharlámpással, és az összes tankönyvemmel együtt. Ki tudja mit felejtek el, vagy mit nem tanultam még meg. De mindezeket együttvéve is „csak” egy kirándulásnak tudom be az egészet.
Annyira nem készültem mint Astrid, nekem jók a saját ruháim, a tarka sálam, a kék kabátom, a zöld sapkám és a szivárványszínű kesztyűm. A nadrágom sem fekete és a csizmám sem, de hát amint kiderült barlangba megyünk ahol sötét van, szóval a sötétben én is sötét leszek. Az első cél a Tiltott Rengeteg, legalább most legálisan mehetek oda és nem kell bujkálnom, ez azért jó. Talán találkozom megint kentaurokkal, még a segítségemre is lehetnek….vagy nem. ahogy elnézem a Hugrás lányt, ő lelkesebb mindenkinél, én csak elhúzom a számat Dumledor jókívánságán.*
-Pfúúúúúj!
*Elindulok, egyelőre egyedül, majd meglátom kihez akarok odacsapódni, ki az aki engedi vagy ki az aki éppenséggel engem részesít előnyben. A barlang bejáratát viszonylag könnyű volt megtalálni, ezért feltételezem, hogy valami meglepi vár majd odabent. A viharlámpásba varázsolok fényt a pálcámmal némi láng formájában, így ha rámtör valami vagy valaki, a pálcámmal még megvédhetem magam. Nem születtem indiánnak, szóval minden egyes kavics, kő vagy akármi reccsen, zörren, karcol a talpaim alatt, de legalább látok, cirka két méteres fénykörben. Ami azon kívül esik mély sötétség. Most kezd izgalmas lenni, szóval én is lelkesedem és ébredezem.*


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-14, 21:58


Kalandra fel!

Igaz, ami igaz, nem jött jókor az, hogy csak úgy ki lettem rakva a csapatból, de mégis mit mondhatnék? Volt már rosszabb is… na jó, nem, annyira rossz dolgok nem történtek velem az életem során, talán azt a bizonyos griff ürülék esetet kivéve… az nem csak kínos volt. De mindegy, nem igazán akartam eljönni, én nem vagyok nagy versenyszellem, sőt, utálok nyerni. Hogy miért? Mert hülyén vagyok bekötve. Nem arról van szó, hogy nem akarok nyerni, hanem…jobban szeretek másokat támogatni, ehhez értek, Adam-mel is mindig így csináltunk mindent. Én segítek, ő meg learatja a babérokat. Engem ez soha nem zavart igazán. De végül is Cho-nak sikerült rábeszélnie a dologra, én meg úgy voltam vele, hogy miért is ne? Maximum hamar kiesek és kész, annyira nem lenne ez nagy újdonság se nekem, se másnak.
Ami engem illet, igyekeztem melegen öltözni, sál és sapka meg van, kesztyűt is raktam el, mert a kezeim nagyon érzékenyek, a legvastagabb zoknim vettem fel, még jégeralsót is húztam, szóval… talán kissé eltúloztam a dolgot, de senki nem mondta, hogy mennyire öltözzek melegen. Ami meg az én túlélő táskámat illeti… nos szégyellem magam, de eszembe se jutott hozni gyógynövényeket és bájitalokat. Csokik, szendvicsek, víz, egy könyv a kutyákról, egy elemlámpa ( nem tudom miért, ha van pálcám), egy svájci bicska, illetve a szerencse karkötőm, amit még óvodás koromban kaptam a szüleimtől. Szóval… nem, nem igazán készültem fel annyira, mint a többiek.
Mosolyogva intek Cho-nak, ahogy megérkezem, kissé talán sietősen, mert jó szokásomhoz íven majdnem elkések. Astrid felé is villantok egy mosolyt, Cho barátja, egy mosolyt mindenképp megérdemel, igaz-e? – Hát persze… miért is ne menne? – nem valami meggyőzően mondom  azért ezt. Ami azt illeti, elég sok minden van, ami miatt ez nem fog nekem összejönni. Kezdhetjük azzal, hogy elég ügyetlen vagyok, elhamarkodottan csinálok mindent, ráadásul az ilyen helyzetekben még csak önző sem tudok lenni.
A barlangban igyekszem közel maradni Cho-hoz és Astrid-hoz, a pálcát nem kapom elő, Astrid fénye elég lesz remélhetőleg, én a tekintetemmel inkább a helyet pásztázom, hátha feltűnik valami feltűnő…és persze figyelem, hogy hova lépek, már csak az kéne, hogy valami hülye csapdába lépjek bele… amúgy is utálom a barlangokat. Sötét és ijesztő mindegyik.
Vissza az elejére Go down
Cho Chang
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 221

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-14, 21:20



Ágyúgolyófutam

[You must be registered and logged in to see this image.]


