Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-09-27, 19:34


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Ki gondolta volna, hogy tűzálló bőrdzsekit is kellett volna pakolni.
Csóválja meg fejét. Tudja, hogy nővérének van egy ilyenje. Na nem azért, mert Gia tüzes kalandba keveredne, egyszerűen csak megtetszett neki a vagány dzseki. Mindemellett az árcédula is kellően magas árat mutatott, így nem volt a továbbiakban probléma, hogy ez a kabát mindezek mellett praktikus is és hasznos.
- Nagyon úgy tűnik, hogy nincs is más választásunk.
A vészjósló villámok miatt is egyre szimpatikusabbá vált az általában biztonságot jelentő ház, hát még amikor a lávaeső elkezd cseperegni. Az elhamvadó kék virág láttán valóban nincs szüksége noszogatásra, az adrenalin elönti és elkezd sprintelni Fred oldalán a házba.
A lángra lobbanó falak előbb furcsa módon ledermesztik, szerencséje van, hogy csapattársa nem vesztette el a fejét és elkezdi a védő varázslatokat. Jókora lyuk van már a házikó földpadlóján, vagy ez a kép vagy az adrenalin kezdett újra dolgozni benne, de elkezdi továbbmélyíteni egy ügyes kis ásó-bűbájjal a fiú által kivájt gödröt. Kicsit kisebb átmérőjű, de célzott irányú. Egy ideig még lefelé, aztán kifelé, így átjuthatnak a lángoló falak alatt.
- Szerintem bármit használhatunk, nem mondtak semmilyen korlátozást, vagyis és nem emlékszek rá.
Talán kissé megkésve válaszol, de csak az erdő friss levegője tisztította ki annyira a gondolatait, hogy válaszolni tudjon. Feltehetően nem a legjobb időpont a hátizsákjában kotorásznia, de annyira kitikkadt, hogy szüksége van pár korty vízre. Azonban még ki sem húzza a zsák száját összefogva tartó zsinórt, mikor Fred berántja egy sebtében emelt fal mögé. Mivel a kulacs keresése miatt lemaradt a sárkány árnyékáról, így nem tudja hirtelen, mi a hirtelen reakció oka. Egy fél pillanatig, amíg nem hallja a sárkány jelenlétére utaló igen egyértelmű zajokat, addig a rövidke pillanatig elfelejti, hogy igazából egy versenyen vannak, feltehetően egy pontozó zsűri szeme előtt, és csillogó szemekkel pillant fel Fredre, aki pont úgy tartja őt a karjaiban, ahogy mindig is remélni merte. Csak az a sárkányüvöltéstől megremegő dobhártya ne lenne…
- Rendben-rendben, én nem fogok szólni… a tanárokkal szerintem már egészen más a helyzet, de én nem fogok érte szólni. Mindenesetre, nem tudom, te hogy vagy vele, de a sárkány és az epres habfürdő úgy érzem, nem igazán ugyanaz a verseny.
Nem minősíti ő egyiket sem, mert a maga nemében mindkettő jó, az egyik veszélyesen jó, míg a másik inkább mókásan jó. Hát igen, mindenki habitusa szerint alkotta meg a pályáit.
Fred megmentő-tervére feszülten figyel, aztán még jobban figyel, hogy varázslata elég erős legyen és jól időzített. Aztán ismét a futás, nagyon igyekszik, hogy egyik kúszónövényben se vágódjon hasra. Csak akkor lassít, mikor elérik a patakot. Két térdére támaszkodva fújja ki magát, aztán vágyakozva indul a patak felé, hogy Fredhez hasonlóan lehűtse magát, de még le se hajol, mire már jön első jel, hogy még nem pihenhetnek meg. Ez egy újabb akadály, ami a tüzes lények megjelenésével egyértelműen nem könnyebb, mint az előző volt. Ő maga a patak amúgyis meleg vizét próbálja a lényekre vezetni, de hamarabb párolog el a víz, semhogy kárt okozna. Így aztán nincs más, mint a futás. Megint. Felnyög, mikor a sötétségpor aktivizálódik és futásnak ered, most egy pár hétre elég lesz neki a futásból, az biztos. Mielőtt elfogyna a lábuk alól a talaj, megáll. Erősen zihálva pillant Fredre.
- És most?
Ugyan nem ilyen válaszra számított, de ettől függetlenül nem hezitál egy pillanatig se és kezét Fred kezébe csúsztatja és csukott szemmel ugrik együtt a fiúval. Levegőt se tud venni az újabb szánkózás alatt, csak a vízbe csobbanva robban ki belőle a nevetés, kiadva a magából ezzel a feszültséget.
- Legközelebb csinálhatnátok valamelyik toronyból kivezető óriáscsúszdát, ott lehetne még egy kör, de ilyen sárkányos-tűzgólemes futás utáni csúszda elég volt egy időre.
Most nem számolja, hogy az mennyi szabály megszegésével járna, most csak a szórakozásra gondol, ahogy mondjuk igazából az egész versenyre is így gondolt és így is csinálta végig. Így aztán a végén az se töri le, hogy nem kapott érmet. A tömény eperillat és szép emlékek kárpótolják ezért a csekélységért.

//Én még jobban restellem a borzasztóan nagy szünet utáni zárást, így alakult sajnos, de semmiféleképp nem akartam csak úgy annyiban hagyni, mert nagyon élveztem a kalandot, köszönöm a társaknak és a mesélőnek Wink//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-08-15, 16:21


Ágyúgolyófutam
Roxfort módra

- Ez meleg lesz... - Jegyzi meg, mikor kisorsolják, hogy melyik pályához kerülnek ők ketten Jess-szel és a helyszínre érve derül csak ki, hogy hiába minden optimizmusuk, pont sikerült a tüzet kapniuk. Ennyit a jeges-hűvös szélről, amiről korábban álmodozott. Addig még éri őket, míg meg nem pillantják a házat, ami több, mint igen csalogató. Jess-re pillant, majd vállat von.
- Ha már csapda, akár nyugodtan bele is sétálhatnánk. - Na nem mert olyan nagy vágya lenne, hogy kedvébe járjon a pálya készítőinek, de ha értelmes páros alkotta a pályát, akkor biztos nem követtek el olyan bakit, hogy az egész egyszerűen megkerülhető. Kellemes sétában indul el hát, még akkor is így megy, mikor a szél felerősödik és villámok cikáznak az égen. Szaporára akkor fogja, mikor eléri a földet az első lávacsepp leperzselve egy szép kék virágot.
- Futás! - Mondjuk Jess-t sem kell nagyon félteni és noszogatni ilyenre, épeszű ember ilyenkor befut a csapdába, a házba, miközben földpajzsot és mindenfélét varázsolnak futás közben, hogy ne őket érje a lávaeső. Meg kell hagyni, ügyes és látványos felvezető, ezt a lávaeső dolgot Fred biztos felhasználja majd tanulmányai során és azon kívül is. De addig is a ház ajtaja túl könnyen nyílik, túl egyszerű ez. A lángoló fal láttán már csak mosolyog egyet.
- Szerinted, mivel mi csináltuk a víz pályát, lehet vizet használnunk? - Érdeklődik Jess-től, hiszen a prefektus biztos ismer minden játékszabályt is. Addig is, míg ez kiderül, s ne pörkölődjenek meg, de véletlenül se zárja ki magukat a versenyből a víz használata miatt, gyors varázslásba kezd. Ha már a föld az ő választott eleme, azon van, hogy a ház alapjául szolgáló földből minél többet varázsoljon a falakra, hiszen földdel is szoktak tüzet oltani. Legalábbis látott már ilyent olyan mugli mozgó képes dobozkában. Reméli, ez elegendő lesz, s közben odakinn is eláll a túl forró nyári eső. Kimerészkedve végül a házból ismét az erdőben mehetnek.
- Nem mondom, ez izzasztó volt... Naneeeeee! - Csak egy árnyékot lát elsuhanni, mely keresztül megy rajtuk is, s formáját tekintve, meg a szárnyak susogásából kiindulva, sárkányra tippelne. S naná, hogy az ereszkedik le előttük, szerencsére még több méternyi távolságban. Nem várja meg ott helyben ácsorogva, míg kiderül, igazi-e a sárkány és annak a lángja, hanem gyorsan lendíti a pálcáját és a kiemelkedő nagy föld- és kőfal mögé rántja be Jess-t. Egyik karjával átöleli őt és saját hátát veti a kőnek, úgy lapulnak oda, hátha átmelegszik a sárkánytűztől a kő is, vagy nem elég strapabíró a földfal. Hogy a francba hoztak ide egy Magyar Mennydörgőt?
- Most szólok, ha jövő héten troll- vagy jetibébik fognak kipotyogni tök véletlenül a zsebemből az iskolában, egy szavad sem lehet, mert ezek szerint valaki sárkánnyal flangál! - Vigyorog rá Jessre forró helyzet ide vagy oda. Egyébként hogy van a lánynak még ilyenkor is ilyen finom illata? S szépen csillogó szeme, és az ajkai...
- Ó-ó... - Szinte a föld is belereng finoman, ahogy a sárkányt közeledését vélik hallani. Na neki személy szerint nem hiányzik, hogy fentről rájuk vicsorogjon a bestia. Túl elnézőek voltak ők Jess-szel, mikor a vízi pályát alkották meg. Ők a mókára alapoztak. De ha már így állnak, miért ne mókáznának?
- Szeretsz sárkányt eregetni? Kellene egy kis szél nekem! - Gyorsan vázolja Jess-nek mit talált ki, de közben már alkotja is az ő saját földsárkányát. Leginkább a Svéd Sroforrúra hasonlít küllemben, csak barna és vagy kétszer akkorra, mint az igazi, hogy méltó ellenfele lehessen Magyar Mennydörgőnek. Földből s kőből készült az egész, hatalmas szárnyakkal és némi koncentrációval nemcsak mozog, de hallani is lépteit és morgását a másik sárkányra. A célt elérte vele, a varázsolt sárkány felkeltette a Magyar Mennydörgő figyelmét, aki mérges fenyegetően fújtat és morog rá.
- Most Jess! - Ha minden jól megy, Jess segítségével a földszárnyak alá varázsolt levegővel a sárkányuk az égbe emelkedik, s ellenfelüknek sem kell több, máris utána ered dühösen. Ők sem várakoznak így tovább, hanem futnak, hogy kiérjenek a pályáról. Maga részéről hálásan és erősen lihegve fogadja a patakot, s már nyúl is le érte, hogy tenyerébe vizet merjen mialatt azt a komoly dilemmát dönti el, hogy előbb igyon vagy inkább nyakába loccsantsa a vizet, mikor elkapja a kezét a vízből.
- Hisz ez meleg... - Aztán már látja is a bugyogni a vizet, éppen csak főtt halak és békák nem lebegnek fel a felszínére. De az is lehet, hogy vannak ilyenek ott, de ki törődik szegény párákkal, mikor két tűzgólem jelenik meg a színen? Próbálkozik ellenük is földdel, földgólemmel, de másodjára nem jön be egyik ötlet sem. Ha Jessnek sincs jobb megoldása, akkor csak egy lépés maradt...
- Erre! - Zsebébe nyúl és nagy adag instant sötétségport szór a háta mögé, amivel a barlangban is sikeresen próbálkozott. Talán jó lesz a gólemek ellen is, de mivel azok ketten a kiutat sikeresen elállják, s ha Jess-nek sem lesz jobb ötlete, akkor a másik irányba futnak. Láthatóan Fredet nem zavarja, hogy ott mintha véget érne a pályával együtt a föld is, s szakadék vár rájuk. Meredeken lejt és hosszan, de innen pont odalátnak a saját vízpályájukra. Ha Jess megtorpan a szélén megáll ő is, s ugyan robog mögöttük feléjük két tűzgólem, talán annyi idő van, hogy pajkosan a lányra kacsintson és kezét nyújtsa felé. Az ugrással tudja, hogy gyakorlatilag nem teljesített lesz az utolsó pálya, mondjuk azt se tudja, hogy az előzőeket jól oldották-e meg, de tűz ellen nemigen készültek máshogy. Ha Jess megbízik benne és ugranak, akkor leérkezés előtt egy nagy gumimatracot varázsol maguk alá, s azzal -Fred részéről nevetve - kvázi leszánkóznak a meredélyen maguk mögött hagyva a szakadék szélén még utánuk kapó két tűzgólemet. Egyenesen beszánkáznak a saját vízpályájukra, hogy ott megszüntesse Fred a matracot és elmerülhessenek nyakig a hűvös vízben és eperillatú habban. Hogy ezt az illatot hogy magyarázza majd ki a Griffendél-toronyban, az még jó kérdés. George-ot ismerve pár napig tuti Freper-nek fogja őt szólítani.
- Ez jó volt! Még egy kör? - Mutatóujja hegyével incselkedőn fröcsköl pici habot Jessre szélesen vigyorogva (amennyiben tud a lány úszni és nem kell gyorsan életmentést eszközölni - ezért amúgy vajon járna plusz pont?)

