ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
Üdvözlet!
2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Legfrissebb
Tegnap 20:58-kor
Dwight Jennings


2024-03-26, 14:56
Lioneah McCaine


2024-03-25, 22:29
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:49
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:05
Troy Smallwood


2024-03-25, 14:42
Daphne Jennings


2024-03-24, 19:36
Vladimir Mantov


2024-03-23, 11:23
Armand Stansson


2024-03-22, 15:09
Annabelle Mitchell


A hónap posztolói
Seraphine McCaine
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Kalandmester
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Dwight Jennings
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Cody L. Mortimer
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Lioneah McCaine
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Alison Fawley
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Abigail Smallwood
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Grayson Paisley
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Adrien Meyers
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Daphne Jennings
Hagrid kunyhója - Page 3 I_vote_lcapHagrid kunyhója - Page 3 I_voting_barHagrid kunyhója - Page 3 I_vote_rcap 
Statisztika
Összesen 784 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Maia Hansen

Jelenleg összesen 70544 hozzászólás olvasható. in 4401 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 45 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 45 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (84 fő) 2020-12-09, 17:41-kor volt itt.

Megosztás
 

 Hagrid kunyhója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Luna Lovegood
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-29, 11:15


First topic message reminder :


Hagrid kunyhója

Jellegzetes alakú hegyes tetejű kis épület, amiben a volt vadőr Hagrid lakik. A házikó mögött már a Tiltott rengeteg magasodik, mellette pedig egy tökágyás húzódik meg. Az épület kő és fa együtteséből készült, egyszerű kis fakerítés veszi körbe.


[You must be registered and logged in to see this image.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/

SzerzőÜzenet
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-06, 15:38




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


-Most már soha nem tudhatod meg… - rántom meg a vállaimat. Diáknak hittem, ha idejön azzal, hogy ő éhen akar halni, akkor valószínű adtam volna neki, bár nem lettem volna akkor se valami kedves, de amúgy is… igazából ez most a kedvesebbik énem. Azon meg csak röhögni tudnék, hogy mit gondol. Gonosz vagyok, mert eltört szegény orra, én meg segítség helyett inkább beszélek. Magasból teszek az orrára, vannak rosszabb dolgok is az életben, mint egy törött orr. Nekem se segített soha senki, hiába mondtam az embereknek, hogy mit tesz az apám, magasból leszartak, és elzavartak, nekem miért kéne vele foglalkoznom? Egyáltalán miért kéne akárkivel is foglalkoznom? Az élet nem egy kibaszott mese, ahol mindig minden csoda jó, meg soha nem érhetnek el a bajok, vagy ha mégis, akkor megoldódnak… nem, az életben nincs ilyen, semmi nem oldódik meg, az élet mindig is szar lesz, csak az változik, hogy éppen mennyire az. Nekem se volt valami jó életem, velem se foglalkozott senki, miért kéne akkor nekem bárkivel is foglalkoznom? És senki nem jöjjön a legyél jó ember című maszlaggal, mert úgy seggbe rúgom, hogy felfedez majd magának egy új naprendszert. Ideje lenne elfogadni már a tényt, hogy az élet a fájdalomról és harcról szól.
-Hát akkor kik? Kentaurok? Hol hagytad a patáidat? – nem éppen úgy néz ki, mint valami kentaur kölyök, márpedig amit Hagrid mesélt róluk, abból az jött le, hogy rohadtul nem komálják az embereket, szóval elég kevés esélyt láttok, hogy ezt a csajt ők nevelték volna fel. Vadőr vagyok, az a dolgom, hogy ismerjem az erdőt meg a benne élő összes lényt, és egyik sem tűnt olyan barátságosnak, hogy felneveljen egy embert a megevése helyett. Néhányan még engem is megakarnak enni, pedig én vagyok a kicseszett vadőr. Hagrid mondta, hogy ne bántsam őket, de magasból teszek rá, kinyírom azt, aki megpróbál megenni, ez… ez csak normális emberi viselkedés.
- Szerencséd, elég hülyén nézel ki. – nálam ez nem számít sértésnek, csak tény megállapításnak. Törött orral senki sem szép, bár gondolom amilyen idegesítő kis mitugrász, ebbe is bele fog kötni, komolyan nem értem, hogyan tudja őt bárki is elviselni. Vagy ez csak azért van, mert lopni akart, és máris elítéltem volna őt ezért? Erre mondják, hogy ki a szart érdekel? Nem fogok én itt pszichologizálni arról, hogy miért is idegesít engem. Szerintem a kettőnk találkozásakor már ez elején megírták azt, hogy nem leszünk puszipajtások. Ő lopott, én eltörtem az orrát, azt hiszem így kvittek is vagyunk.
- Nem tudom, hogyan kell visszacsinálni, szóval… én a helyedben gyorsan megtanulnék kézen járni. – tudom a varázslatot, de azt, hogy miként kell visszacsinálni… na azt nem, már az is kész csoda, hogy erre képes voltam. Hagrid mutatott néhány varázslatot, illetve az igazgató is megtanított néhány alap dolgot, de keveset használom ezeket, rohadt idegesítő ez a sok latin baromság, amit össze vissza kell hadoválni. Én muglik között nőttem fel, ha valakivel bajom van, azt nem elvarázsolom, hanem egyszerűen csak megverem és kész. A varázslók gyávák az én szememben, még ha azt is hiszik, hogy ők annyival többek, mint a muglik. Ha nem lenne pálcájuk, akkor könnyedén tépném le puszta kézzel a fejüket. – Amúgy meg, varázsolni nem tanítottak meg téged? – ha már a Tiltott Rengetegben nyaral, akkor gondolom ő is varázsló. Ez esetben viszont nem kéne mondjuk lennie nála egy pálcának?