Igazából nem vagyok annyira versenyző típus, de... most az egyszer mégis csak valahogy meg volt a késztetés. Nem vagyok Griffendéles, nem áhítom a nagy tetteket, csak szeretnék jól kviddicsezni és egyszerű életet és boldognak lenni, bár néha már úgy érzem ez így egyben nagy elvárásnak tűnik. No de most akkor is itt vagyok, egyszerűen úgy éreztem érdemes lenne megpróbálni, és persze szemem sem rebbent, amikor rádumáltam Kylet is, mert miért ne? Amúgy is jó egy kis kaland és végül is ez egy játék. Persze pontosan nem tudom mi lesz még, mi lenne ha a végén... Szerintem engedném őt nyerni, na persze, hogy ne vegye észre, és ha nem menne neki magától, ha csak ketten jutnánk el a célig. Kedvelem... nagyon és neki annyira kevés dolog sikerül, főleg mióta kirúgták a csapatból is, és azt hiszem az nagyot dobna az önbizalmán, ha sikerülne megnyernie egy ilyen versenyt, vagy... akármit igazából. Szóval a lényeg, hogy itt vagyok. Összepakoltam és jó melegen felöltöztem. Sapka, sál, meleg kabát, a hátamon hátizsák, pár alapfelszereléssel, mint kulacs, meg víz, kötél, kötszer, gyertya és még hoztam néhány bájitalt is, ami esetleg hasznos lehet, no meg gyógynövénykeverékeket, kenőcsöket, igazi kis túlélő felszerelés, még gyufát is hoztam, ki tudja, hogy mikor nem tudjuk használni a pálcát. A hajamat befontam két copfba, így az sem zavar, ha olyan a helyzet, netán futni kell, vagy akármi.
Eléggé időben érkezem és már csak a többiekre várok, Kyle és persze Astrid is megérkezik. Elmosolyodom a leányzó láttán. Kedvelem és örülök, hogy ő is jött, a bált is remekül szerveztük, szóval szerintem itt is össze tudnánk dolgozni, főként mindketten Hollóhátasokként eszünk az van igaz? Astrid szavaira bólintok egyet, az egyik kacsómat a zsebembe süllyesztem a másikat pedig a pálcára fonom, mármint az ujjaimat, nem a kezemet, az nagyjából kivitelezhetetlen lenne. - Menni fog... oké? - pillantok azért még Kylera, egy kis kezdeti önbizalomtuning azért csak nem árt, remélem legalábbis. Szóval irány a barlang. Én plusz lumost nem varázsolok, elég az ami a mellettem haladó Astridnál van, de egyre jár az agyunk egy pajzsot én is felhúzok és csak aztán irány a barlang, a bejárat környékén pedig megpróbálkozom még egy detektáló varázslattal, ami az élet nyomait mutatja meg a barlangban, van-e vajon odabent valami?


A hírnév illanó,
a népszerűség véletlen.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jasmine C. Flowers
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 50

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-14, 19:22


   
Ágyúgolyófutam

   
[You must be registered and logged in to see this image.]