//Restellem, hogy csak most jutottam ide, de köszönöm a kalandot, élmény volt, mint mindig és jól szórakoztam Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cho Chang
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 221

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-06-23, 19:34



Ágyúgolyófutam

[You must be registered and logged in to see this image.]


A tekintetem nekem is lejjebb siklik a kis dögre, aki azóta is kíséretként szolgál, de Astrid kérdésére csak bizonytalanul vonom meg a vállamat. - Sejtelmem sincs, a barlangban találtam még az elején, de... egész kis édes, és szereti a szendvicseket, vagyis... inkább a húst belőlük. - ejtek meg még egy halványabb mosolyt, hiszen Kyle mégis csak kiesett, de próbálok most erre nem gondolni, legalábbis amennyire megy a dolog. Nem mondom, hogy könnyű, de hét mégis csak tovább kell folytatni a versenyt és koncentrálni kell, főleg mert ha jól sejtem, akkor már nincs túl sok hátra.
- Én sem tudom, de ki fog derülni, hogy egyáltalán mit kell majd csinálni. - azon kívül, hogy felhúzzuk az akadálypályát, ami azért legyen elég kemény, hogy ne legyen olyan könnyű eligazodni rajta, de ennyi, ezen kívül nem nagyon tudom még, hogy mi vár majd ránk. Nekünk is át kell majd verekedni magunkat valamin az biztos és reméljük, hogy menni fog majd. Egy kis siker már nekem sem ártana. Nem akarok én első lenni, de miután Kyle kiesett... valami mégis csak jól jönne.
- Nem hiszem, szerintem a többiek se csináltak könnyűt. - azért kicsit bizonytalanul pillantok végig a pályánkon, még nem tudom, hogy mit sikerül majd kihozni belőle másoknak és azt sem, hogy ránk mi vár. A varázslataimat még fejben ismételgetem, amikkel védekezni fogok majd és nagyon remélem, hogy nem föld elemű pályát kapunk majd, amin aztán nem tudunk átjutni, az azért elég kellemetlen lenne. Sokat nem is kell várni, hogy kiderüljön mennyire tudjuk megoldani a feladatot, mert hamarosan már indulás van, hogy végigverekedjük magunkat. A víz elemi pálya ezúttal nekem kedves, úgyhogy erőteljesen koncentrálok és a pálca már a kezemben van, amikor elindulunk. Nekem kell most védeni a kis szőrmókot és Astridot is, úgyhogy nagyon fogok figyelni, hogy még véletlenül se hibázzak.
- Védem a lábad, és te meg taszítod őket? - vagy valami hasonló, mert ahogy közelítünk látni a karokat, amik kinyúlnak a vízfalból. A cipőink immár vízhatlanok, amikor elindulunk, és remélhetőleg nem fognak majd azok a bigyók se berántani minket a vízfalba, legalábbis ügyesen kell köztük lavírozni, a kis szőrmókot azért is hozom inkább kézben, biztos, ami tuti alapon. A labirintust elérve az első pillanatban elbizonytalanodom. Talán le lehetne olvasztani az egészet, de az nem biztos, hogy elég, így hát marad a kézenfekvő megoldás... vízen járás. Újra a cipőinkre varázsolok, hogy könnyebb legyen a haladás, és maximum ha néha süllyedünk akkor kell egymásba kapaszkodni. Könnyebb így, mintha úszni kellene, és remélhetőleg nem is ázunk el vészesen, hogy végül elérjük a lépcsőt, ami felfelé vezet.
- Húha... ez... érdekes lesz. - hirtelen nem is tudom, hogy mit tegyek. Ugrálni kell, de a lökéseket máshogy kellene kivédeni. Tétovázom és kissé elbizonytalanodom, majd végül újra Astridra pillantok. - Forróság? Ha elpárologtatjuk mielőtt lelök? - talán ez jó lehet, szóval úgy próbálok meg végigugrálni, hogy a víz ne is érjen el, hanem meleg gőzzé váljon mielőtt még célba találna. Azért így is sikerül egyszer lezúgnom, de egy kis víz még nem ártott meg senkinek sem, szóval már csak végig kell érnünk és ki kell jutni a pályáról. - Csak ügyesen! - biztató mosollyal válok el Astridtól, amikor elérjük az elágazást. Jobb lenne együtt, de nem hiszem, hogy ne sikerülne neki, hogy véghez vigye a feladatot. Én is egyszerű hővel próbálkozom, hogy kiolvasszam a kis tündért, aztán már irány a cél.
Amikor kiderül, hogy Astrid nyert lelkesen ölelem meg őt, most már visszaadva a kis dögöt is. Sejtettem, hogy nem tarthatom meg csak úgy, de nem is vártam effélét igazság szerint. - Gratulálok! Nagyon ügyes voltál! - és kimondottan örülök neki, hogy Astrid nyert. Kedves lány és én kedvelem is nagyon, és tényleg meg is érdemelte.

//Na megszültem a zárót kissé késve. Very Happy Nagyon szupiii volt a mese, nagyon tetszett, legalább Cho egyszer az évben elkapta a nyüves cikeszt. Very Happy Kösziiiii a plusz dobást is. szeretlek //


A hírnév illanó,
a népszerűség véletlen.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender.Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-06-14, 06:00


Ágyúgolyófutam – Roxfort módra




*Úgy látszik nem csak nekem nem fekszik ez a zsupszkulcsos dolog, ez azért megnyugtató, lám nem csak én nem vagyok oda érte. Persze egyszerű meg minden de azért eléggé felkavaró, ahogy a hoppanálás is. Az viszont kifejezetten jó, hogy még ilyen sokan vagyunk versenyben, nem tudjuk mikor lesz vége, hogy hány feladat van még amit meg kell oldanunk, de részemről élvezném még pár napig, és igazán furdalja az oldalamat a kíváncsiság a cukros zacskót illetően, aminek a titka nem most fog kiderülni. Az ismeretlen erő még távolabb ránt minket Roxmortstól, szóval ha akarnánk sem léphetnénk le a faluba utánajárni annak a fura nevű pasinak. Picit sajgó fenékkel folytatom az utat immár csak Eileen társaságában.*
-Igen, és a végén egymás ellen kell majd versenyeznünk, az azért nem olyan jó. Kár, hogy nincs holtverseny.
*Mondjuk lehetne, de úgy érzem ez nincs benne a pakliban, ahogy az sem, hogy mi ketten leszünk benne a végjátékban. nem mintha nem bíznék Eileen képességeiben vagy a magaméban, de vannak nálunk tapasztaltabb játékosok is, ennek ellenére nem fogom feladni.*
-Igen, fura. Megint csak kárognom kell, de ha itt több varázslat bejön amiről eddig nem tudtunk vagy lehetetlennek tűnt, jó lenne ha a későbbiekben megmaradna és nem csak erre a játékra korlátozódna.
*Jó sokáig tart a tervezés, nincs köztünk súrlódás vagy vita, de alaposan meg kell gondolni a dolgokat és megépíteni a csapdákat is összekötve némi furfanggal és fantáziával, Eileen sok ötletet ad amit sikerül kivitelezni, aztán már csak a saját magunk védelmét kell felépíteni a többiek akadálypályájával szemben. Sajnos nem tudok mindenre gondolni, de legalább megpróbálom.*
-Oké, akkor készüljünk fel….vagy induljunk el a fenébe valamerre.
*Most egy kicsit elveszítettem a türelmemet, pedig egész jól bírtam, Gerard büszke lehet rám, végül is akárhanyadiknak is érkezem be, lesz mit ünnepelnem, hacsak a végén nem történik olyasmi ami miatt a gyengélkedőn kötök ki. Egy tökös pite mindenképpen jár.
Nem sokkal később már lemondok a tökös pitéről, igazából ezzel a levegővel nem tudok mit kezdeni, sem a madarakkal vagy micsodákkal. Teljesen Eileenre hagyatkozom, ő az aki húz magával, talán csak az elején tudok kicsit segíteni, de aztán kész vagyok. Épp ezért lepődöm meg amikor egyrészt vége van a játéknak , másrészt az eredményhirdetésen kiderül, hogy én lettem a második. Persze azért örülök, hogy így alakult, de felemás érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, szerintem Eileen érdemelte volna a második helyet, legalábbis velem szemben, de vigasztal az a tudat, hogy egy házban vagyunk és mindketten szereztünk pontot a Griffendélnek, nagyon ránk fért már. A vége ugyanaz az eredménytől függetlenül, Eileen nyakába borulok ünnepelni, de csak pár másodpercig mert Gerard is ott vigyorog néhány Griffendéles fiú mögött és az ő nyakában sokkal jobban érzem magam. Fülig érő szájjal mutatom neki az érmemet, meg sem tudok szólalni annyira eltelít az izgatottság. azt hiszem ma szétszedjük a Griffendél klubhelyiségét.*

//Én köszönöm a játékot, roppant mód élveztem, nagyon tetszett! Köszönöm az idő és energia ráfordítását és azt hiszem jó statisztika, hogy ilyen sokan maradtunk a végére. cheers kortanc rokaize pompom //


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-06-10, 10:56


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]

A szerencse, és a jó választás most Cho-nak, és Eileen-nek kedvezett, ők azok, akik egyrészt mázliból olyan pályát kaptak, amire készültek, és végig is tudnak rajta menni, magukkal húzva, megvédve Astridot, és Lavendert. A másik két csapat nem járt ilyen szerencsésen, kisebb-nagyobb sérülésekkel ússzák meg a kalandot. Ahogyan elérik a sziget belsejét, ott már egy központi zsupszkulcs várja őket, és visszatérhet a Roxfortba, méghozzá egyenesen a főterembe, ahol már az egész iskola várja őket, hiszen ez már a díjátadó. Kiderül, hogy pont az a páros, akik a végén az akadálypályát teljesítették, fej-fej mellett haladtak, és ez döntött volna abban, hogy ki lesz a harmadik, de miután mindketten teljesítették, holtversenyben kapják meg a bronzérmet, így Cho és Eileen lettek a harmadikak. Lavender végig jól teljesített, győztes csoportban volt mind a kviddics-et illetően meg a színdarabnál is, rafinált megoldásai felkeltették a zsűfi figyelmét, így övé az ezüstérem. Aki pedig végig kielemelkedően, szintte tankként, félelmet nem ismerve győzedelmeskedett az akadálypályán, az nem más, mint Astrid! Sokrétű gondolatai, problémamegoldókészsége lenyűgözte a zsűrit, mindig a házának megfelelően cselekedett, így Flitwick professzor méltán lehet büszke. Taps illeti a többi résztvevőt is, hiszen egyértelmű, hogy több próbát oldottak meg, mint a roxfortba járó diákok oldhattak volna, nem véletlenül lettek pont ők kiválasztva. A jutalmak az érmen túl házpontokban is megjelennek majd, illetve az igazgató a hősöket megvizsgálja mégegyszer, hátha akad rejtett készségük, amire eddig nem derült fény.

1. Helyezett: Astrid --> jutalma 100 pont, és egy karakter, ahol akár visszamenőleg, akár jövőbeni karakterét illetően megkaphat fixen egy különleges képességet, kivéve párszaszájú.

2. helyettet: Lavender, jutalma 75 pont, 2 karakter esetén, legyen az visszamenőleg, vagy új karakter, újra lehet dobni a képességdobást.

3. Helyezettek: Cho és Eileen, jutalmuk 50 pont, 1 karakter esetén, legyen az visszamenőleg, vagy új karakter, újra lehet dobni a képességdobást.

Minden további résztvevő 35 pontot kap.