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-05, 21:03


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem is reménykedem abban, hogy majd minden szép és jó lesz, fel sem merült bennem. De ettél még voltak jó időszakaim és az tuti, hogy nem becsmérelheti csak úgy az életemet, mert azt nem engedem és kész. Majd még lesznek ennél is jobbak talán. Majd egyszer... mert örökké nem élhetek egyedül egy baromi nagy erdőben nem? Ki tudja, lehet hogy majd beljebb merek merészkedni, mert mindenkinek szüksége van valamire. Nincs olyan ember a világon, akinek ne kéne legalább időnként egy kis bátorítás, vagy egy-egy jó szó. Azt hiszem... még én is ide tartozom. Szeretném majd, hogy egyszer tényleg jól alakuljanak a dolgaim, szeretném, hogy újra legyen családom, de ezt nem itt és most fogom az orrára kötni egy ilyen rémes alaknak, abban aztán baromira biztos lehet!
- Ah gondolom, hogy ha kérem a kezembe nyomod csak úgy. - nem, nem tudom elhinni, főleg hogy eleve ilyen mogorva, főleg hogy úgy beszélget velem, hogy ömlik a vér az orromból és iszonyatosan fáj. Ne játsszuk már azt, hogy nem tudjuk mindketten, hogy baromira nem így van. Az pedig már határozottan idegesít, amiket mond. Mi az, hogy a fák tanították? Mi a fenéért kell mégis így viselkednie? Vétettem én ellene bármit is? Azon kívül, hogy lopni akartam persze... - Nem a fák tanították, de baromi vicces. - csak el ne nevessem magam, mert annak tuti, hogy sírás lesz a vége ezzel az orrol, amivel én most rendelkezem. Az újabb hasonló megjegyzését már inkább fel sem veszem, csak csúnyán nézek rá, amiből sajnos nem sok mindent látni, mivel a kezem még mindig az arcom jelentős hányadát takarja, de mindegy. Nem is érdekel igazából az egész, ha jobban lesz a lábam, akkor lelépek a fenébe és majd valahogy megoldom. Magamra vagyok utalva és ezzel tisztában vagyok, mégis miért kéne úgy tennem, mintha nem így lenne? Majd pont ő fog nekem előzékenyen segíteni, amikor miatta tört el jó eséllyel az orrom? Végül mégis leengedem a kezemet, pedig nagyon nehezen szánom rá magamat. De muszáj, mert iszonyatosan fáj és bármekkora is bennem a dac, attól még nem biztos, hogy egy törött orrot le tudok kezelni mindenféle érdemi ellátás nélkül tükör hiányában az erdő kellős közepén.
- Szóval eltört és nincs tükröm. - egy szál sem és nem járok olyan helyeken, ahol van, ha csak itt nincs, de ide sem terveztem, hogy visszajárnék, szóval ez nem jelen kifejezetten nagy problémát. Valahogy automatikusan préselődöm bele a mögöttem lévő falba szinte, amikor közelebb lép és mintha kezdeném érezni a lábaimat, vagy csak... képzelem? Nagy levegőt veszek és lassan, de bólintok. Persze, hogy várom, hogy beszámoljon, de erről szó sincs, egyből a három jön, én pedig nem tudok mit tenni, felkiáltok, és ha ép lenne most a lábam, akkor biztos, hogy eltaláltam volna valami kellemetlen helyen. Így csak a kiáltás marad és a könnybe lábadt szem. Már csak a vérzés a gond, amit újfent a ruhám ujjával próbálok meg letörölni, mert más még mindig nincs. - Ha csinálnál végre valamit a lábammal, akkor... lelépnék megköszönve a mai... élménnyel teli estét. - remek volt, de komolyan! Csak erre vártam, törött orra, igazán erre volt csak szükségem. Mennék már vissza oda, ahol legalább ha rossz is, de tudom, mi vár rám.