    Mindig kapok az alkalmakon amikor olyasmit szerveznek ahol fejleszthetem az eddig megszerzett tudásom és kamatoztathatom, na meg új dolgok is ragadhatnak rám, legalábbis remélem valami tapasztalat féle ragad rám majd és nem a kosz. Előzetes tájékoztatás alapján meleg ruhával készültem, a táskámba ételt, vizet, és pár kenőcsöt csípésekre, égő sebekre vagy gyulladásokra. Fel kell készülni mindenre, még ha nem is lesz olyan vészes, a felkészülés fontos. A táskán tágító bűbájt alkalmaztam és egy sátor is helyet talált magának. Ki tudja, hogy éjszaka hol kell aludnunk vagy egyáltalán hogyan is lesz. Rétegesen öltöztem fel, inkább így, mint, hogy egyszer csak megfagyjak. Ha jó idő ér akkor még mindig le lehet hámozni a rétegeken, de ha nincs rajtam semmi és hideg lesz akkor bizony felöltözni már nem lenne miből. A felszerelésekkel nem szoktam viccelni, nagyapám hegymászó volt évekig míg meg nem sérült a lába, Ő tanította meg, hogy ha jól fel van készülve az ember minden helyzetre akkor kisebb az esélye arra, hogy megsérül vagy valamiben hiányt szenved.
A gyülekezőnél én is időben megjelenek hátamon a táskával. Szerintem akik itt megjelentek mindannyian izgatottak, bennem legalábbis dúl a versenyszellem. Szeretek győzni, de hát istenem, ki nem?
Csak elmosolyodom az igazgató jókívánságán. És persze meg is értettem amit mondott, egy ilyen "versenyben" senki sem lehet igazán barát.Szerencse vagy szerencsétlenség, de nem igazán bízom meg az emberekben. Bizonyos emberek megérdemlik a bizalmat, mások pedig nem, ennyire egyszerű.
Ahogy elindulunk az első nyomon ami a rengetegben levő barlang, máris előveszem a pálcám,  mindig kézben kell lennie. A rengetegbe érve lassan haladok, figyelve, mert ez a hely nem veszélytelen. Nagyon jól tudom, hogy itt vigyázni kell, persze számomra nem rémisztő, inkább izgalmas, de jobb óvatosnak lenni.
A barlangot megtalálom egy jó séta után. Elsuttogok egy Lumust és a pálcám végén levő fény kíséretében beljebb lépek. A barlangokról a medvék jutnak eszembe mindig, de nem ám a cuki bundás méz kedvelő fajta, hanem az igazán nagy, emberevő állatok. Itt azonban szerintem nincsenek medvék, hiszen ez az erdő elvarázsolt hely. Itt előbb bukkanok egyszarvúra, pókra, óriásra vagy kentaurra, mint egy medvére..vagyis merem remélni.
 
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♠ Na lássuk a medvét!


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-13, 22:05

Ágyúgolyófutam


[You must be registered and logged in to see this image.]Nagyon szeretem az ilyen lehetőségeket, mint ez a mai, amit az igazgató szervezett a diákjai számára, így természetes, hogy nem hagytam ki az alkalmat és jelentkeztem. Szeretnék kikapcsolni, részt venni egy igazi kalandban és végre kipróbálni magamat, a tudásomat, hogy mennyire vagyok jó vagy éppen mennyit kell még fejlődnöm. Izgatottan készülődöm hát, hiszen ma van a nagy nap és bár fel kell öltözni rendesen, azért némi testfelmelegítő bűbáj is mindig „késznél lesz”, ha úgy hozza a szükség. Egy fekete nadrágot húztam erre a napra, meleg, sötétbarna csizmával és szintén ilyen színű pulóverrel, egy fekete kabát pedig került még mindezek fölé, ahogy egy fekete sál is. Direkt húztam sötét színeket, nem tudhatom, hogy mi vár rám, szóval jobb biztosra lenni. Táska is akad nálam, tértágított bűbájjal megáldott méghozzá, így fért bele némi váltás öltözet, étel, ital, kicsinyke tőr, pénz, kötél, másik táska, ha valamit pakolni kéne, kisebb zacskók, néhány bájital és pár egyszerű hozzávaló, ha valamit hirtelen össze kéne dobni majd. Tehát akad mindenféle ebben a feneketlen táskában, így érkezem meg hamarosan a bejárati csarnokba, ahol az igazgató és a többi diák már vár minket. Cho mellé sorolok be, ez csak természetes és rámosolyogva fordítom fejem az igazgató felé. Nem akarok feleslegesen beszélni, még nem, előbb hallgassuk az utolsó szavakat. Bízom a lányban, hogy vele összedolgozhatnánk majd, viszont… imádok győzni, így ha a végén úgy alakul, akkor minden bizonnyal mindketten ugyanúgy fogunk dönteni és saját magunk leszünk az elsők, de addig jobb a csapatmunka, hiszen kisegíthetjük a másikat, egyébként is úgy érzem, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A tanár szavaira csak elmosolyodom, majd végül finoman fejet csóválva indulok meg az ajtó felé.
- Akkor irány az erdő. – egyelőre még nem tudom, hogy mire lelünk majd a barlangban, de az biztos, hogy szeretnék Cho és Kyle közelében maradni, úgy valahogy jobb lenne, már ha nem zavarom majd őket. A többiek felé sandítok, de nem szólok mást, útnak indulok, méghozzá egészen a rengetegbe, és ha minden jól megy, akkor nemsokára a megfelelő helyen rálelek majd a barlang bejáratára is. Szóval valamit itt meg kéne találni, de nem hiszem, hogy egy valós kulcs lenne, inkább egy jel, egy térkép… De még mielőtt bemennék, jobb lenne óvatosnak lennem, így felvonok magam köré egy pajzsot, majd ez után indulok meg lassan, odafigyelve arra, hogy hová lépek.
- Lumos! – és persze látni se árt. Kíváncsi vagyok, hogy milyen ez a barlang, nedves vagy éppen száraz? Sok elágazás van benne? Akadnak a falakon jelek, nyomok, akármik vagy a barlangon belül tárgyak? Szóval szépen lassan nézek végig mindent, hogy ne kerülje el semmi se a figyelmemet, így a plafonra is felnézek, na meg arra, hogy min megyek. Földön, köveken? Minden apróság érdekes lehet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-02-13, 17:56