//Nagyon szépen köszönöm a részvételt, majd ősszel lesz valami hasonló, csak ott nem akadálypálya lesz, hanem nagymese, amiben felvesszük a rowlingi szálakat. Jól esett, hogy velem játszottatok, ne feltétlenül azt nézzétek, hogy ki mit kapott, számomra mind fontosak vagytok, ezért hívtalak titeket Smile Már nem kötelező zárót írni, de lehet, örülök is neki, offot is lehet, aki csak azt szeretne^^//



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-06-07, 12:02


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]

A diákok az alábbi pályával találják magukat szemben:


Tűz akadálypálya:

Ahogy a diákok sétálnak, az erdőben egy ház tűnik fel, hívogatóan mutatkozva meg az erdő ridegnek tűnő fái között. A szél erősödik, majd néhány villám cikázik át az égen, de ahelyett, hogy eső formájában esne le a csapadék, meglepő dolgot tapasztalhatnak a nebulók. Mintha az apokalipszis jött volna el, forró lávacseppek esnek alá a földre, melyek ha eltalálják őket, az bizony nagyon nagy fájdalommal fog járni. Nem igazán van menekvés, a pajzsok se tartanak ki örökké, így bizonyára a ház lesz az egyetlen menedék, de odáig is még el kell jutni. Az esőcseppek a földön lávafolyammá kezdenek el összeállni, tehát nem könnyű a dolguk, sietniük kell.
Ha odaérnek a házhoz, akkor viszont az ajtó könnyedén nyílik ki és engedi be őket a biztonságot ígérő odúba, de nem az vár rájuk, mint amit remélnének. Ahogy bejutnak, a négy fal körülöttük hirtelen lobban lángra, ugyanis ez egy kocka alakú helység, a lángok pedig egyre erősödnek, egyre közelítenek a diákok felé. Csapdában vannak! Ami viszont furcsa lehet, hogy a kinti láva nem tör át a mennyezeten, ahogy a padló se betonból vagy fából készült, hanem föld van alattuk. Talán ki tudnak jutni innen valami furfangos módon és nem égnek el. Ideje hát cselekedni, ugyanis a forró lángok egyre közelebb merészkednek hozzájuk.
Ha sikerül ezen az akadályon is túljutni és végre újra a fák között az erdőben találják magukat, talán csak kissé megpörkölődve kezdetben egészen békésnek tűnik minden egészen addig, amíg odafent a magasban fel nem hangzik a fülsértő visítás, ordítás, kinek minek tűnik, majd meglátják a földre ereszkedő árnyékot is... elég termetes. Lassan bekúszik a képbe a Magyar Mennydörgő alakja, brutális mennyiségű tüzet okád, a szemei vörös fényben izzanak, mintha csak valami mágia irányítaná, vagy talán nem is valóságos? De a tüze mégis porrá égeti a környező fákat, az elég jól látszik...
Amint sikerült legyőzniük a méretes vadat, na persze azért vigyázva, mivel védett varázslényről van szó, útjukat tovább folytathatják. Elérnek egy kedves kis tisztásra, békés patakhoz, ahol a sok tűz után csillapíthatják szomjukat, legalábbis első pillanatban ez látszik, aztán az első kortyokból már érzik, hogy a víz meleg... forró... lassan bugyogni kezd, és pillanatok alatt az egész elpárologva tűzforró gőzzel borítja be a kis tisztást, hogy aztán kiszúrják a fák között a két majd két méteres tűzgólemet, melyek fenyegetőn közelednek, felforrósítva mindent a környezetükben a levegőtől a földfelszínen, a fonnyadozó növényeken át. Hőseinknek is nagyon hamar állati melegük lesz, így még koncentrálni is nehéz.

Víz:

Az első akadály belesimul a tájba, tavacskának látszik, ami odaérve szétválik két vízfallá szűk átjáróval. Át kell kelni rajta száraz lábbal, ami nem olyan egyszerű, mert a vízfalból vízből formált nimfaszerű alakok nyúlnak majd ki az átkelők felé, hogy a vízbe rántsák őket. Ráadásul sietni kell, mert mögöttük elkezd összezáródni a vízfal. Megkerülni a tavat nem lehet, az mindig valahogy az útjukba kerül. Ha a nimfák egyikének sikerült a vízbe húzni valakit, akkor természetesen kiviszik őt a másik partra, hogy folytathassa az akadálypályát, de a pálya ezen része nem minősül teljesítettnek.
A folytatás már sokkal zordabb, mert egy hófalakból épített kisebb labirintushoz érünk, melyben a kihívást az egyre emelkedő a vízszint jelenti, ami az idő múlásával majdnem eléri a labirintus tetejét, ezzel nehezítve a játékos mozgását. A hófal ugyan hideg, de a víz kellemes hőmérsékletű, amíg mozgásban van az ember.
A labirintus végén egy lépcső vezet fel a következő akadályhoz, a medencéhez.
A nagy medencében (jégpilléreken lévő) egymástól 1-1,5 méterre, más magasságban álló emelvényeken/néha magasságot változtató emelvényeken/eltérő ütemben hintázó emelvényeken kell átjutni egy fal mentén, amiből vízsugár lövell ki rendszertelen időközönként, magassága bármely részéből, abból a célból, hogy a játékost kibillentse egyensúlyából és az eperillatú, tömör habbal teli medencébe juttassa. A medencébe kerülést követően vissza lehet mászni az emelvényre, arra, amelyikről leesett a játékos, de választhatja a kiúszást, amely esetben sűrű habcsóva kíséri a játékost, nehezítve a haladást, látást, lélegzést.
Az utolsó akadály az "épített" pályából ismét visszavezet a természetbe, rendes sziklából lévő barlangba juthatnak, amely kettéágazik. Egyiküknek erre, másikuknak arra kell mennie. Majd mindkét járat ismét többfelé ágazik, de hogy kijuthassanak és együtt folytathassák, ki kell olvasztaniuk valami módon 1-1 tündérmanót, de vigyázva a szárnyaikra! A manók tudják a kiutat, egyébként addig bármelyik járatban is indulnak el, ugyanide jutnak vissza.

Föld akadálypálya:

A Föld akadálypálya első része a Soarsio Terram igén alapuló földporlasztós varázslat mely több méteren át futóhomokot idéz elő, ezután következik egy labirintus a föld alatt ahova a futóhomok vezet, melyet a Lapis Dirigentes varázslattal hoztak létre, több szerteágazó járatot elzárva , melynek kijáratához csupán egyetlen út vezet, tehát nem elkerülhető. Minden lezárt utat a végén kövek szoros halmaza véd, amelyik út járhatónak tűnik, ott a megbűvölt határ átlépése után pillanatok alatt több méteresre növő (Vegetatonium) csápfű vet akadályt, és a Fúriafűz gyökérzete a maga sajátos vadságával tekeredik és indít támadást a behatolók ellen. Ha ezen túljutnak, jöhetnek a fémből emelt kapuk melyeken csak a megemlített drágakövekkel lehet átjutni, az arra megadott apró kis helyen, mint egy kulcslyuk. Oda kell beilleszteni. Ha valakinek nincs, akkor nem jut át. A végén pedig jöhetnek a fém fegyverek, Indiana Jones felhanggal, és a házpontokat jelző inga tükrében négy lengő bárd. Aki ezen túljut a Baziteoval megnövelt vérszomjas nyuszikkal, pókokkal és denevérekkel találja szemben magát. A kijáratnál egy egész sereg kőgólem várja a labirintuson átvergődőket. A Piertotum locomotum McGalagony igéje az utolsó részben, ami élővé teszi a kastélyt őrző és körülvevő kőlovagokat. Levegőben nem lehet rajta átjutni, mert a föld alatt van mindez, ergo csakis lábbal járó „sétány”.

Levegő akadálypálya:

A pályázó egy keskeny sziklaperemen találná magát. Egyik oldalt égig érő fal, ezen nem lehet felmászni, se felrepülni. Legfeljebb kapaszkodni Smile
A másik oldalt olyan 4m széles "szélfal", légörvény. Kavarog a szél, mint egy tornádóban, csak nem tölcsér alakú. Ebben a falban apróbb tárgyak lebegnek, kavarognak, kisebb kövek, tollpihék, gallyak. És különös "madarak". Igazából csak két galamb nagyságú szárny, karmos lábakkal, test nélkül. A szélfalon túllátszik egy tojás, amolyan strucc méretű, áttetsző falain keresztül egy kicsiny sárkány bámul kifelé.
A "folyosó" néhány méter után kiöblösödik, ebben az öbölben trónol egy kifejlett, harcias griff a fészkén. A pálya lényege, hogy a fészekből megszerezzen a versenyző egy vöröslő tollat, ami egyébként egy zsupszkulcs és elrepít az új helyre, vagy épp a végcélhoz.

//Az az általatok beküldött pályák leírása. Kidobtam a kockadobások fórumán, hogy ki melyiket kapta. Astrid&Cho - víz, sikeres, Cho a nyerő, Fred&Jess - tűz, sikertelen, Eileen&Lav, levegő, Eileen a nyerő, Hermi&Jasmine, föld, sikertelen. Estefelé még eredményhirdetés, és utána lehet zárót írni.//



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jasmine C. Flowers
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 50

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-06-01, 21:49


   
Ágyúgolyófutam

   
[You must be registered and logged in to see this image.]

    A nem rég még kellemes időt felváltja a hőség és nem telik sok időbe, hogy megváljak a dzsekimtől. Igen, egy kisebb távolságra kerültünk a megszokott légkörtől. Azért a Roxfortban is a legmelegebb időben is el lehet viselni magunkon a talárt, pulcsit, itt azonban még a póló is igazi kihívás, de legalább a kilátás nem rossz. Hallom a többiek elégedetlenségét, tanácstalanságát, én sem érzem úgy, hogy nagyon a helyzet magaslatán lennék, de nem fűzök érdemben a beszélgetésekhez semmit. Azon vagyok, hogy a vizet megspóroljam magamnak.
Az ezután következő zsupszkulcsos utazást igazán kihagytam volna, már épp kiszaladna a számon egy válogatott káromkodás mikor feltűnik, hogy a társaság teljesen eltűnt Hermione-n és rajtam kívül. Aha, egy újabb kihívás csak ezúttal párban. Nos ez ellen nekem egy csepp kifogásom sincs. Hermione az a fajta a lány aki lelkiismeretesen csinálja a feladatokat, összetudunk dolgozni.
A fejemben egy idegesítő hang szólal meg, hogy közölje a következő teendőket. Figyelmesen végig hallgatom és ahogy a végéhez ér már vigyorgok. Nem erre mondják, hogy igazi "tökös feladat"? Tetszik, hogy össze kell dobni egy akadálypályát és maga a levegő, mint elem is a tetszésemre van, bár a tűz valamiért jobban jellemez.
-Az biztos, ez eddig a legnehezebb és a legérdekesebb is. - Értek egyet Hermione-val.
Ezek után egy kisebb időbe telik mire kitaláljuk a feladatokat, de a végeredmény nagyon jól sikerült. Mondhatni elégedetten dőlhetünk hátra. Én eddig sem a mi feladataink miatt izgultam hanem a többiek munkája miatt. Hiszen nem a sajátunkat kell véghez vinnünk hanem valamelyik másik elemét vagyis csapat pályáját.
-Én hosszas gondolkodás után a tűz mellett döntöttem. - Bár alighanem megfüstölnek majd és még így is meleg van, de hátha sárkány is lesz a dologban. Vagy valami lávafolyam vagy nem is tudom, ezerszer veszélyesebb és érdekesebb, mint mondjuk a víz vagy a föld.
-Igen, a Trimágus Tusa valóban bolondoknak való, még nézőként is voltak pillanatok amikor úgy voltam vele, hogy ott következik be a vég. - Azonban a sárkányos rész az lélegzetelállító volt, azok a lények lenyűgözőek. Éppen ezért reménykedem abban, hogyha a tüzet választom akkor szembesülök egy ilyen állattal. Csend borul a beszélgetésünkre én pedig leltárba veszem a varázsigéket, bűbájokat, átkokat, mindent. Lehet egyikre sem lesz szükség mert minden a logikán múlik majd, de semmit sem szabad a véletlenre bízni. Ami eddig ebben a kalandban volt, nos meglepett, ezúttal sem lesz ez másképp ahogy sejtem.
[You must be registered and logged in to see this link.] ♠️ [You must be registered and logged in to see this link.] ♠️ rokaize