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-05, 00:11




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


Senki nem mondta, hogy minden álom olyan baromi szép. Igazából mindegyik álom szar, ez van. Egyik sem jó, mindig van benne valami olyan, ami kifogásolható, ami miatt kevesebb lesz, ami miatt végül szertefoszlik az egész. A jó dolgok mulandóak, a rosszak pedig megmaradnak, ilyen a világ és kész. Talán lesz néhány olyan napod, ami egész jó, de aztán hetek jönnek, amik szarok lesznek, és hiába jössz azzal a baromsággal, hogy a nap előbb-utóbb majd kisüt… nem fog. Utálom azt a sok álszent barmot, akik ezzel traktálják a jó népet. Azt hiszik, hogy mindent tudnak az életről, csak mert egyszer kaptak egy kosarat a csajuktól. Nem, rohadtul nem! Az élet szar, és nem arról szól, hogy énekelve ugrálsz egy szivárvány kellős közepén. Harcolsz, vagy meghalsz. Ennyi.
- Mert én olyan baromi jó fej vagyok, kész Mikulás. – hát azért ez nem éppen így van, de igazából mindegy. Valószínűleg adtam volna neki kaját, ha kér, nem kellett volna nindzsát játszania és az ablakon át közlekedni, mint valami hülyének. – Milyen jól nevelt egy tolvaj vagy… melyik fa tanította ezt neked? – nem állok szóba idegenekkel… komolyan, ha nem lenne ilyen szar kedvem, akkor még röhögnék is egy jót. Engem nem neveltek valami jól fel, nem tanultam illemet, nem volt kitől ellesnem azt, hogy miként legyek udvarias. Apámtól csak sebeket kaptam és fájdalmat, mást nem igazán. Az a barom pedig még elvárta volna, hogy apának hívjam őt… beszarás, hogy egyesek mennyire hülyék. Előbb neveztem volna apának a szomszéd disznóját, mint őt. Az apák általában megvédik a gyereket, és megpróbálják felnevelni, nem? Az enyém ezt tökéletesen elbaszta, nagyjából annyi érzelem van benne, mint egy marék lepkeszarban. Aztán jöttek a régi bajtársai azzal a hülyeséggel, hogy adj neki időt… tizennyolc évet adtam neki baszki, mennyi idő kell? Ilyen az élet, az emberek hajlamosak meghalni, miért olyan nagy cucc ez?  Lehet, hogy csak én vagyok érzéketlen, de nem fogok egy olyan ember miatt sírni, akit nem is ismertem. Megszült, mást nem tett értem, miért is kéne? Akármelyik másik nő megszült volna engem, és azok talán még csak bele sem haltak volna. Nem az én hibám, hogy anyám elpatkolt, sokkal inkább apámé. Legközelebb majd nem felejt el védekezni, ha nem akarja, hogy újra meglátogassa a gólya.
- A fák erre is megtanítottak? Komolyan, kezdelek irigyelni. – értem én azt, hogy nem akarja, hogy segítsek, és nekem sincs kedvem hozzá, de a végén majd kapok a fejemre a szakállas muksótól, hogy nem segítettem szegény párán. Elméletben csak diákokat nem cseszegethetek, ő meg nem diák, szóval miért kéne vele foglalkoznom? Ha ilyen jótét lélek az öreg, akkor jöjjön és foglalkozzon vele, én csak vadőr vagyok, nem segélyszolgálat.
- Kerüld a tükröket. – jegyzem meg, mikor meglátom az orrát. Eltört, ez biztos, elég hülyén is áll, nem ártana helyrerakni, hogy normálisan forrjon majd össze a csont. Kicsit közelebb lépek hozzá, ahogyan neki készülök a műveletnek. – Háromra, oké? – csak akkor folytatom, ha bólintott. – Három! - és már mozdul is a kezem, az orra pedig ismét a helyén. – Mindjárt jobb. – na igen, így azért jobban fest, senki nem szereti, ha az orra keresztbe áll az arcán.


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-04, 12:49


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Álom... jah... az egész életem néha olyannak tűnik, mint egy enyhén szólva is elrontott álom, egy kellemetlen rémálom. Nem elég, hogy nincsenek emlékeim igazán koránról, nem elég, hogy fogalmam sincs, hogy kik a szüleim és mi lett velük, e mellett még ott van az a finoman szólva is kiborító tény, hogy nem rég még azokat is elveszítettem, akik a legközelebb álltak hozzám és nem, nem akadhatok ki rajta látványosan, mert továbbra is élnem kell tovább, és ugyanúgy túlélnem, ahogyan azt eddig is tettem, mert... nincs más választásom. Épp ezért akadok fel nem is kissé a kérdése hallatán. Na persze, mert ez ilyen baromi egyszerű mi... hogy ha kérek akkor adnak. Az élet nem így működik, az emberek nem kedvesek, és nem bízhatok bennük, el kell kerülnöm őket, megtanítottak rá és én ehhez tartom magam.
- Miért adtál volna? Egyébként sem állok szóba... idegenekkel. - meg úgy senkivel sem lehetőség szerint. Vigyáznom kell az emberekkel, a kentaurokkal is, mindenkivel, mert soha nem tudhatod, hogy ki lesz majd az, aki neked támad. Ne bízz senkiben! Ez a túlélés alapszabálya, még a leghülyébb is tudja, ha egy kicsit oda akar figyelni. Persze vannak olyanok, akik naiv módon azt hiszik, hogy az élet szép és jó, hogy elkérhetsz egy cipót és majd odaadják, de én nem ringatom magam ilyen hitben. Nem tudom, hogy mi történt az igazi családommal, mint hogy azt sem tudom, hogy miért kellett meghalni az újnak, ezek után nem fogok csak úgy bekopogni és enni kérni... nem én!
Ahhoz viszont végképp nincs joga, hogy a családomat méltassa. Ők neveltek fel, ők óvtak meg és tanítottak mindenre, úgyhogy baromira nincs hozzá joga, hogy akár csak a szájára vegye őket. Nem is gondolat rájuk! Azért a mondhatni bocsánatkérés után is kellően csúnya nézést kap, már amennyi ebből látszik úgy, hogy közben a fél arcomat takarja a kezem. Nem fogok csak úgy jó pofizni vele, ebben biztos lehet, mert egyáltalán nem találom szimpatikusnak és amúgy is most törtem be az orromat neki köszönhetően, legalábbis jó eséllyel ez történt, mert elég rendesen fáj és ömlik belőle a vér úgy istenesen. Mondjuk így is már elég koszos volt a ruhám ez már aztán nem sokat számít pluszban. Majd a tónál éjszaka megpróbálok kezdeni vele valamit, vagy a kis pataknál az erdőben, jobb ötletem momentán nincs.
- Nem is kell tudnod, majd én... megoldom. - na igen, csak felállni nem tudok még most sem, és már csak az is fájdalmas felszisszenést eredménye, hogy megmozdítom a fejemet, hogy felmérjem egyáltalán milyen messze van az ajtó. Azt hiszem az ablakot most egy kicsit hanyagolnám, legalább amíg nagyjából rendbe nem jön az orrom. Mindenesetre végül leengedem a kezemet, hogy megnézhesse az orromat. Elég csúnya lehet, legalábbis ha úgy néz ki, amennyire fáj... akkor jobb lenne nem tükörbe néznem, na nem mintha amúgy túl gyakran szoktam volna.