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Másfél évvel a Sötét nagyúr bukása után végre úgy tűnik, a mágusvilág fellélegezhet. A tanév idén is zavartalanul telik, bár a biztonsági óvintézkedések még mindig élnek, az iskola vezetése kész egy kicsit lazítani, és játékot szervez a gyerekeknek. A gyerekeknek, aki többségében mégis fiatal felnőttek lassan. Ezért amit az igazgató meghúz korhatárnak az a hatodik évfolyam, akik már túl vannak az RBF-en. A Ravaszt még nem volt szükséges letenniük, ám miután felnőtt kiséretet nem kapnak, nekik kell boldogulniuk. A jelentkezőktől kértek természetesen szülői hozzájárulást, ám miután ez megtörtént nem volt akadálya, hogy beavassák őket a dolog menetébe. A Roxfortból kell eljutni egy távoli célig, amelyről elsőre még nem sok fogalmuk van, csupán a nyomokat kell majd követniük. Lesznek hamis nyomok is. Nem árt csapatban dolgozniuk, ám végső győztes csak egyetlen lehet. Esetleg dobogó, tehát előfordulhat majd, hogy egymás ellen kell fordulniuk. Itt most kiderül, hogy ki a barát, ki az ármánykodó ellenség. Az első nyom, amit megkapnak, a tiltott rengetegben található barlangrendszer, ahol majd ha ügyesek, megtalálhatják a következő kulcsot. Úgy kell készülniük, hogy meleg ruházatot, hátizsákban, élelmet, és ha szükséges, költőpénzt is vinniük. Ha úgy vélik, egymás elől is titokolhatnak gyanukat, nyomokat, a kérdés, hogy ki mire jut majd... Az indulás napján maga az igazgató várja őket a bejárati csarnokban, hogy szóljon pár szót.
- Ne feledjétek, a pallérozott elme nem egyenlő a jósággal. Figyeljetek egymásra, sosem tudhatjátok, mi is jár társaitok fejében. És most sipirc! Egy nagy adag békanyállal kívánok nektek! - Hümmög mosolyogja, majd intésére megnyílik előttük a kapu, mintha holmi Gyűrű Szövetsége. Csak épp itt tíz utitárs, nem pedig kilenc. Lehet, hogy máris csökkenteni kéne a konkurenciát?

//A határidő péntek 20.00. Egymásra ne várjatok, sorrendet nem feltétlenül kell tartani, hogy ne akasszátok meg egymást, viszont ahol fontos dolognál muszáj egy adott karakternek írnia, ott iparkodjon. És légyszives ne péntek koradélután kapjak 10 hozzászólást, mert röviduton csökkentem a létszámot *kacsint* Csőre tölts!//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Vissza az elejére Go down

Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
5 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-