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-31, 23:12


Ágyúgolyófutam
Roxfort módra

*Néhány szemöldökfelhúzással és komisz vigyorral spékelt pillantással reagálja le az új csapatfelállást Jess-nek. Ami azt illeti, sokkal jobban megkönnyítette volna a helyzetet, ha mondjuk Astriddal kerül össze. Még egy mardekárost is bevállalt volna - kivéve talán Jess nővérét vagy húgát, Fred sose tudja, ki az idősebb -, annak ellenére, hogy kimondottan élvezi a lánnyal az együttlétet. Talán pont ezért...*
- Mobilmocsárt igen, abból párat majd minden csapda végére kiteszünk, arra az esetre, ha sikerülne esetleg átverekedniük magukat a csapdákon. Meg van egy ötletem, gyerekként fejlesztettük ki George-dzsal, s anyánk agyára mentünk vele, mikor nem volt kedvünk fürdeni... És nem, nem csalás, sőt, plusz pontot érdemel, úgy hallottam! *Kuncog egyet a végén, s kezd az a határozott véleménye lenni, hogy George-nak és Georgiana-nak igaza lehet: tényleg kezd rossz hatással lenni Jess-re. S ez piszok mód tetszik neki.*
- Egyetértek, jó választás! *Csatlakozik a sétához, s közben van lehetőségük ötletelni szép halkan a lehetséges akadályokról, hogy a többiek meg ne hallják. Egy ponton mintha egymás gondolataiban olvasnának, egyszerre mondják ki az egyik akadályötlet nevét, amin Fred jót nevet is. Egy kicsit másképp képzelte ő el, de jobban tetszik neki Jess terve, így azonnal rábólint. Egyébiránt reménykedik benne, hogy Jess azért nem tud gondolatban olvasni, mert biztosan kiérdemelne Fred egy alapos fejbecsapást a vizes pályán vizionált átázott ruhás Jess miatt.*
- Akkor enyém a föld! *Bólint rá aprót, miközben egy kunkorodó, viccesen felálló tincset finoman Jess füle mögé igazít szórakozottan.*
- Öhm, bocs! *Vigyorodik el. Az ő répavörös haja viszont nem tesz ilyen kanyargós kitérőket, menthetetlen szögegyenességre ítéltetett, csak a melegtől kezd el kicsit vizesen tapadni a homlokára néhány szál.*
- Pedig még nem késő megfontold az elemista szakirányt egyetemen! A pálya végére lehet még én is bánni fogom, hogy nem arra jelentkeztem! Nyert ügyünk lenne. *Mondja, miközben elkezd néhány földhöz kapcsolódó védőmágiát magára tenni, és fejben átzongorázza, mi olyan holmit hozott el, amit tudna ehhez az elemhez használni?*
- Sárkányt? Hm, nem, nem hiszem. Viszont szalamandrára számítsunk szerintem, ha a tüzet kapjuk. De hoztam filibuster-csillagszórót, csak meg kell etetni velük és már futnak is! Nekünk meg fedezékbe kell vonulni... *Dörzsöli meg az állát elgondolkodóan s nosztalgikusan, mert élénken él az emlékezetében mit kaptak McGalagony professzortól első évben, mikor ezt a kísérletet a Griffendél-klubhelyiségben próbálták ki.*
- Remélem a levegő pályát kapjuk és tesznek bele jeges-hűvös szelet. Kifejezetten jól esne most...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-31, 22:50


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]



Egyik felvetése sem nyert a szőke hajú lánynak, sem a civilizáció sem a természet nem rejteget most kihívást, hanem ők maguk. Nem az átvitt értelemben vett saját maguk, ezzel boncolgatva az önismereti és önértékelési kérdéseket, hanem a versenyző csapat többi tagja. Kivéve a csapattársat, mondani sem kell, hogy Jess szíve majd’ kiugrik a helyéről, mikor kiderül, hogy ismét Freddel került egy csapatban. Romantikus ritmusra verdeső szíve azért nem tölti ki gondolatait is, így tud a feladatra koncentrálni.
Habár tudja jól, hogy most a lánghajú fiúval van egy csapatban, azért körülnéz, hátha mégis befut Hermione, ki tudja, hátha most csak valami kavarodás miatt került máshová. Úgy megszokta évfolyamtársa jelenlétét a kis versenyük kezdete óta, hogy mostanra szabályszerűen hiányolja. Hamar bele kell törődnie, hogy most kettesben van Freddel az őserdő közepén… ajjaj, lehet mégiscsak nehézséget fog okozni a koncentráció a lánynak. Ami mondjuk nem nagy baj Jess szerint, elvégre mégiscsak az iskola egyik legnagyobb mókamesterével van egy csapatban, biztos kisujjból fogja kirázni a vízzel kapcsolatos feladat-ötleteket.
- Mobil-akadálypályát nem terveztetek véletlenül George-dzsal? Vagy azt csalás lenne felhasználni? Mondjuk ha csak ötletet merítenénk belőle, az biztosan nem szabálysértés.
Monologizál röviden a szabályok kapcsán, nem kimondottan vár választ, ismeri a fiú szabályokhoz való, meglehetősen rugalmas hozzáállását.
- Mondjuk ez itt alkalmas területnek tűnik az akadálypályánkhoz, mit gondolsz?
Kérdi a terepfelmérésnek is felfogható kis sétát követően. A helyszín kiválasztását követően pedig megkezdődhet maga az ötletelés. Még ha valóban van egy mobil-akadálypálya Fred zsebében, akkor is bedobja a maga ötleteit, hátha egymást erősítve klassz akadályokat sikerül kifundálniuk.
Közben elmajszolja a hátizsákjában található elemózsia-tartalék nagyrészét, megéhezett az elmúlt órákban, amit viszont csak most kezdett érezni. Mire munkához kell látniuk, befejezi, sőt le is öblíti egy kis gyümölcslével. A párás hőségben a szabadon szálló tincsei kissé összetapadva kezdenek bekunkorodni, elárulva, hogy egy kis természetes hullám ilyenkor megkeseríti az életét.
- És melyik elemeket válasszuk? Én a levegőre gondoltam.
Veti fel a másik részét a feladatnak, már ha nem előzte meg ezzel a fiú, mert akkor csak az elemét mondja. Tisztában van vele, hogy a tűz és a föld veszélyesebb elemnek tűnnek, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy egészen másmilyen, egy titkos közegben az ő eleme a levegő, talán nem véletlenül és akkor botorság lenne ezt figyelmen kívül hagynia. Az általa ismert védekező bűbájokat alkalmazza, ami nem kifejezetten sok, de hasznosak, azon kívül elkezdi azon bestiákat elemezni, gyakran Fredtől kérve választ, amiket a többi csapat elemükre tekintettel választhat. Sóhajt egyet.
- Kár, hogy nem figyeltem jobban az órákon… pontosabban, hogy szabadidőmben nem ez a hobbim. De szerinted se használhatnak sárkányt a tűz-pályán?
Arra nehéz bármivel is felkészülni, persze tudják, hogy nem lehetetlen kicselezni egy sárkányt, de azért ezzel nem tenné most próbára magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-31, 22:04


Ágyúgolyófutam


- Ezzel mélységesen egyet tudok érteni.
Felelem rögvest Lavender szavaira, és határozottan kellemetlenül érzem magam egy ideig, mondjuk úgy addig, amíg meg nem gyulladok rögtön. Akkor már inkább az foglalkoztat, hogy megszabaduljak a plusz ruházatomtól. Azt hinné az ember, hogy egy szárnyakkal rendelkező pasi mellett megszokja az ember az ilyesmit, de… határozottan nem. Nyújtom kezem a barátnőmnek, hogy felsegítsem, én talpra érkeztem, de nem sok híja volt a dolognak.
Kreatív felhasználása a terepviszonyoknak részemről, hogy felveszek egy kisebb faágat a földről, és a kontyba csavart hajamba tűzöm, hogy valamennyire megtartsa, most épp zavar a szőke loboncom, a színházigazgatós fiaskó óta pláne, és lehetőség szerint szeretném elkerülni a továbbiakban az ilyesmit, bár azt hiszem, itt nem kell ettől tartanom. Közben észlelem, hogy Kyle nincs meg, valahogy kellemetlenül érint, pedig túlzottan nem is ismertem, de kedves volt tőle, hogy rám gondolt a csúszdán. Furcsa, eddig elég kevesen estek ki, ki tudja, mi vár még ránk ezen a fura helyen.
- Részemről minden okés.
Inkább nem kérdezem meg, hogy van a feneke, valószínűleg nem értékelné túlzottan a dolgot, több kommunikációra azonban nincs igazán lehetőségem, hiszen valami ismeretlen erő magával ránt, és pillanatokon belül már csak Lavender van mellettem, én pedig kissé tanácstalanul lesek körbe. Most akkor… mi van?
- Hát ez szuper, és gondolom, az a páros megy a finishbe, akik nyernek. Ez nem lesz egyszerű. Igen, látom, vagyis, fogalmam sincs, hogy mondjam, inkább érzem.
Felsóhajtok, nem biztos, hogy ez olyan egyszerű lesz, mint amilyen eddig volt, meg is vakarom a tarkóm, kicsit már para a dolog, de próbálom nem túlaggódni, belehalni csak nem fogunk, legalábbis határozottan ebben bízom.
- Igen, akad egy pár… és azt hiszem, itt kicsit még a szokott dolgoktól is elrugaszkodhatunk.
Elvégre, ha csak úgy idekerültünk, mindennemű segítség és varázslat nélkül, akkor bőven van olyan, amiben gondolkodhatunk, talán csak a kreativitásunk szab határt a dolgoknak.
Azzal összedugjuk a fejünket, hogy kitaláljunk egy akadálypályát, ami a föld elemre épül, én elégedett vagyok a dologgal, ez teljesen biztos, aztán végül eljutunk oda, hogy elemet válasszunk. Lavender a víz mellett dönt, én egy ideig vacillálok, de végül oda lyukadok ki, hogy a levegőt tartom valamiért értelmesebbnek, úgyhogy azt választom. Máris agyalok, hogy mi mindent csinálhatnék vele, elég egyértelműnek tűnik, hogy a lebegés képbe jöhet, én nem félek elereszteni a fantáziáimat, de persze sorra veszem az ehhez kapcsolódó tanult dolgokat is, hátha amolyan egyszerű, de nagyszerű elven működni fognak. Ha más nem, maximum Lavendert bereptetem a célba, nekem igazán nincs szükségem arra, hogy nyerjek, de talán neki jobban jönne, fogalmam sincs, egyszerűen csak így érzem helyesnek. Mindenesetre sok levegővel kapcsolatos varázslatot nem tanultunk, de ki tudja, itt talán működhetnek a széllökések, esetleg légzés víz alatt, ha már egyszer ez az aktuálisan választott elemem, de majd meglátjuk. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogyan működik majd ez az egész.
Mint egy utolsó gondolatként nézek fel az égre, és mosolyodom el. Ohh, hát villámok… Azzal aztán oda lehet pörkölni, a madarakat nem tudom, talán velük is lehetne kezdeni valamit… Jó lesz ez, megoldjuk, nem féltem magunkat.
- Arrafelé, amerre akadálypályát sejtünk, gondolom. Bár, lehet, hogy amint mindenki elkészül a tervével, meg fog jelenni, gőzöm sincs róla.
Egyelőre kissé tanácstalan vagyok ilyen téren, de ha hamarosan nem történik semmi, szerintem megindulunk majd valamerre.
Vissza az elejére Go down
Hermione.Granger2
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 60

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-29, 21:41


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]


Őszintén szólva a kissé hűs, esős angliai időjáráshoz vagyok szokva, és bár a szüleimmel elég sokat kirándulunk és nyaralunk, az ilyen trópusi időhöz nem volt még szerencsém. Nem véletlen vetem le a pulcsim, de hamarosan úgy érzem, minden mástól is szívesen megszabadulnék. Próbálok nme lihegni, mint valami kutya, és a vizem se nyelem le azonnal, hisz ki tudja, mikor lesz pótlás. Ugyanakkor amolyan fára mászási mutatványra most nem igen vállalkoznék. Így is eléggé izzadok.
- Pedig igazán mondhattak volna valamit - dünnyögöm az orrom alatt látván-hallván a többiek tanácstalanságát. Eddig legalább alapinfókat kaptunk, vagy láttunk valami utat, jelet. Most meg sehol semmi.
És mintha csak a gondolataimra akarnának rácáfolni, a következő pillanatban ismeretlen mgé is meglepő érzés ölel körül. Szerencsére a hoppanálással nincs gondom, ezerszer jobban bírom, mint mondjuk a repülést. De nekem eszembe se jutott, nem is gondoltam rá, így elég váratlanul ér. De kellemes is az az enyhe szellő, amit érzek magam körül, némileg lehűt.
A következő pillanatbna már egy újabb helyen találom magam, de a nagyobb társaságból csak egy személy maradt velem. Aztán újabb furcsaság, mintha valaki mormogna a fejemben, ellát az új feladathoz szükséges információkkal, feltételekkel. Hát még sem maradunk irányvonal nélkül, szerencsére.
- Hát ez nem lesz semmi - fordulok a társam felé. Mert úgy tűnik, valami számunkra ismeretlen sorsolás alapján ebben a körben Jasmine lett a társam. Igazából túl sok mindent nem tudok róla, a Hugrásokkal nincs valami túl szoros viszonyunk. Persze nincs velük gondom, még mindig jobb, mint bármely Mardekáros. Remélhetőleg enm lesz nehéz közös pontokat találni, elég értelmesnek és kedvesnek látszik. És többnyire nem kell csalatkoznom a megérzéseimben.
- Én azt hiszem, a vizet választanám - sóhajtok fel, mikor sorra vettük a mi pályánk lehetőségeit és a második kitűzött pont kerül témára. Épp elég melegem van így is, tűzre messzemenőleg nem vágyok. Bár a föld se lehet rossz, onnan nem lehet nagyot esni, a víz ebben a fülledtségben nagyon vonzónak tűnik. Még annak ellenére is, hogy vélhetően nem egy kedves tópartot értenek alatta.
- Azért nem bánnám, ha előre tudnám, mire készüljek fel. Ez kezd kicsit olyan lenni, mint a Trimágus Tusa volt. Már akkor is azt mondtam, bolond, aki önként jelentkezik - teszem még hozzá egy féloldalas mosollyal, miközbne végighúzom a pálcám a holmijaimon és az öltözékemen. Némi Leperex bűbáj, remélhetőleg hasznát is veszem. Aztán felidézem magamban az összes tanult varázslatot, ami talán hasznomra lesz, köztük a buborékfej bűbájt, ami szintén a Tusát idézi fel bennm. Aztán néhány alap, fény, védekező bűbájok. Ki tudja, mik lesznek. Talán kákalagok is? Még jó, hogy Lupin professzor azokról is beszélt nekünk...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-29, 12:06