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-03, 15:33




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


Néha kicsit olyan érzésem van, mintha ez az egész egy rohadt álom lenne. Nem hiszek ebben a sok varázslatos hülyeségben, azaz, soha nem hittem bennük, erre jön egy szakállas fickó, akit úgy körülbelül százévesnek saccolnék, hogy van egy új esély, egy ennél sokkal… érdekesebb helyen. Na igen, a börtönnél azt hiszem még szart is szívesebben lapátolnék, szóval nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy otthagyjam magam mögött azt a lepratelepet. De  az már nagyon is zavart, hogy ilyen hülyeségekkel tömték a fejemet út közben, mint a varázslók. Hagrid jött ki elém, valóban nem volt nehéz kiszúrni, olyan volt, mint valami elefánt a hangyaboly közepén, szóval könnyedén találtam meg, és azt hiszem jól seggbe is akartam rúgni, amiért átvertek, de aztán az a behemót belökött a falon és… hát az államat úgy kellett összeszedni, mert bizony leesett a csodálkozástól. Aztán jött ez a sok sületlenség, ami szintén igaznak bizonyult. Nem egy rossz hely ez, de… de azért kicsit idegesítő tud lenni, főleg az a sok nagyképű diák, akik azt hiszik, cseszekedhetnek velem, csak mert az iskola tanulói. Nagy szart, jól seggbe lesz rúgva az összes, velem aztán nem fog senki sem szórakozni, ezt nem árt minél előbb abba a hülye fejükbe beleverni.
-És miért nem kértél? Nem tanítottak jó modorra? – igazából fingom sincsen, hogy adtam-e volna neki, de valószínűleg igen, mert diáknak néztem először, meg végül is egy rohadt cipó nem a világvége, de elakarta lopni, kijárt az, hogy ezért meg is szívja a dolgot. Az ilyen tolvajokkal ez a baj. Hogy szarnak nagy ívből mindenre, és egy egyszerű kérés helyett is inkább az ablakon át akarják megszerezni maguknak azt, amit kinéztek. Mohók és kész, erre nincsen jobb magyarázat, aki meg mást mond, az hülye, vagy csak nem lát a szemétől.  Oké, én is volt, hogy loptam már, de azok súlyosabb dolgok voltak, mint egy cipó, amúgy meg elkértem, ami kellett… legalábbis néha.
- Jól van, nyugodjál már le prücsök, a tied a világ legjobb családja, értem én. – azért ezt elégé kétlem, de egy ilyen hülyeség miatt nem fogok most vele szórakozni. Elméletben minden nézőpont kérdése, de az én ”családom” mondjuk szerintem mindenki nézőpontjából szar lett volna. Sokat vert az apám, velem csináltatott meg mindent, kiskoromban a fejemről lőtte le az almát, és nem nyugtatott az, hogy katona volt, mert elég piás volt olyankor az öregem. Egy seggfej, kész csoda, hogy eddig nem öltem meg, de majd arra is sor kerül, csak kerüljön a szemem elé. Magasból szarok a börtönre meg minden másra, de az a tetű nem fogja tovább rontani a levegőt.
- És én honnan tudjam? – ha nem veszi el a kezét, akkor én sem tudom neki megmondani, hogy mi a helyzet. Ő az, aki érzi a fájdalmat, abból azért lelehet szűrni, hogy mégis mi a helyzet, bár gondolom nem igazán tört még el csontja. Fiatalkoromban velem ez elég gyakran megesett, az apám szeretett megbüntetni minden hülyeségért, és ilyenkor vagy a lapáttal jött, vagy a baseball ütővel, mindkettő rohadt szar volt, mindkettővel könnyedén törte el a csontjaimat. – Vedd el a kezed, hadd lássam az orrod! – nem muszáj, felőlem aztán ferde orral is járkálhat, hol szarom én azt le?


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-02, 20:26


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem vagyok hajlandó válaszolni neki, nem fogok én itt jó pofizni valami fickóval, aki baromira nem viselkedik normálisan és őszintén szólva eszem ágában sincs vele egyáltalán beszélni sem. Csak felmérem a terepet, és ha ez meg van, akkor majd gyors ütemben távozom. Nekem csak a cipó kell, meg az első dolog, ami a kezem ügyébe kerül, ami jelen esetben az a doboz. Nem tudom mi van benne, az is lehet, hogy üres. Nem volt sajnos több időm most, hogy felderítsem a terepet, mert betoppant ez a cseppet sem kedves figura. Jó-jó, én se vagyok az, de azért ha valaki rám néz legalább egy kicsit lehetne együtt érző nem? Korog a gyomrom, látszik, hogy nem vagyok épp a legjobb állapotban, a pasas meg igazából egyáltalán nem foglalkozik a dologgal. Az apámnak igaza volt, ő megmondta, hogy az emberek mind ilyenek, alkalmatlanok arra, hogy megbízz bennük, mert úgyis csak kihasználnak és megpróbálják elvenni a területeidet. Ez már csak így működik és kész. De engem nem érdekel, én bizony nem fogom annyiban hagyni, hogy bárki is kihasználjon. Megszerezem azt, ami kell, aztán lelé...pnék, ha nem akadályozna meg benne egészen könnyen és ennek hála nem kötnék ki a padlón és nem verném be az orrom, ezzel együtt a fejemet is persze. Pont nem látom a mosolyát, mert akkor még háttal vagyok neki, de ez csak azt támasztaná alá, amit eddig is gondoltam. Az emberek nem valóak arra, hogy megbízzunk bennük... kicsit sem, egyáltalán nem, és én nem is fogok. Valahogy le kéne lépnem, csak ez a hülye... varázsolgatás. Mindezt egy cipó miatt? Nem sokon múlik, hogy annak ellenére, hogy istentelenül fáj az orrom ne próbáljak meg nekimenni. Igen így akár ülve is a padlón, de nem lenne sok értelme és esélyem sem, így végül elengedem a cipót és csak a kirántás miatti mozdulat miatt nyögök fel fájdalmasan.
- Éhes voltam. - bököm ki aztán, enyhén szólva is orrhangon. Egyszerűen csak akartam enni valami mást, valami finomabbat, valami... jobbat, mint ami eddig jutott, mert az erdő azért nem ad cipót, és ennek annyira... annyira finom volt az illata, hogy el se tudom mondani. Erre persze elveszi, pedig nem hiszem, hogy nekik ne lenne nagyon egyszerű másikat szerezni, vagy a nagy szőrösnek, akié ez a ház, ha jól sejtem, mert őt láttam itt többször.
- Nem volt szar családom, az erdővel nincs semmi baj, ha az ember jól ismeri! - bármennyire is fáj az orrom, felszisszenek ugyan, de nem hagyom a dolgot annyiban. Ne merészelje méltatni a családomat, egyszerűen nincs joga hozzá! Nem lehet és kész, nem engedem. Ők voltak a legjobbak, hiába hogy nem emberek, de nekem akkor is ők voltak a legjobbak, úgyhogy ha még egyszer a szájára meri venni őket, akkor nem csak az orrhangú morgásomat kapja meg, hanem így láb nélkül is neki megyek. - Nem tudom, honnan tudjam? - a kezemet egyelőre még nem vettem el onnan. Nem vagyok ennyire bevállalós, meg amúgy is vérzik, így legalább valamennyire visszatartom, bár persze nem igazán, csak fogjuk rá. De jó eséllyel eltört, de amúgy tényleg honnan tudnám? Még csak nem is látom, max. ő látná, ha leengedném a kezem, de az most kizárt.



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-01, 17:20




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


-Beszéled egyáltalán a nyelvet? – nem akarok én bunkó lenni, az alap természetem ilyen. De nagyon tud az zavarni, mikor valaki visszakérdez ahelyett, hogy adna valami érdemleges választ. Oké, én is sokszor csinálom ezt, mert így a legkönnyebb úgy benne lenni egy beszélgetésben, hogy nem csinálok semmit, illetve le is lehet lépni egy beszélgetésből így, én pedig nem vagyok éppen az a nagy társasági ember, sőt, utálom a társaságot, a sok képmutató és nagyszájú barmot, akiket legszívesebben azzal az izével együtt ástam volna el az előbb. A börtönbe is ilyen barmok miatt kerültem. Én mondtam, hogy véletlenül lőttem, de persze senki nem hitt nekem, az ügyvéd meg húzta az időt, hogy még több pénzt kicsikarjon tőlünk, az ítélet is készet, én meg addig ott szívtam az előzetesben, de aztán végül persze csak kijelentették, hogy bűnös vagyok. A börtönben meg… nos, ott nem éppen társalogni akartak velem az emberek, de elég hamar megtanulták, hogy nem éri meg velem cseszekedni, mert könnyedén a kórházban köthetnek ki. Elég sokat voltam magánzárkában, mert szinte minden nap megvertem valamelyik barmot. Nem csak azért, mert éppen olyan kedvem volt, egyszerűen csak idegesített a sok hülye. A cellatársamról már ne is beszéljünk… úgy kellett eltörnöm a karját, hogy megértse: én alszom a fenti ágyon.
Nem tehetek róla, de elmosolyodom annak a látványára, ahogyan elesik. Egyrészt, mert sikerült. Nekem azért jóval nagyobb örömet okoznak az ilyen egyszerű varázslatok is, hiszen nem tudok túl sokat, de azt nagyon jó látni, hogy az a kevés, ami a fejemben van, az legalább megy. Másrészről pedig elégé vicces egy jelenet volt, ahogyan koppant az ablakkereten alján egyet. – A haveromtól akartál ellopni, te kis szuka, az ilyet itt nem komálják.[/color] – mondom neki, miközben felveszem a dobozkát és ha annyira ragaszkodik a cipóhoz, hát nemes egyszerűséggel csak kirántom a kezei közül, nem fogok én azért finomkodni, mert lány, főleg nem, mert a suli diákja… már ha az ugye, mert körülbelül ekkor gondolok bele jobban a dolgokba, és arra a következtetésre jutok, hogy vagy egy idiótával van dolgom, vagy valami tolvajjal, aki az erdőben húzza meg magát. Azért az nem lenne semmi, a legtöbben öt percet nem bírnának ki a Tiltott Rengetegben. Azonban hiába a csodálat, ettől függetlenül még mindig ott tartunk, hogy Hagridot akarta meglopni, márpedig Hagrid akármekkora melák is, sokat segített nekem, szóval nem fogom hagyni, hogy lenyúlják a cuccait, főleg nem egy olyasvalaki, mint ez itt. – Szóval hazafelé spuriztál… elég szar egy családod lehet, ha egy erdőben élsz. – én is ott éltem, és az én családom is szar volt, ezt tagadni is kár. Már azon vagyok, hogy induljak vissza a kunyhóba, őt pedig itt hagyjam, majd valahogy elvergődik hazáig, de végül csak elhúzom a számat. – Az orrod legalább eltört? – mert akkor még megtudnám érteni, hogy ennyire fájlalja.