Ágyúgolyófutam


[You must be registered and logged in to see this image.]Kyle kiesése engem is meglepetésszerűen érint, de annyira mégse akarok most rajta kattogni. Chot persze megvigasztalom minimálisan, amennyire most telik, de a cél lebeg a szemem előtt, hiszen most már annyi minden túl vagyunk, vajon mi jön ez után? Az őserdő bár a maga nemében gyönyörű, mégis, valamiért meglepő a számomra, hogy egy ilyen helyszín a következő, túl hirtelen váltás a színház után. Szeretnék körbenézni, de erre talán már lehetőségem se lesz, hiszen nemsokára egy másik helyszínen találjuk magunkat. A többieket nem látom, de Cho-t igen, ez pedig azért örömteli a számomra.
- Mi ez a lény? - kérdezek rá azért kíváncsian, ahogy jobban kiszúrom azt a valamit a lánynál, ez után pedig már meg is kapom az információkat, hogy mit kell tennünk. A tűz közel áll hozzám, ahogy a többi elem is, ugyanis elgondolkodtam mostanában azon, hogy jövőre az Elemista képzést választom majd. Connorral persze még szeretnék beszélni a dologról, de Perselus miatt aurornak mégse mehetek, az... az nem lenne fer vele szemben és bár nem érdemli meg, én mégis szeretem. De nem, most nem gondolhatok rá, inkább a feladatra kell koncentrálnom, így biccentek a lány szavaira.
- Nem tudom. Két kövem is van, de azok nem hiszem, hogy ilyesmiben segítenének... - akad egy rubin nálam és egy smaragd is, meg egy gyűrű, zsupszkulcs és persze egy szörnykar is. Hmm hmm... A gyűrűt azért felkapom, ki tudja, hogy miben segíthet, a két R betűs követ viszont a zsebemben tartom. Ha segít valamit, akkor is itt van velem, így szorítok rá a kövekre, hátha ennek hála erősebbek lesznek a varázslatok, szóval megpróbálom, amit Cho kér, aztán majd eldől. Mindenesetre elég hamar megalkotjuk a pályát és jaj annak, aki ezt kapja, kellően veszélyes lett.
- Szerinted nem lettünk túl durvák? - harapok ajkamba, de aztán próbálok inkább a következő feladatra koncentrálni. Cho-é a víz, míg enyém a levegő és csak reménykedhetünk benne, hogy nem a földet kapjuk, bár amilyen szerencsések vagyunk mostanság... Először is kezembe veszem a szörny karját, amely talán a különféle lényeknél segítséget nyújt majd a számomra, hiszen valamire biztosan jó, vagy védelmet nyújt vagy jó lesz támadásnak, de én inkább utóbbira szavaznék. Mindenesetre az nálam van, ezek után pedig jöhet a többi elgondolás. Mivel a levegővel is sok mindent lehet csinálni, így én a földdel próbálnám meg elsődlegesen ezt legyőzni, méghozzá úgy, hogy egy nagyobb szél ellen földből készült sáncot emelnék vagy egy kész bunkert varázsolnék magunk köré, ami megvéd minket a külső támadásoktól. A földnek hatalmas ereje van, így akár a szikladarabok megfelelőek lehetnek bizonyos támadásokra is, ha a kar esetleg nem lenne elegendő, a fegyveres támadások ellen pedig szintén jó a sánc. Mivel a levegő fel is kaphat minket, így a lábainkra lehet varázsolni valamit, amitől a földön maradunk, ami képtelen lesz felkapni minket, a fémeket pedig a tűz megolvasztja, a föld pedig elállja az útját, hogy ne járjunk még rosszabbul. Ilyen jellegű varázslatokon töröm az agyam, miközben felállítok többféle védelmet, így védő rúnákat is magunk köré, amin talán nem hatolhat át a levegő, földsáncokat, a növényzetet is sűrűbbé varázsolom a környezetünkben, így az is valamilyen szinten védelmet nyújt majd.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender.Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-27, 07:00


Ágyúgolyófutam – Roxfort módra




-Utálom a zsupszkulcsot!
*Ez az első amit mondani tudok miután megérkezünk akárhova. Tényleg nem vagyok oda ezért az utazási formáért, valamiért mindig felforgatja a gyomromat, elszédülök tőle és általban a landolás sem megy zökkenőmentesen. Gerarddal egész jó volt, mert ő átkarolt és megtartott az érkezésnél, most azonban a szavaim a föld felől hangzanak fel, ugyanis fenékre csüccsentem. Fintorogva masszírozom fájó testrészemet miközben felállok, másik kezemmel a szemebe, számba került hajtincseket söpröm ki több kevesebb sikerrel. A meleg és párás levegőtől szinte azonnal a bőrömhöz tapad minden egyes hajszál, elég nehéz rendezni. A fejpántként hasznáált kendőt leveszem, még Rosetól kaptam, Burmából azt hiszem, lehajtom a fejemet és összefogom vele szőke fürtös sörényemet. Most már talán nem szabadul el egyetlen tincs sem és nem a hajam lesz az ebédem. Most mind együtt vagyunk, legalábbis nem csak a mi kis hármasunk van jelen hanem mások is, de láthatóan kevesebben vagyunk ami azt jelenti, hogy páran már kiestek a versenyből. Sajnálom, tényleg, az egész kaland akkor lenne jó ha mind együtt érnénk célba, de a versenynek nem ez a lényege. Eddig úgy gondoltam jó kis móka, most tudatosul bennem, hogy számomra is bármikor vége lehet és ez kissé demoralizál. A kabátomat leveszem és belegyömöszölöm a zsákomba, van hely bőven. Előveszem a kulacsomat és iszom pár korty vizet, pótolni kell azt amit eddig elveszítettem, bár jelenleg úgy érzem egy egész kádnyi verejtékben fürdök.*
-Mindenki jól van? A többiek? Kiestek.
*Elsősorban Eileenre és Jasmine-ra tekintek, elvégre ők voltak velem az utóbbi feladat megoldásában, és remélem legalább ez a hármasunk megmarad még egy ideig mert Jasmine-t megkedveltem. Újra felmerül bennem az ötlet, hogy kellene rendezni egy házak közötti ismerkedős estet, hogy félretegyük a nézeteltéréseket, az előítéleteket és a kölcsönös utálatot. Utóbbit a Mardekár házzal szemben. Nem rossz ötlet, csak épp nem biztos, hogy kivitelezhető, de ha a Valentin napi buli jól siekrült, akkor ennek is lehet sikere. Most azonban inkább az előttünk álló, még ismeretlen feladatra kell koncentrálnunk. Kíváncsiságom hamar kielégül, igaz nem újabb zsupszkulccsal kerülünk új helyszínre hanem valami más erő segítségével amit a hoppanáláshoz hasonlítanék, de mivel egyedül még nem csináltam és nem érintettem meg senkit, hogy magával vigyen, ez valami más lehet. Már csak ketten vagyunk Eileennel, biztos, hogy most nem voltak újabb kiesők, ergo......*
-......egymás ellen kell majd küzdenünk. Ez az izé....a fejemben.....te is látod?
*Anélkül, hogy bármit elolvasnék, látom, hallom, tudom, hogy mi a következő feladat. Ami eddig történt velünk sétagalopp volt a következőkhöz képest, nem egy szimpla kirándulás, hanem kőkemény harc.*
-Remek. Akkor ötleteket az asztalra. Csak képletesen mondtam. Van egy csomó varázslat a földdel, szerintem.....
*És elmondom a magamét, meghallgatom Eileen ötleteit és a kettőnkéből kialakul a mi pályánk. Már csak a saját pajzsaink vannak hátra, rengeteg varázslat van amit akár előre is el lehet sütni és annál is több amit hirtelen, az alkalom szülte pillanatban lehet csak bevetni. Alaposan felkészülök, tanulva a csúszdás esetből, eleve "beizzítom" a Leperex bűbájt, bedobok két tökös cukrot lelkierő növelőnek, természetesen megkínálom Eileent is, aztán sorra veszem a tüzes, vizes, lebegtetős, és támadó varázslatokat. Ha meg valami olyasmin kell átvergődnünk amihez nem lehet semmilyen bűbájt használni, akkor sem esem kétségbe. Néha szétszórt vagyok és a föld felett járok, de eleget kirándultam Türkiz mezőn és a környékén, lent a barlangokban és a patak mentén, hogy ne jöjjek zavarba. Akár el is indulhatunk.*
-Merre is megyünk?


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cho Chang
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 221

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-25, 11:43



Ágyúgolyófutam

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem nyertünk a darabbal, bár azért azt hiszem elég jól sikerült, de az azért mégis eléggé letöri a lelkesedésemet, hogy mind e közben Kyle egyszerűen eltűnt a színről. Szerettem volna, ha nyer, ha ezzel is kicsit nő az önbizalma, vagy valami, erre kiesett és még csak azt se nagyon tudom, hogy vajon miért. Talán a színdarab miatt, mert nem mi győztünk? Vagy valami más lehet az oka? Azt hiszem nem fog jönni senki sem, hogy gyorsan elmagyarázza mégis miről van szó és ha már itt maradtam, akkor nem sok választásom van, mint hogy... tovább csináljam, még ha már nincs is meg ugyanaz a motiváció, mint az elején volt.
- Igen és... tudod neki nem sok az önbizalma, jó lett volna, ha sokáig eljut, jót tett volna neki. - halk sóhaj még, ami kiszökik az ajkaim közül. Tudom önbizalomtól azért én se vagyok annyira durván túlfűtött, de azért még talán mindig több van nekem, mint neki, főleg hogy őt még a kviddics csapatukból is kitették. Valami kellett volna neki, ami kicsit feldobja a kedvét, meg úgy általában megdobja a saját magába vetett hitét, de az, hogy kiesett nem hiszem, hogy erre szolgál majd rá. Astrid viszont mint mindig most is nagyon kedves, egy gyengécske mosollyal, de azért átveszem tőle a szendvicset és a husit ki is szedem, hogy a felét a kis dögnek adjam, amit még a barlangban találtam és most is kikandikál a hátizsákomból. Itt aztán neki is jó meleg van, látszik, liheg, mint a fene.
- Köszönöm, ez tökéletes lesz. - tudjuk mindketten, hogy nem a szendvics volt itt a lényeg, hanem maga a rossz érzés, hogy kiesett, de nem szabad most e miatt nekem is feladni a versenyt, hiszen még van előttünk bőven és van még mit tennünk itt bőven. Először is levetkőzni kicsit, mert dög meleg van. A kis dögét is kiveszem a táskából és inkább oda tuszkolom be a kabátot, no meg a sapkát és a többit, hogy ne süljek meg, aztán jöhet pár apróbb védő varázslat, hogy ne egyenek meg az esetleges szúnyogok, mert azt tényleg én se nagyon értékelném.
- Fogalmam sincs, valami őserdőféle lehet, ha jól sejtem, de hogy mi lesz itt? Az a biztos, ha figyelünk. - ki tudja, hogy mikor ugrik ki valami párduc mondjuk a fák közül és támad nekünk. Az nem lenne valami nagy élmény, mint a barlangban, akkor is a szívbaj kerülgetett a miatt, amibe a többiek belesétáltak sorra. - Persze, nézz csak körül. - akár a táskájára is vigyázok, ha úgy mondjuk könnyebb mászni, de nem erőltetem a dolgot, ha viszi, hát vigye. Végül is időlegesen vagyunk csapattársak, a végén valakinek majd nyernie kell úgyis. Szóval a lényeg, hogy megvárom, hogy aztán a szigeten átkerüljünk ketten egy egészen más pontra, ahol jó eséllyel megkapjuk az infokat fejben, írásban, egyéb, de tudjuk. Astridra pillantok, ez a része nem nehéz talán, a bálon is remekül dolgoztunk össze, most is menni fog majd.
- Oké, akkor a tiéd kettő és az enyém kettő és... szerinted a drágaköveket is fel lehet használni? Tűzvarázslatokat erősíthetnél a rubinnal nem? - csak tippelek, mintha azt láttam volna nála, de nem vagyok benne biztos. Nekem csak a kis dögém van, úgyhogy mikor kész az akadálypálya, akkor fordulok felé, amikor még Astrid is dolgozik. - Hát te mit tudsz vajon? Töménytelen mennyiségű vizet megiszol? - persze nem gondolom én ezt komolyan, úgyhogy marad az ötletelés és a gyakorlás. Első lépésben eleve vízhatlanná teszem a ruháimat, meg az összes holmimat, az elég fontos lehet, és kutatok a fejemben olyan varázslat után, ami segít lélegezni a víz alatt, ha erre lenne szükség, no meg akad már egy-két nonverbális varázslat, amit ismerek, amivel teszem azt robbantani lehet a víz alatt, ha bezárnának valahová. Aztán ott van a legegyszerűbb, ha már a tűz a pályánk, akkor a vizet forrósággal párologtatni lehet, ha netán vízgólemmel találkoznék... vagy a jeget olvasztani, ha fagyasztani akarnának valahol, netán túl hideg lenne, akkor ne fagyjak én is meg, hiszen a víz és a jég szorosan összefügg. Úszni meg szerencsére tudok.


A hírnév illanó,
a népszerűség véletlen.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-21, 17:57


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ahogyan sikerül beljebb lépdelni a szigetet takaró esőerdőben, tényleg nem árt nekivetkőzni, mert tényleg kissé csatakosak lesznek, Hermione furcsa módon jobban, mint a többiek. Aztán mintha valami láthatatlan erő szippantaná be őket, mintha hoppanálnának, csupán nem a saját akaratukból. Párokba lettek osztva a sziget négy szegletében. Astrid-Cho, Fred-Jessamine, Eileen-Lavender, és Hermione-Jasmine. Tűz, Víz, Föld, Levegő. Mind párosnak ebben a sorrendben lesz egy eleme, és a cél, hogy a végjátékban egy komoly akadálypályát építsen fel. Ezen a szigeten mintha a varázslatnak csak a képzeletük szabna határt. A feladat tehát, hogy minden kreativitásukat kihasználva találjanak ki egy komplett akadálypályát aminek mondjuk van 3-4 eleme, amely lehet csapda, szörny, és bármi egyéb, amit szeretnének, amely az adott elemre jellemző. A tűznél logikusan a tűz, lángok, vulkán, szalamandrák, sárkányok, a víznél a víz, jég, hideg, fagy, hó, yetik, bármi ilyesmi, földnél az összes fém, kőzet, fegyverek, durva szörnyek, levegőnél madarak, villám, tornádó, elekromosság, lebegés, stb. Az akadálypályát üzenetben kérem a csapat egyik tagjátok. Amit a hozzászólásotokba írnotok kell, mindkét csapattag válasszon a rájuk nem jellemző elemekből 1-1-et, mindketten különbözőt, és próbáljanak védelmekkel, pajzsokkal felkészülni, hátha át tudják verekedni majd magukat az ellenséges akadálypályán. Példa: a tűz elemet kaptuk, ebből csinálunk akadálypályát, aztán választom a vízet,a  párom meg a földet, és reménykedünk, hogy nem a levegő lesz majd a pályánk. A pályához és a védelelmekhez is bármilyen tárgyat, információt felhasználhattok, amit eddig kaptatok a kaland során.

//Határidő: jövő péntek éjfél//




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-20, 18:26


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]



Jess végig elemében érezte magát, tetszett neki a színházi világ, de azért annyira nem, hogy megváltoztassa terveit a jövőjére vonatkozóan. Másféleképpen szeretne a show biznisz közelébe kerülni. Inkább a háttérben, habár amennyire élvezte magát az előadást is, talán egy-két dalt megtarthatna sajátnak is, és kis klubokban elénekelhetné őket néha.
A darabjuk végére nem kicsit lelkesedik be, őt magával sodorja a romantikus történet, nem bánja, hogy kicsit erősebb rózsaszínnel festették végül a dramaturgiát. Néha kell ilyen is. Persze Jess magánvéleménye szerint nem csak néha, de ezt nem hangoztatja. Elég ránézni sugárzó arcára, ahogy felspannolva lejön a színpadról a meghajlást követően.
Megköszöni a színészek segítségét és természetesen gratulál csapattársainak.
- A bónusz kviddics mellé a színjátszókört is fel kéne írni a listára, mit kéne még megismételnünk.
Lelkendezik, miközben a paraván mögött elbúcsúzik jelmezétől és visszaveszi saját ruháit. Hermionéhoz hasonlóan érzi magát, habár erről a hasonlóságról természetesen, mit sem tud. Egyáltalán nem versenyen érzi magát. A kviddicset és a színházat is nagyon élvezte, ez inkább egy mókás nap neki. Még a barlang is, hisz együtt csúszdázhatott Freddel.
Nem csoda, hogy kissé meglepődik, mikor ezután a forduló után győztest hirdetnek. Persze ez nem akadályozza meg, hogy gratuláljon a kis csapatnak.
A zsupszkulcsos utazást egyszer próbálta, így tudja, mire számíthat. Legalábbis az utazást illetően. Így van ideje azon agyalni, hol fognak kikötni. A trópusi környezetben hirtelen sűrűn kell pislognia párat, az élénk briliáns színek szinte elvakítják a ködös Albion után. Ő is lazábbra veszi, nem kell ennyi ruhadarab. A csizmával persze nincs mit tenni, de talán kibírják… ha más nem, egy kis hűtő bűbáj majd megoldja a gondot. Körülnéz, még sose járt ehhez fogható helyen, jó lenne tudni, hol vannak. Már azon kívül, hogy őserdőben,pontosabban, hogy melyikben vannak most épp? És vajon kapcsolatba kerülnek ismét a civilizációval, vagy a barlanghoz hasonlóan a természet nyújtja most is a kihívást s kalandot?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jasmine C. Flowers
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 50

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 22:50


   
Ágyúgolyófutam

   
[You must be registered and logged in to see this image.]

    Hamar felmerül a probléma, ugyanis a választásunk nem éppen azon a színvonalon van, mint azt reméltük. Az idős művésznőnk, nem az akinek gondoltuk, én legalábbis azt hittem róla, hogy a korral tehetsége is van, ám valószínű, hogy egyenesen kihisztizte magának a színdarabokat és azok főszerepeit. Nem látok benne egy fikarcnyi tehetséget sem, így hát valamelyest lankad a kedvem, így nem lesz valami egyszerű munka összeállítani a darabunkat. Igazából a legkisebb gondot az adoniszunk jelenti, lehet, hogy nem sugárzik belőle a tehetség, de legalább jól néz ki, ami fél siker, legalább jól fog mutatni a színpadon, már, ha sikerül rendesen beszerveznünk. Egyelőre úgy látszik, hogy minden a feje tetejére állt. A Plakát ugyan készen van többé-kevésbé, de a dámánk sokkal nehezebb eset, a darabnak két végkimenetele lehetséges, vagy zajos sikert aratunk vagy éppen hatalmasat bukunk, a kettő közül bármelyik lehet.
A király és a tolvaj szerelmi életébe nem szólok bele, az én szerepemben csupán annyi a lényeg, hogy valakit feldaraboljak.
De természetesen az igazgató és Eileen vitája nem kerüli el a figyelmem, sokkal inkább úgy érzem, hogy a színdarab jelentőségét is vesztette, mert kinyírom az igazgatót, ha egy ujjal is a lányhoz ér. Márpedig igazgató nélkül színház sincs.
Elcsattan az a bizonyos pofon mikor már elhatároztam magam, hogy ennek véget vetek, elvigyorodok és egyetértésemül bólintok Lavendernek.
-Igen, most már én is így gondolom. Szép pofon volt, mondjuk többet is megérdemelt volna, de szép volt. - Csak megértően rámosolygom a lányra, hogy jól tette amit tett és ha nincs színpadunk hát akkor nincs, képesek vagyunk mi megoldani a problémát.
-Pontosan úgy ahogy Lav mondja, a plakáton az utolsó simításokat végezzük a szép fiúval, és szerintem is jó úgy, ha már eleve jelmezben vonulunk fel, meg is lesz a reklám és azonnal játszani is kezdhetünk. - Igen, határozottan ez az egyetlen választási lehetőségünk. És szerintem Lavender az, aki hármunk közül eddig a legtöbb ötletet adta, jó kis csapatot alkotunk, Ő ötleteket ad, mi pedig végre hajtjuk azt, tökéletes.
A plakát elkészül mi pedig jelmezbe bújunk és indulunk is végig a főutcán. A szépfiú hozza a várat, én a plakátot tartom és örömmel játszom kikiáltót, hirdetem én is a többiekkel a színdarabunk kezdését.
Nem kerül sok erőfeszítésbe, hogy a színpadunk álljon és készen legyünk a kezdésre.
Első körben csak félre állok, úgy hogy látszódjak, kissé félelmetes hatást keltsek a maszkban, köpenyben és a drága bárdommal. Az előadás elkezdődik és hálát adok azért, hogy rajtam van a maszk, mert majd megpukkadok a nevetéstől. Az öreg hölgy gesztikulálása már magában nevetséges, de ahogy magára akarja vonni mindenki figyelmét és ebből egy fergeteges királyi verseny kerekedik, hát nem csodálom, hogy a közönség is remekül szórakozik, én is nagyon élvezem. A tolvaj és a király kapcsolata hatalmas fordulat, a közönség is egyre kíváncsibb, figyel, nevet és tapsol a fordulat hatására.
Én pedig mivel fontos álló feladatom van csak mosolygok, de magamban gratulálok a királyunknak a megoldásért.
Amikor azonban odavezeti hozzám a királynét, hogy összeházasítson vele, rögtön jön az improvizálás a szépfiút magamhoz ragadom és a szabad kezemmel elhárítom a király jótéteményét, vagyis a királynét.
-Mily nagylelkű királyom, de ekkora ajándékot semmiképp nem fogadhatok el, higgye el, életem végéig bánnám, ha megfosztanám Önt a királynétól. És amúgy is beakartam adni a felmondásom, nászútra megyek. - Ezt mind morgó hangon adom elő és közben ölelgetem a szépfiút, igazi hatásvadász előadás. A bárdot átadom a királyné kezébe.
-Úgy vélem új munkaerőt talált Királyom. - hajolok meg illendően és leszaladok a színpadról a "menyasszonyommal" karöltve. A srác végig vigyorgott, tetszett neki ahogy bevontam az előadásba. Nekem is tetszett, na ez nem volt egy szokványos előadás, az biztos.
A darab végén még egyszer a közönség kedvéért visszatérünk a színpadra, utána viszont már kibontakozunk a jelmezekből.

Az igazgató ismét megjelenik és sűrű bocsánatkéréseket rebeg el majd kapunk egy zsupszkulcsot. Királyság!
-Nagyon jók voltunk lányok! - Vigyorodom el szélesen, ezt iszonyatosan élveztem.
-Szerintem menjünk, kíváncsi vagyok hová vinne minket ez a kis zsupszkulcs. - A kíváncsiság, nem tudok leszokni róla. 
[You must be registered and logged in to see this link.] ♠️ [You must be registered and logged in to see this link.] ♠️ Very Happy


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 21:36

Ágyúgolyófutam


[You must be registered and logged in to see this image.]Még csak hazudni se tudok jól, nem hogy színészkedni, így talán nem meglepő az, hogy ennyire parázom ettől a feladattól. A tervezgetéssel nincsenek gondjaim, azok remekül alakulnak, jó csapat vagyunk, én úgy érzem és a két segédszínészt is szerintem sikerült jól kiválasztanunk, de ahogy jön az előadás... Hát igen, én túlságosan komolyra veszem a figurát. Képtelen vagyok vicces elemekkel megfűszerezni a darabot, túl merev vagyok, kéne némi lazaság, de hát tényleg próbálkozom a legjobbat kihozni magamból, a többiekkel együtt.
Ahogy tervezzük, nagyjából az létre is jön, tehát megtörténik a nagy találkozás Kyle-ékkal, akit megpróbálunk Cho-val kirabolni a kapitány parancsára, aztán a kardjelenet is természetesen. Az a kedvencem, így hát teljes beleéléssel játszom a szerepemet, azért odafigyelve arra, hogy véletlenül se okozzak senkinek se gondot vele, de szerencsére nem lesz baj, bár a lelkesedésemet némileg megtöri az, ahogy a közönség figyel minket. Érzem én, hogy nem vagyunk jók, nagyon nem... így a végén talán már nem is próbálkozom annyira.
Mindenesetre sikerül túlélnünk a darabot, amelynek a végén még egy kellemes egymásra találás is lejátszódik. Nem hiszem, hogy egy darab azért lenne jó, mert van benne romantika, szerintem ez az izgalmas előadás jobb volt, mintha csöpögtünk volna, de hát kinek mi tetszik, mi úgy tűnik, hogy nem arattunk akkora sikert, mint a többiek. Nem érzek irigységet, miközben őket figyelem, de azért Cho szavaira mégse tudok őszintén elmosolyodni.
- Azért annyira nem, de én sejtettem, hogy ebbe nem leszek túl jó. - inkább kéne még egy olyan lény, mint abban a barlangban, azzal harcolnék, sem mint még egyszer egy ilyen előadást tartsak. Ahogy viszont az idő telik, úgy végeznek a csapatok, majd derül ki az is hamarosan, hogy kik győztek. Picit csalódott vagyok, én... én szerettem volna, hogyha nyerünk, de úgy tűnik, hogy nem csak utolsók lettünk, de még egy tagot is veszítettünk, így amikor Cho Kylet kezdi el hiányolni, meglepetten nézek én is körbe.
- Fogalmam sincs, hogy hol lehet... de... igazad lehet, talán kiesett. Sajnálom, tudom, hogy örültél, hogy itt volt. - látszott rajta. Mindenesetre finoman átölelem vállát egy rövid időre, nyugtatásképpen, hogy érezze, hogy én azért itt vagyok és mellette maradok, ha igényt tart rá, majd ez után nyitom ki táskámat és adok a saját szendvicskészletemből egyet a lánynak.
- Nem tudom, hogy Kyle-nál milyen szenyók voltak, de ezek rántott húsosak. Remélem szereted. - egy apró mosoly, majd ez után halad tovább a verseny, így érünk hozzá mindannyian a zsupszkulcshoz és számomra egy igazán meglepő helyszínen érünk földet. Lassan hordozom körbe tekintetem a környéken, próbálva rájönni arra, hogy hol lehetünk, felnézek az égre, majd végül pálcámat én is előveszem, akár csak Hollóhátas barátnőm és szintén elvégzek magamon pár védő bűbájt, így nem csak a nedvesség, de a csípések ellen is védelmet nyerek. Nem szeretném, ha valami olyasmi csípne meg itt, amitől komoly bajom származik.
- Vajon hol lehetünk? És mi lehet itt a dolgunk? - Cho felé intézem szavaimat, hiszen ő van mellettem, de aztán gondolok egyet, táskámat rögzítem hátamon, majd a lányra nézek. - Megvársz? - nem tudom, hogy ki merre indulna el hirtelen, de nem szeretnék egyedül maradni egy ilyen helyen. Sejtem, hogy azért a kaland végén visszakerülnék a Roxfortba, de... jó lenne, ha legalább Cho itt maradna addig, amíg vissza nem érek. Az egyik könnyen mászható fát célzom meg és mivel mindig is szerettem fára mászni, így most is ezt a módszert alkalmazom, így könnyed, gyors sebességgel mászom fel az egyik fára, minél magasabbra, amennyire csak tudok, majd ott nézek körbe, kíváncsian figyelve meg, hogy vajon hol vagyunk. A fa tetejéről bizonyára szerzek majd némi információt, tudni fogom talán, hogy mi a cél, hogy merre kéne menni vagy azt, hogy mi vár ránk, így miután teljesen körbenéztem, akkor mászom csak le, vissza a többiekhez és remélhetőleg már tudni fogom, hogy merre tovább.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 21:00


Ágyúgolyófutam


- Jól van. Tényleg sajnálom, de ez nekem nem megy.
Az sem segít, hogy az öreg dáma már most nyafog, hogy ő rendes színházon kívül máshol bizony nem hajlandó játszani, az én gyógyszerem meg annyira elgurult már, hogy rendkívül tiszteletlenül közlöm vele, hogy ha nem jön, akkor neki is kiosztok egy tisztességes arcmasszást, úgyhogy jelentkezhet be megint botoxra, mert bizony tönkreteszem a képét. Eddig meg sem fordult a fejemben, hogy ennyire idegesítene, ha valaki ezzel próbálkozna, nem is értem igazán, mitől lobbanok ennyire a dologra, nekem abszolút nem esik le, hogy már a hormonjaim dolgoznak ezerrel. Kész szerencse, hogy a csajok nem nyelnek le keresztbe, de őszintén, kétlem, hogy bármelyikük is azt akarná, inkább tegyem szét a lábaimat annak a perverz alaknak, minthogy valami más megoldást találjunk.
- Teljesen jó lesz így is, csak valahogy fejezzük be a feladatot, tökéletesen magamra vállalom, ha elszúrjuk, akár fel is adom a versenyt.
Nem kifejezetten szeretném, de úgy fair, hogyha miattam kerülünk hátrányba, hát adott esetben én menjek, még akkor is, ha ezt senki sem kérné tőlem.
A csuklya mélyen az arcomba volt húzva mindvégig, jobb is volt így, olyan dühös voltam, hogy biztos nagyon elvetemült fejet vágtam, az pedig határozottan nem volt célom, hogy elijesszem a reménybeli nézőinket. Kiabálni én is kiabálok, kieresztem rendesen a hangom, a reklám fontos, ha nincsenek nézőink cseszhetjük. Igaz, már most is így érzem, de feladni ostobaság volna, így talán kicsit felidézzük a vándortársulatok szellemét, az is tök jó lehetett egyébként.
Amint a király kiszúr, húzom is be a nyakam, elrejtem a szerzeményemet a ruházatom alá, de innentől már majdhogynem mindegy a dolog, így is, úgyis lebuktam, meg fognak büntetni, a kérdés csak az, mennyire lesz súlyos az a büntetés. Egy ponton felhorkanok, hogyan is volt képes „szeretett” királyunk ezt a banyát feleségül venni, hisz szavamra, idegesítőbb, mint a sok éves átlag. Majdnem ott rögtön elájul szegény nő, az meg csak tetézi a problémáit, hogy közben már megszületett az ítélet, és a bitó alatt állok, a csuklyámat lerángatták, az ellopott királyi erszény a lábaim előtt, szőke hajkoronám pedig a vállaimat verdesi. A király azonban térül-fordul, hipp-hopp beleszeretvén, vagy csak meghágni kívánván a takaros kis tolvajlányt, s fel is kapja, hogy megmentse a hóhér hathatós nyakról fejet leválasztani kívánt technikájától. Bosszankodik ugyan, de én gondolkodás nélkül odakiáltom neki, hogy fejezze csak le a királynőt, úgyis olyan vastag nyaka van, igazi kihívás. Ebből aztán a király parancsára esküvő lesz, szép frigy. Szegény ifjú titánunk híján van a rögtönzésnek, többször megpróbál megszólalni, de esélye sincs, én meg nagyjából azóta fuldoklok a röhögéstől, hogy Lavender összeesett velem, és nem bírom abbahagyni. Igazából egyáltalán nem zavar, hogy így alakult a dolog, legalább szórakoztunk egy nagyon jót. Annál inkább meg vagyok lepődve rajta, hogy mekkora sikerünk van, mi tagadás, tökéletes komédiások lennénk. Az emberek szeretnek nevetni, jó is, hogy nem gondoltunk túl semmit, mert ha ennek terveztük volna, csak rágörcsölünk. Azt hiszem, végül pont az lett a sikerünk kulcsa, hogy minden mindegy alapon működtünk. A zsupszkulcsot átveszem, bár bevallom, nem kifejezetten rajongok az igazgatóval való kommunikációért, de megteszem, mert szükséges, ám a kelleténél többet nem szólok hozzá. Hihetetlen, hogy nyertünk, szóval hamarosan sikítva ugrok Lav és Jasmine nyakába, ezt egyszerűen el sem hiszem.

- Szerintem nem nagyon van választásunk.
Felelem, pedig még én is szerettem volna eljutni a címre, amit Lavender talált a tökös cucc csomagolásán. Így hát megyünk is, az új helyszín pedig meglehetősen különbözik az eddigitől, és természetesen én is kénytelen vagyok megválni a gönceimtől, mert így nagyon melegem van. Bár arra figyelek azért, hogy szabad testfelületem ne nagyon legyen az arcomon és a kézfejeimen kívül, kell a fenének, hogy összecsipkedjenek a moszkitók, vagy ki tudja, mik élnek erre. Azt említettem már, hogy nem rajongok a zsupszkulccsal történő utazásért?
- Nem igazán mondtak mellé semmi egyebet sajnos.
Azért megnézegetem kicsit közelebbről a zsupszkulcsot, hátha látok valamit rajta…
Vissza az elejére Go down
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 20:13


Ágyúgolyófutam
Roxfort módra

- Esetleg elnevezünk rólatok valamit. *Dörzsöli meg állát elgondolkodóan, de az a sunyi kifejezés nem kecsegtet sok jóval. És lehet meg is érdemelnék a lányok, együttes erővel támadnak az ötlete ellen. Ez van, ha az ember prefektussal meg ex-prefektussal kezd, nemde?*
- Jól van-jól van, azért nem kell megenni! *Adja meg magát a lányoknak és ötletüknek, s végeredményben jól is jönnek ki belőle. Sikere van a darabjuknak, s jó választás volt a fiatal fiú, mert egészen romantikus irányba ment el a történet, amit a nézők mindig szeretnek. S ennél jobban már csak a happy endet szeretik, így a történetben a testvérpár is kibékül, s Fred hóvilága is szépen elolvad s megjelennek a varázsrügyek a fákon, amelyek másodpercek alatt bontanak leveleket és virágokat. Oké, tényleg csöpögős lett, de sok nő volt a nézőtéren, így belefért. Kifele menet meg boldogan nyalábolták fel az emlék-ajándékot is, amit készítettek Hermione ötlete nyomán.*
- Igazánt oszthattak volna különdíjakat. Legtöbb jó csaj egy darabban és a Legjobb látványelemek díjat tuti bezsebeltük volna. Ja, meg a Legtöbb telepityergett papírzsepi-díjat is! *Sutyorogja a két lánynak mosolyogva, miközben felzárkóznak a másik csoporthoz a győztes kihirdetése után. A folytatásra ő is kíváncsi, reméli, ott otthonosabban tud majd mozogni, mint a színházi világban. Pedig ő maga nem is szerepelt a színpadon, akkor is. Az új helyszínre csak fél szemmel figyel, hiszen éppen elmélyülten kutat a hátizsákjában. Győzedelmes képpel találja meg a szendvicset és emberes harapással tüntet el belőle egy jó darabot a kicsomagolás után. Az új hely csak ezután kap figyelmet a részéről, de nem áll neki még vetkőzni. Hogyisne. Előbb a csajok!*
- Pedig mennyivel izgalmasabb hely lenne! *Reagál Hermione szavaira, majd újabb nagy harapást tüntet el a szendvicsből kihasználva a pihenőidőt.*
- Nyem nyjárt a zsuszkucshoz... vanyami... *Nyeli le a falatot.*
- Khm, szóval nem járt a zsupszkulcshoz valami útmutató merre tovább? Vagy nem kaptatok valamit esetleg, amiből szókirakozhatnánk? *Veti fel, mert neki ugye van egy R-es kavicsa, de nem tudja, hogy másoknak is ez a betű szerepel-e rajta, egyáltalán jó-e bármire is, vagy cska plusz súlyként cipeltetik velük?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger2
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 60

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 15:27


Ágyúgolyófutam
[You must be registered and logged in to see this image.]


Aprókat bólintok Jess ötleteire is. Mindegyik jó, az övé is, az enyém is. A lényeg, hogy maradjunk becsületesek, és akkor jó lesz.
Azt már nem is figyelem a próba alatt, végül melyiket valósították meg a szervezők, de a nézőtér szinte dugig van, mikor az előadás előtt kilesek. Aztán hagyom, hogy elsodorjon a dolog, mintha valami ködös álomban vennék részt, úgy zajlik le az egész. Mintha nem is én volnék ott, mintha én is csak egy lennék a nézők közül. Talán így jobb, mert ha tudatosan csinálom, tuti bakit bakira halmoztam volna. Végül is, nem vagyok színésznő, és ezek a deszkát se a világot jelentőek számomra.
A fiatal színész kissé elbárgyult stílusa viszont nekem is szembeötlő, főképp mert magam se csípem a hősszerelmes dalnokokat. De úgy tűnik, a közönség romantikus lélek, nem érzik túlzásnak a játékot, az eredeti terveket pedig úgy sem ismerik. Így hát végül tapssal jutalmazzák a darabunkat, és bár nem feszít annyira a büszkeség mint a sikeres vizsgákon, attól még kétségtelenül nagy az öröm bennem.
És ez még akkor sem lankad, mikor végül a kör győztesének nem minket neveznek meg. Szerintem itt a móka volt a lényeg, hogy kicsit tanuljunk lazulni, engedni. Mintha ez az egész már nem is a versenyről szólna, hanem egy óra lenne, csak kissé másabb, mint amit az iskola falain belül tartanak.
Mindettől függetlenül persze sportszerűen odamegyek a győztes trióhoz, mosolyogva gratulálok, majd csak várakozás teljesen figyelem a kapott nyereményt. Ha innen nézzük a dolgot mind nyertünk, hisz tovább mehetünk. Amit őszintén bevallva, már alig várok. Így hát az apróbb habozásokra én csak határozottan bólintok, igenelek, és a szükséges pillanatban fogom meg a zsupszkulcsot.
Szerencsére nem ez az első utam egy ilyen eszközzel, így most már a földet érés sem olyan kellemetlen mint első alkalommal a Kviddics Világkupán. Ám a környezet meglep, értetlenül és érdeklődve figyelem a különös helyet.
- Ez már tuti nem Anglia - jegyzem meg, miközben Cho-hoz hasonlóan én is megválok a vastagabb pulcsitól. Nem szeretnék öt perc múlva ázott csatakosan slattyogni. És ahogy a ruhadarabot a táskámba rejtem, előkapom a kulacsot, apró kortyot nyelve belőle, de nem pocsékolom, ki tudja, meddig leszünk itt. És vajon mi vár még ránk?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cho Chang
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 221

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-19, 13:27



Ágyúgolyófutam

[You must be registered and logged in to see this image.]


Már tényleg várom az előadást, hiszen még a rövid idő alatt is sokat gyakorlunk rá és tényleg úgy érzem, hogy elég jó kis csapat jött össze. Kyle profin segít a díszletekben is és elég jól sikerült reklámozni is az előadást a leprikón aranynak hála, úgyhogy kivételesen egészen jól meg van bennem a magabiztosság, amiben mindig hiány szokott lenni. Astrid is határozottan jól színészkedik annak ellenére, hogy azt mondta magáról, hogy nem olyan profi, de talán egymásnak adunk egy nagy adag magabiztosságot, és így könnyebben megy.
Az előadás szépen lezajlik a terveknek megfelelően. Az öreg kalóz igazán profin játszik, és a fiatal színésznőnk is kitesz magáért, profi testőrként lépve elő. Azért az a menő kardpárbaj is bekerül, amit annyira szerettünk volna, sőt nem is csak párbaj, mert ketten Astriddal igyekszünk lenyomni a fiatal leányzót. A drámai jelenet végén pedig naná, hogy eljutunk addig, hogy legyőzzük őt és a gazdag hajóskereskedőt, hogy aztán a végső csattanóként kiderüljön, hogy a lány az idős kalóz lánya és eljöhessen a bőszen várt happy end is, ahol a családi összetalálkozásnak hála végül mind egymásra borulnak és a közönségtől is megkapjuk a kiadós tapsot, még ha nem is olyan kiadósat, mint amit utánunk. Hát na nálunk több volt az akció, és kevesebb a szerelmi dráma, sőt egyáltalán nem volt szerelmi dráma, amit minden bizonnyal hiányolt a közönség, de az is nagy dolog, hogy a kritikusoktól megkapjuk a kiadós elismerést, és ki tudja talán még be is indítottuk a fiatal leányzó karrierjét, ez azért elég jó dolog, úgyhogy én egyáltalán nem csüggedek.
- Szerintem szuperek voltunk! - és remekül össze is dolgoztunk, úgyhogy kétség sem férhet hozzá, hogy kihoztuk ebből a legtöbbet, amit lehetett. Aztán már irány a következő pálya. Azt azért nem mondhatom, hogy nem döbbenek le rendesen, amikor Kylet nem látom itt. Pár pillanatnyi ideges pislogást azért mindenképpen eredményez a dolog, mire sikerül napirendre térnem a dolog felett és végül csak egy halk sóhajjal nyugtázom a dolgot. - Kiesett igaz? És nála voltak a szendvicsek. - azt hiszem a saját kedvemet is fel akarom dobni azzal, hogy ezt hozzáteszem, mert nem kéne ennyire elkenődni. Én feladtam volna a versenyt, amikor ott maradtam, mert szerettem volna, hogy Kyle önbizalma nőjön és valahogy egyenesbe hozza magát, de nem igazán jött össze. Hát... azt hiszem ez van, nem tehetünk már semmit sem, menni kell tovább. Ha már így alakult, akkor mégis csak van bennem annyi versenyszellem, hogy nem adom fel. Az őserdőben azért egy szimpla lepergető bűbájt varázsolok a cuccaimra, no meg leveszem a meleg ruhákat, amik eddig rajtam voltak, mert itt a sapka és a többi tuti, hogy nem lenne valami hasznos. Aztán majd meglátjuk, hogy itt mi vár ránk, azért készülni kell a legrosszabbra. Mégis csak egy dzsungelről van szó, ahol bármikor előugorhat a következő borok mögül valami méretes Bagira.


A hírnév illanó,
a népszerűség véletlen.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender.Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-16, 07:50


Ágyúgolyófutam – Roxfort módra




*Mivel csak mi hárman vagyunk az értelmi szerzők és a két választott színész csak vendégmunkás, semmi beleszólásuk nincs a történetbe, bár az idősödő dámának mindig van pár közbeszúrandó szava, az ifjúság bizony erős és elég makacs ahhoz, hogy leintse. Jelen esetben nem vesszük figyelembe azt amit mond, mert egy bizonyos ponton túl észrevesszük, hogy azok nem tanácsok hanem művésznői hiszti.*
-Én minden ötletet megveszek Eileen. Felőlem beléd is szerethetek.
*Végül is nincs megírva a darab és ha csak annyi lenne az egész amit az elején kitaláltunk, akkor nem tartana sokáig. Kevés időnk van azonban mindenre, mert ugye általában a darabok több hónapig íródnak, nekünk meg van egy-két óránk összesen mindenre, és még kincsekre is kell vadásznunk. Szóval minden ötletet megveszünk, minél tarkább lesz az előadás, annál nagyobb sikere lesz. Végül i elég ha csak körvonalazzuk az egész dolgot a többit pedig rábízzuk az improvizációs készségünkre. Eileen jár ebben az élen közülünk, mert amikor Jasmine-al meglátjuk az igazgatót mellette, aztán repül egy méretes pofon, én behúzom a nyakamat is a vállaim közé.*
-Szerintem Eileen meg tudja védeni az érdekeit.
*Csak nézzük Eileent amint odaér hozzánk. A részemről hagyom lenyugodni, láthatóan feldúlt és nem véletlenül, mire meg tud szólalni addigra már nagyon sok dolog fut át a fejemen, valószínűleg Jasmine is az újabb akadályon és annak megoldásán gondolkodik.*
-Nem is kell. Perverz állat az ilyen. minden rendben, kitaláltuk Jasmine-al. A plakátok hamarosan készen vannak, és elindulunk már jelmezben az úton, aztán a főtéren lepakolunk, nem kell sok minden a színdarabhoz, elég egy fatönk, meg háttérnek a vár, azt meg gyorsan felvarázsoljuk egy nagy függönyre amit ki tudunk feszíteni. Kezdődhet is az előadás.
*Kérdőn nézek Eileenre, aztán Jasminera, nekik vajon megfelel-e így az egész, de végül is ezek után más választásunk nincs és talán jobb is, hogy közel leszünk a közönséghez.  Egy kicsit izgulok, de nem vészes, inkább szórakozásnak fogom fel mint a kaland vérre menő részének. A készülődés miatt pedig egy időre teljesen el is felejtem, hogy valójában miért vagyunk itt.
Már jelmezben indulunk el, egy időre elhallgattatva művésznőnket, kezünkben a plakáttal kiabálva reklámozzuk a darabunkat. A várral festett vásznat az ifjú titán hozza, utánunk az egyre gyűlő közönség. A főtéren aztán csak néhány pálcasuhintás és már áll is a „színpad”, mögöttünk a vár festett változata, előttünk a kivégzőhely. Én mint pocakos király feleségemmel az oldalamon vádolom meg Eileent azzal, hogy lopott tőlem, a feleségem persze csak sipítozik és arra kíváncsi mit kerestem én arra felé ahol kirabolt az az „átokfajzat” én meg csak magyarázkodom mert egyrészt ez az improvizációs része a dolognak, másrészt fogalmam sincs mit akar ebből kihozni a dámánk. Az egész előadás alatt mint egy gőgős madár verdesett a kezeivel, nem értettem mire jó ez, aztán később rájöttem, ez valamiféle sztárallűr, hogy csak rá figyeljenek. A színészi munkám nagy része valódi, csak ámulok és bosszankodom a dámánkon ez pedig látszik a király arcán is, szóval tök élethű. Egy ponton túl már egyenesen versenyt űzök abból, melyikünk tud jobban alámondani a másiknak, ezért aztán hamarabb vetem be Eileen ötletét a tolvajba szeretéssel. Még az ölembe is kapom Eileent mint tolvajt, hogy magammal vigyem a várba, de nem igazán bírom sokáig és mivel nem varázsolunk a színpadon, kissé összeesem alatta. A királynő fals hangon kacag én meg lelopom a koronát a fejéről és a tolvajoméra teszem, majd a hóhért vezetem a királynő mellé és összeházasítom őket. Már ha a hóhér hagyja. Az egész darab egy nagy összevisszaság, de közben majd` megpukkadunk a nevetéstől és a közönségnek is tetszik. Igazából nem is érdekel, hogy nyerünk vagy sem, baromi jól érzem magam és minderről emlék is marad amit mutogathatok Gerardnak és a szüleimnek és nevethetünk a hálókörletben a kandalló előtt. csak az a kár, hogy Jasmine nem lesz ott velünk, mert ő másik ház tagja.
A végén alig bírjuk elhagyni a színpadot, visszakövetelnek minket aminek a dámánk örömmel eleget tesz, és legalább egyszer mi is, de aztán eszembe jut, hogy nekünk tovább kell menni. Nevetve húzom le magamról a jelmezt, újra előkerülnek a nyomok amiket eddig találtunk és az igazgató is, aki most már nem akarja Eileent ledönteni, helyette bocsánatot kér és egy zsupszkulcsot ad át. Ez a nyereményünk, bár mindenkivel együtt kell használnunk. hát…legalább jót nevettünk. A zsupszkulcs jelenléte miatt már nem jutunk el az édesség boltba, pedig jó lett volna tudni mit jelent az a név és a kólás üveg a zacskón.*

Azért persze örülök, hogy nyertünk, az elején még egészen másként láttam a dolgokat, mindig közbejött valami, semmi nem úgy sikerült ahogy elterveztük, de a végére minden a helyére került. A lányok nyakába ugrom, már ha egymás mellett állnak és örömködöm egy kicsit.*
-Megyünk vagy maradunk?
*Kérdezem a lányokat, mert végül is nem muszáj tovább mennünk a zsupszkulccsal, itt is folytathatjuk a nyomozást.*


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 414

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-12, 15:20


Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Mindhárom csapat előadása sikeres lesz, és ezt nem árt azért részletezni. A felmerülő nehézséget végül sikeresen megoldották, ki diplomatikusan, ki drasztikusan, ezzel nem is volt gond, a színészválasztás kardinális kérdés. Astridék tökéletesen választottak, a fiatal nő látványosan ambiciózus, míg az öreg színész nagyon rutinos. Az előadás meghozza a várt elismerést, csak éppen nem a közönség, hanem a kritikusok körében, amolyan igazi komoly színészi játékként értékelik, amelyet akár oscarra is lehetne jelölni, ha itt lenne ilyen. Fredéknél a két fiatal kiválóan segíti a munkájukat, főleg a lány, a fiú nagyon tapasztalatlan, és inkább amolyan romantikus szál felé viszik el a dolgot, hiszen mint kiderül, ők tetszenek is egymásnak. Ettől függetlenül, hogy kissé csöpögősre sikerül a hangvétel, végül mindenki elégedetten távozik. Eileenéknél valami katasztrófálisan a választás, mert az öreglány igazi díva, mindenen megsértődik, parancsolgat, direkt ellenkezően cselekszik, mint a megbeszéltek, a fiatal srác pedig irtó tapasztalatlan, és bár tökéletesen nem úgy sikerül a darab, ahogyan a véláék elterverzék, a végén már sírva röhög a közönség, és dübörgő vastaps kéri vissza az ötöst, ezzel megnyerték a versenyt. Az igazgató ebben az esetben elnézést kér Eileentől, és átad neki egy zsupszkulcsot, amit a teljes nagy csapattal kell majd megérinteni, jön az utolsó helyszín, amely már más kontinensre, trópusi dél-amerikai őserdőbe repteti őket. Vajon itt milyen veszély vár rájuk?


//A csapatok változatlanok, de itt már csak a zárás van, csak írjátok le, hogy kivel mi történt az élő előadáson, ennek már tétje nincsen, afféle pihenőkör. jön a végjáték hamarosan. Határidő:  jövő kedd, éjfél//



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Draco Malfoy
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 834

TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra! 2015-05-06, 19:05

//írtam a facebook csoportba, lessétek meg. Ha mindenki dobott, akkor majd ezt törlöm, és mesélőit írok//




[You must be registered and logged in to see this image.]
mint a  félelmen
alapuló tisztelet.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Semmi sem
megvetendőbb,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://roxfortreloaded.hungarianforum.com
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Vissza az elejére Go down

Ágyúgolyófutam - Roxfort módra!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-