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-10-01, 16:25


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Baromira nem számítottam rá, hogy sikerül belebotlani itt egy vadidegen fickóba. Na jó, ez rossz megfogalmazás, mivel akárki lenne itt az vadidegennek számítana, de mintha ezt a pasit még nem láttam volna olyan sokszor itt. A ház valami nagy meláké, aki vagy háromszor nagyobb nálam minden tekintetben, de ennél többet nem igazán tudok róla. Jó őt is láttam már az erdőben, de annyira nem figyeltem meg, hogy vajon hol lakik. Mindegy is, nem ez számít most, csak hogy lerendezzem, aztán szépen eltűnjek. Ennyit arról, hogy ha nem jön senki, akkor kicsit belekóstolok abba az amúgy állati ínycsiklandozónak tűnő levesbe, mert komolyan összefolyik a nyál a számban, ha csak az orromba furakszik az illata és ez persze újra és újra megtörténik, akármennyire is próbálom kizárni a dolgot.
Az ablak amúgy nekem kifelé is tökéletesnek tűnne, bár a pasi, mintha nem hinné el, hogy ott könnyebb közlekedni, pedig... de-de! Nekem meg aztán főleg. Azért az feltűnő lett volna, ha az ajtón jövök be nem? - Unalmas? - pillantok rá értetlenül. Na jah gondolom azt hiszi, hogy valami diák vagyok, aki nem tud mit kezdeni magával, mert annyi már lejött, hogy ez egy iskola lehet. Elég sok az egyenruhás diák, akik ide járnak legalábbis, úgy vettem észre. Ennél viszont sokkal többet nem tudok a helyről, bár elég különc a környék, szóval nem lepne meg ha egyébként valami varázsló iskoláról, vagy hasonlóról lenne szó. Mindegy, nem az én dolgom és különösebben nem is érdekel, inkább távozom, a cipő és a kis dobozka társaságában. Vagyis... távoznék, mert egy - azaz két - szava után úgy kavarodik meg a lábam, mint annak a rendje és hála a lendületnek, meg persze a ragaszkodásnak az ételhez a meglévő lendülettel sikerül úgy istenesen lefejelni az ablakkeret alját. Fájdalmasan vinnyogok fel, amikor elkerülök a földön. Most már eljutok addig, hogy elengedjem a szerzeményeimet, legalábbis a dobozkát, és megpróbáljak felülni. Nem egyszerű úgy, hogy közben a lábam nem igazán akar semminek sem engedelmeskedni. Rohadtul fáj, a vér pedig szép lassan csordogál lefelé a gravitációnak hála. Az se lenne meglepő, ha mondjuk eltört az orrom, akkorát sikerül esni. Komolyan hallottam, ahogy reccsent! - Semmi közöd hozzá! - morgom enyhén szólva is orrhangon, miközben a kezem még mindig az orromat takarja. Eszméletlenül fáj és akkor még finoman fejeztem ki magam. Ezek után esélyes, hogy majd arról fogok neki mesélni, hogy miért akartam az erdő felé menekülni. Kész csoda, hogy nem eredtek meg a könnyeim, jó eséllyel csak a dac az, ami nem engedi, hogy megtörténjen, mert a fájdalom, ami folyamatosan lüktet az orrom tájékán az baromira indokolná.



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-30, 17:58




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


Azért nem éppen mindennapi az, hogy belépek Hagrid házába, erre valakit itt bent áll. Nem igazán szoktak itt vendégek lenni, vagy ha igen, akkor se ez a csaj, hanem valami vöröshajú fazon meg a két haverja, én meg elhúzok olyankor a fenébe, semmi közöm hozzájuk, és őszintén szólva, nincs is kedvem velük beszélgetni. Mégis mi a fenéről tudnék amúgy is? Hogy milyen rohadt érdekes az erdőben kóborolni keresve a nagy semmit? Ők meg mondanák nekem, hogy mit tanulnak… kösz nem, ahhoz aztán rohadtul nincs kedvem. Én muglik között nőttem fel, nekem kicsit sok ez az egész, szóval örülnék, ha ezt meghagynák azoknak, akik kíváncsiak is rá.
-Persze... – morranok fel, mikor meghallom a válaszát. Ez a baj a varázslókkal. Na nem mintha előítéleteim lennének, de rohadt idegesítő az, hogy mindegyik királynak hiszi magát, pedig valójában szart sem érnek. Ez is mi a francért az ablakon át közlekedik, ha egyszer van ajtó? Ennyire unalmas az élete, hogy az ablakon át beugrálással próbál valami színt vinni bele? Néha olyan érzésem van, hogy a börtönben lévő seggfejek is értelmesebbek voltak, mint ezek itt. Azért még mindig elégé furán nézek rá, végigmérem őt, és azért meglep, hogy nem az egyenruhában járkál, meg pálcát sem látok nála sehol, de kitudja hol rejtegetik ezek azt. – Ennyire unalmas az életed? – oké, ez most már kikívánkozott. Vagy ez ,vagy szívott valamit, mert ennyire hülye senki nem lehet, mégis mi a francért akarna bárki is körülnézni egy ilyen helyen? Az persze nem kerüli el a figyelmemet, hogy a kaját vizslatja. Talán most fogalmazódik az meg bennem először, hogy mi van, ha valami kicseszett kis tolvaj, aki azzal próbálja feldobni az életét, hogy kaját lopkod? Azonban nem teszek semmit, megvárom míg ő lép, úgy majd foghatom mondjuk…önvédelemre azt, hogy a gyengélkedőre küldöm, ha valami baromsággal próbálkozna. És próbálkozik is. Hagyom, hadd ugorjon ki az ablakon, ha már ennyire jól érzi magát, inkább csak előrántom a pálcámat és az ajtón megyek ki, és rögtön meg is pillantom őt, ahogyan az erdő felé fut. Egy pillanatig azért el kell gondolkodnom azon, hogy mégis mi az a rohadt varázslat, amit használni akarok, de végül csak eszembe jut. – Locomotor Mortis! – nem vagyok valami nagy varázsló, de azért Hagrid mutatott néhány dolgot, hogy miként kell megállítani azt, akit meg kell. Viszont ezekkel a hülye szavakkal soha nem leszek jóban, csoda, hogy ez eszembe jutott. Kényelmes léptekkel megyek oda a csajhoz, aki aligha fog most elmozdulni a helyéről. – Ki az a hülye, aki az erdő felé menekül? – nem tudhatom, hogy ez a szerencsétlen ott lakik, ezért is érdekes. Azért az iskola mégis csak egy okosabb cél, nem?


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-30, 16:23


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Hallom, hogy valaki a másik oldalon szöszöl a kertben, de ha elég gyors vagyok, akkor észre se fog venni, ezért van, hogy végül megpróbálom. Túlságosan erős az éhség ahhoz, hogy csak úgy tovább álljak és innen sajnos nem érek el semmit. Egy kicsit még nőni kéne, ha egyáltalán fogok, de egyelőre sajnos ekkora vagyok, nem tudok benyúlni csak úgy és elérni azt, ami méterekkel odébb van, esélytelen, gumikéz kéne hozzá minimum. Akkor dermedek csak le kissé, amikor meglátom a fickót betoppanni az ajtón. Hogy a francba jött ide ennyivel csendesebben, mint én? A jó... életbe! Morcosan húzom el a számat, de aztán megállok szépen egyenesen és kihúzom magam előtte. Eszem ágában sincs meghátrálni, ha már itt vagyok. Maximum majd gyorsan ugrom ki szépen az ablakon, és húzok vissza a fák közé. Gyors vagyok, majd ő is meglátja, amúgy is nagydarab, olyan tohonya alaknak tűnik. Biztos ő a vadőr, láttam már az erdőben strázsálni, bár itt mintha az a baromi nagy akárki lakna, mint egy kétajtós szekrény, vagy... két kétajtós szekrény, baromi nagy fekete hajjal és szakállal, sötét Télapó, már amennyire emlékszem még az ilyen hagyományokból. A csordával sosem ünnepeltünk semmit ilyesmit, emberi ünnepeket.
- Néha az ablak egyszerűbb. - vonom meg lazán a vállam, miközben a terepet mérem fel lopva körbetekintve. Két kezem van, tehát két dolgot tudok megfogni, mondjuk valami érdekeset és egy cipót, ez a leglogikusabb. És lehetőség szerint még az előtt kellene, hogy a fickó közelebb jön, mert utána már kisebb esélyem lesz lelépni. - Semmit, csak gondoltam körülnézek. - egyébként nincs rajtam se talár, se egyenruha, mint az átlag diákokon, de kor alapján akár még ide is járhatnék. A gyomrom viszont hangosan megkorran, amikor elér hozzám a forró leves illata, és önkéntelenül is oda siklik a tekintetem. Fájón ér a tudat, hogy értelmes ételt már jó ideje nem ettem. Nem vagyok profi szakács, valahogy ez sose ment jól, sose én csináltam. A szimpla sült hús, rágcsálókból főként pedig egy idő után már nem valami élvezetes, de hát nincs sok választásom. - Akkor én... - egy pillanat alatt moccanok, nyúlok egy érdekesnek tűnő dobozka után, a másik kezemmel pedig az amúgy fene mód forró cipóra fogok rá. Jó eséllyel kellemesen meg fogja égetni a kezem, de a felszisszenésen kívül nem zavartatom magam, majd meggyógyul, mint ahogyan minden sérülés. Az evés most fontosabb. Irány az ablak, és persze az erdő!



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-29, 16:18




Cosette & Morgan

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem rég óta vagyok itt, még szokom ezt az egész varázsló dolgot, de azt mást meg mondom, hogy nagy szívás az egész. A sok kis diák már pólyás korában macskát csinált a kutyából, én pedig szart lapátoltam a családi birtokon. Nem tudok varázsolni, vagy tudok, egy-két dolgot azért megtanultam az idejövetelem előtt és alatt, Hagrid is egész sokat segített, bár varázsolni nem varázsolt, de… de elméleti szinten adott tanácsokat, szóval azokkal elvagyok, de én soha nem leszek az a pálcás ember. Nem, én maradok a jól bevált dolgoknál. Régebben az emberek… vagyis muglik között még egy íjpuskával jártam és lőttem a vadakra, ezt most is megtartottam, ebben nem engedek, teszek rá, hogy az íjpuskával nem lehet tárgyakat lebegtetni. Itt persze nem lőhetek magamnak semmit, elég nehéz is lenne, kicseszett kentaurok mindenért beszólnak, de én amúgy is vadőr vagyok és nem vadász. Elég nehezen ment a beilleszkedés, Hagrid bemutatott mindenkinek, mint a segítője és az új vadőr, és el kell, hogy mondjam, vannak olyan ”haverjai”, akiket már most rohadtul nem komálok, de amíg meghúzzák magukat és nem támadnak rám, addig én tökéletesen elvagyok. Járom az erdőt, megetettem az állatokat, ha Hagrid éppen nem ér rá , mert órát tart, és nagyjából ezzel véget is ér a nap. A semmiért fizetnek meg, és még mindig jobb itt szarakodni, mint a börtönben megrohadni. Soha nem voltam bajom azzal, hogy tájékozódjak az erdőben, elvégre benne nőttem fel. Oké, nem a Tiltott Rengetegben, de a mugliknak is vannak erdőik. Apám sokszor dobott ki oda, nem egyszer én mentem el magamtól, mert elegem lett belőle, meg a kicseszett elveiből. Folyamatosan csak vert, mintha az én hibám lenne, hogy anyám belehalt a szülésbe, aztán meg elvárta, hogy úgy szeressem őt, mintha egész életében gondoskodó apa lett volna. Nem tettem, cserébe adott nekem egy kést és kizárt a házból, én meg csináljak, amit akarok. Nem véletlen, hogy egy idő után inkább voltam az erdőben, mint ”otthon”. Megtanultam nyomot olvasni, tábort verni, hangtalanul és könnyedén megjárni az erdőt, még ha nehéz is a terep, csapdákat állítottam és megtanultam lőni is. Mármint az íjpuskával, amit még egy vadásztól loptam el régen. A hülyéje letette a patak mellé, nekem meg túlzottan is tetszett ahhoz, hogy otthagyjam. Apámtól azért tanultam néhány dolgot. Például hátat fordítani az embereknek, vagy lőni. Ha igen, az öreg katona volt, így azzal próbált jó apa lenni, hogy lőni tanított. A legtöbb apa játszóházba viszi a kölykét, én meg pisztollyal lövöldöztem.
Morcosan állítom bele a földbe az ásót, miután végre sikerült eltemetnem Hagrid… igazából fogalmam sincsen, hogy mi a fene volt az, de megkért, én pedig amilyen jó fej vagyok megcsináltam, de soha többet nem fogok neki ilyen szívességet tenni, mert az az izé legalább százötven kiló volt, nem éppen jó szórakozás azt emelgetni, meg ásni neki egy sírt, amiben egy elefánt is kényelmesen elfért volna. Kényelmes léptekkel indulok vissza a kunyhóba, hogy megkeresem Hagrid dugi piáját, és egy pillanatra meg is lepődök, mikor meglátom az ablakon át betoppanó csajt. – A varázslóknál már nem divat az ajtó, vagy mi? – mordulok rá. Nem fordul meg így hirtelen a fejemben, hogy ő nem diák. Fiatal, és rohadtul nem az én dolgom, hogy megjegyezem ki jár ide és ki nem. Elégé koszos a csaj, de simán lehet, hogy csak pofára esett valami gödörben, szóval nem esek neki, nem is szabadna, igaz? – Mi a francot akarsz? – azért az mégis meglepő, hogy itt találom őt, nem igazán szoktak idejönni a diákok.


Vissza az elejére Go down
Cosette Morgenstern
Reveal your secrets
Cosette Morgenstern
Varázshasználó

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-29, 11:31


Morgan & Cosette
Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Vannak olyanok, akik számára a Tiltott rengeteg valami félelmetes és riasztó helynek tűnik. Hát ők azok, akik nem töltöttek el benne hónapokat, és nem tanulták meg már egészen kis koruktól fogva, hogy mi az, amivel óvatosnak kell lenni, hogy hogyan kell csendben járni a fák között, hogyan kell beleolvadni a környezetedbe és úgy bújni meg, hogy ne vegyen észre semmi, ami ijesztő. Nem utolsó sorban pedig természetesen el kell kerülni az általános pánikot, ha meglátsz valamit, amit előtte még sosem, mert az soha sem hasznos, ha sikítva menekülsz. Az a biztos halál, főleg ha valami olyat szúrtál ki, ami fenemód veszélyes is, mert persze ettől még tény, hogy az erdő minden esetben veszélyes, de főként azok számára, akik nem ismerik. Én viszont igen. A sajátomat jobban, azt ahol felnőttem, de persze ennek még számomra is vannak új szegletei. Jártam már a Kentaurok tisztása környékén is, de nem vettek észre, mert az apám megmondta, hogy nem szabad. Ne bízz se emberben, se kentaurban, mert sose tudhatod, hogy melyikük milyen. A külső alapján ezt nem tudod meghatározni. Attól viszont még ennem kell és bármennyire is nem okos döntés, de néha ki kell merészkednem a fák közül. A vadászat megy, ezzel nincs gond, és ismerem pontosan, hogy mely bogyók ehetőek és melyek nem. Persze az, ami ehető még nem biztos, hogy finom, de általában nem lehetsz válogatós, tehát eszem, amit találok. Ellenben a kellemes illat... ami a kis kunyhó felől száll... na annak tényleg nehéz ellenállni. Hús lehet, talán csirke, és talán leves, de nem biztos, viszont a fűszereket tökéletesen érezni. Hozhatnék el belőle egy keveset, mert többnyire esetemben ez a plusz nem adatik meg az ételek mellé.
Beleszippantok a levegőbe, még mindig a fák árnyékában állva, onnan lesve az épület felé. Nem látok mozgást, de az illat túlságosan hívogató. Friss cipót is érzek, talán az is most sül, talán csak pirítják, nem számít, nekem bármelyik megoldás tökéletes lenne. Megnyalom a számat, és nagyot nyelek. Tényleg nincs mozgás, így hát óvatosan lopódzom közelebb, hogy első körben belessek az ablakon, tényleg üres-e az épület. Odakint látok csak mozgást, távolabb, valami kis kert felől, de az nem számít. Ha bent az épület üres, akkor nem nagy kunszt besurranni, elhozni ami kell, aztán vissza a fák közé. Szerencse, hogy az ablak nyitva, gondolom senki se számít rá különösebben, hogy valaki ebből az irányból közelít, főleg nem olyan, akit érdekel a friss cipő és a sült illata.



[You must be registered and logged in to see this image.]
Két világ között elveszhetsz félúton.
Vissza az elejére Go down
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Luna Lovegood
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty2014-09-29, 11:15



Hagrid kunyhója

Jellegzetes alakú hegyes tetejű kis épület, amiben a volt vadőr Hagrid lakik. A házikó mögött már a Tiltott rengeteg magasodik, mellette pedig egy tökágyás húzódik meg. Az épület kő és fa együtteséből készült, egyszerű kis fakerítés veszi körbe.


[You must be registered and logged in to see this image.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets

TémanyitásTárgy: Re: Hagrid kunyhója   Hagrid kunyhója - Page 3 Empty


Vissza az elejére Go down


 
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
 Similar topics
-
» Altan kunyhója
» A javasasszony kunyhója

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok-
Ugrás: