Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb



ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 15:45
Jacob Troops


ϟ Neira & Ginny
  Yesterday at 10:59
Gwyneira Rousseau


ϟ Keresem a...
  2018-12-09, 15:23
Melissa Greenwood


A hónap posztolói
Jacob Troops
 
Kieran O'Byrne
 
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Luna Lovegood
 
Madeleine Eastwick
 
Dane Seoras
 
Elijah Crowfield
 
Draco Malfoy
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39827 hozzászólás olvasható. in 3513 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Jó és a Rossz tánca

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-08-15, 18:03


A Jó és a Rossz  tánca

Jess & Fred


- Kicsit több, mint öt évvel. Így ő sokkal könnyebben lebegtette át a konyha magasabban lévő polcain tárolt edényeket és fűszereket. - Vigyorog szélesen a lányra, s mondhatni büszkén is, egyrészt magukra George-dzsal, másrészt a bátyjukra is és úgy az egész csínyre az elmúlt bő másfél évtizedben.
- Tényleg? Sosem? Egyszer próbáljátok ki, lássuk, ki veszi észre! - Adja rögtön az ötletet, bár mondjuk erre nem lehetne büszke, ő maga nemrég szépen benézte hátulról Jess-t, s a seprűtárolóba Georgiana lett berántva.
- Mmmm, akkor sokkal trükkösebbnek kell lennünk veled szemben! - Arra mondjuk nem esküdött volna meg, hogy Georgiana is tudta, melyikükkel áll szemben, bár végülis rájött. Tényleg jobb lesz odafigyelni az ikrekre, s roppant szórakoztató, hogy mindenki más keveri őket, ugyanakkor valahol jóleső érzés, hogy van valaki, aki meg tudja őket különböztetni. Kevesen fordítanak feléjük ilyen figyelmet.
- Állófogadás és bál? Wow, ti aztán megadjátok a módját! - Ő kifutna a világból, ha anyja kitalálná, hogy nyakkendőben jelenjen meg a karácsonyi vagy újévi családi ebédnél vagy vacsoránál, mert nyílván a Jess által említett fogadások és bálok nem házilag kötött pulcsikat viselve zajlanak le, legalábbis ha Dracoékból indul ki. Mekkora szakadék lehet kettejük világa között, csak most kezdi megérteni, amire George célozgatott eddig. Jess mennyire otthonosan érezheti magát egy ilyen bálon is, mint amilyen a mostani is, mégsem érez belőle gőgösséget, s még szimpatikusabbá teszi.
Arra, hogy ő legalább kibonthatja az ajándékát, félig bűnbánó, félig pajkosan nevető pillantással néz a lányra, majd rögtön vissza az ajándékra, mert tényleg kíváncsi, mit kapott, s a megbűvölt fülvédőnek kimondottan örül.
- Ha kiengeszteli valamennyire a tesódat, üzenem, hogy neki is jó ízlése van. Nagyon szépen köszönöm. - Bólogat aztán párat a használati utasításra, s a téli szünet végén már jelentkezni fog Jessnél varázs újratöltésre. Nem mintha ő maga nem tudná megcsinálni, de kiváló ürügy legalább pár perc találkozásra, beszélgetésre.
- Igenis, hölgyem! - Vigyorodik el, gyors varázzsal hamar szobájukra varázsolja a becses ajándékot és már tart is Jess-szel, hogy jól megtáncoltassa a lányt, nehogy panasz legyen rá holnap a barátnőknek!

/Köszönöm a játékot itt is Smile/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-04-27, 20:42


Fred & Jess
[You must be registered and logged in to see this image.]



Jót derül a régi csínyeken, különösen Mr. Weasley egyszerű megoldásán kuncog jót, olyan kedvesen aranyos, legalábbis Jess szerint.
- Nem csodálom akkor, hogy ilyen rutinosan tesztek rossz fát a tűzre. Charlie hány évvel idősebb nálatok?
Az idősebb fivérek neveit természetesen ismeri, de nem sokat tud róluk, valahogy nem gondolkodott róluk sokat, pedig az évkönyvekben biztos megtalálhatta volna őket. Mondjuk így legalább a gyanúja se merülhet fel annak, hogy milyen elvetemült is ő, hogy már Fred családfáját is kutatja… persze kérdés, mégis hogyan születhetne meg ez a gyanú, mikor igencsak elrugaszkodott normális körülmények között.
- Mi nem cseréltünk szerepet, legalábbis nem emlékszem rá.
Ugyan külsőre a Findley lányok is megszólalásig hasonlítanak egymásra – kivéve a ruhatárukat –, csakúgy, mint Fred és George, azonban viselkedésük olyannyira különböző, hogy aki kicsit is ismeri őket, azokat nem lehet felültetni. A szüleikkel végképp nem tudnák elhitetni, hogy Jess Gia és fordítva. A fiú kérdésére kissé idegesen felnevet.
- Nem tudom, ez biztos valami iker dolog lehet. Vagy csak jó megfigyelő vagyok.
Utóbbi rejti az igazságot, a szőke hajú hugrabugosnál jobb Fred Weasley-megfigyelő igen nagy valószínűség szerint nem létezik. Ezt persze így nem fejti ki, ahogy azon gondolatát sem, amin egy párszor már elmerengett és feltehetően még sokszor, vajon a szerelem erejénél fogva megérzi a fiú közelségét? Vagy azért szúrja ki bármilyen tömegben, mert folyton őt keresi a tekintete? Olyan költői kérdések ezek, amik megválaszolása igen sokáig lekötik még Jesst.
Elfogadja a visszafogott bocsánatkérést, neki ennyi is elég.
- Állófogadás, ha valamilyen évfordulót ünnepel a család abban az évben, akkor kicsit nagyobb feneket kerítenek neki, olyankor igazi bált tartunk. És általában itt Angliában tartjuk őket, mindig valamelyik másik család tartja. Egyszer, amikor Amerikában éltünk, mert apa ott kutatott, akkor ott volt az újévi party.
Ajándéka iránti lelkesedése határtalan, csak akkor fagy meg egy pillanatra, mikor bizonyos szülinapi ajándék is szóba kerül. Hirtelen elfelejti azt a négy-öt ruhadarabot, amihez tökéletes passzol új sálja, sőt, ha kell, akár fel is gyújtja mindet. Ezt persze ugyancsak nem mondja ki, pedig nyelve hegyén van, hogy igen-igen-igen, szeretne kapni szülinapra is valamit Fredtől, habár ha csak egy jókívánság, már az is boldogság a lánynak.
- Majd meglátom, mit találok hozzá.
Ezt konszolidált válasznak érzi, büszke is magára, hogy csak minimális az elragadtatottság a hangjában. Ami egészen eltűnik Fred későbbi megjegyzésére.
- Hah, bagoly mondja verébnek… te legalább kibonthatod!
Mióta eltette táskájába a kis csomagot, azóta, mintha forróbb lenne kistáskája… szinte égeti a lányt a kíváncsiság, de betartja a szabályt, nem fogja kibontani, amint a hálótermébe ért.
- Jól áll. Gondoltam így télvíz idején hasznos holmi, de ha valami csak hasznos, az karácsonykor nem elég, ezért bolondítottam meg kicsit…
Jegyzi meg, aztán szavát feledi a köszönőpuszi hatására… vagy Fred simogató pillantásától? Madarat lehetne fogatni vele, amiért jól sikerült a meglepetés.
- Ez Gia kedvence, mivel hasonló stílusú a másikhoz, ezért választottam. Csak ez a két dal van rajta, egyszerűen leállítható, azután újraindítható. Idővel kimerülhet a varázs belőle, nem tudom, ilyen formában még nem használtam, nem tudom meddig bírja.
Használati utasítást is ad a lány, végül bólint egyet, nyugodtan felhasználhatják az ikrek az ötletet, hogyan is ellenkezhetne? És most nem a szinte lehetetlenre gondol, hogy nemet mondjon valamire Frednek, hanem csak egyszerűen ez nem olyan egyedi ötlet, még a muglik is készítenek zenedobozokat.
- Ú ez jó szám, menjünk vissza táncolni!
Indítványozza, mikor felcsendül egy számára kedves dallam, elvégre az ajándékvadászatnak vége, és még oly fiatal az este. Jess-re elég ránézni, hogy biztosak legyünk benne, hogy egy cseppet sem bánja, hogy az iskola meglepetésre nem bukkantak rá, a táncparketten ismét, két becses kincsével egyetemben majd kicsattan a boldogságtól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-04-05, 23:18


A Jó és a Rossz  tánca

Jess & Fred

- Akkor kezdtük, hogy kihasználtuk egyformaságunkat George-dzsal, akkor még ennyivel beértük. Meg persze néhány csíny, mikor kicserélt apa munkahelyi tollait a tintaspriccelő játéktollunkra, elloptuk anya varázspálcáját és átrendeztük a konyhát. Oké, ebben Charlie is segített azért. Tényleg, már egy ideje meg akarom kérdezni, te hogy különböztetsz meg minket? Még anya is kever, azért kapunk mindig G meg F betűs pulcsit, hátha így nő az esélye annak, hogy eltalálja épp kivel beszél. Apa csak azt mondja, hogy "fiúk". Még akkor is így többesszámban, ha egyedül találja egyikünket. *Vigyorogva meséli, mert ők ezen kimondottan jól szórakoznak. De ugyanakkor kíváncsi is, Jess mit lát, amit más nem vesz észre, hogy eddig ilyen biztosan kitalálta melyikük melyik. Az nem lehet, hogy valaki ennyire mázlis legyen, vagy ha igen, azonnal kitöltet vele egy leprikon-sorsjegyet.*
- Bocsi! *Kér elnézést a karácsonyos miatt, s még azt is lehet állítani, hogy tényleg hat az a feddő pillantás. Ha ezt Mrs. Weasley látta volna, azonnal kifaggatná Jess-t a titkáról.*
- Újévi party? Ez jól hangzik. Ereszd el a hajam tombolás vagy inkább elegáns álló fogadás, vagy ti is annak a hívei vagytok, hogy minél később legyen új év és elutaztok valami egzotikus meleg szigetre a ködös Anglia helyett? *Ő viszont kérdezgeti Jess-t, mert ha őszinte akar lenni, nem bírja elképzelni, miként mulatnak a karót nyelt Malfoyék. Jess-ről el tudja képzelni, hogy bulizik, még Giából is kinézi a maga komolyabb módján, de úgy véli, családja körében fel tud engedni azért. Jess szüleiről nem tud nyilatkozni, talán még sosem látta őket, de Malfoyék... Szerinte a karácsonyfán a gömbdíszek is Sötét jegy mintásak.*
- Igen, ezt már ki! *Nevet röviden, de már igazán azon nevet, ahogy lelkesen nekiesett Jess a második ajándéknak. Talán mert az elsőt ki sem bonthatta, annak a kicsomagolási lázát a másodikon éli ki. Mindig is kíváncsian lesik George-dzsal az ajándékozottak arcát, még ha ezt lazán, már-már nemtörődöm módon is adják elő, mintha biztosak lennének benne, hogy amit adnak, az klassz lehet csak s az ajándékozott sem gondolhatja másként. Szóval most is hanyagul zsebre vágja kezeit és enyhén oldalra biccentett fejjel várakozik, mit szólnak a sál-nyaklánc-ajtódísz-nemistudjamicsodavirágbigyóhoz, s ugyan csak lazán mosolyodik el az első lelkesedés láttán, belül azért nagy kő esett le a szívéről. A virágos is talált, ami duplán jó, mert akkor az első ajándék is tetszeni fog Jess-nek, ha egyszer kibontja. Bár ne kelljen neki.*
- Sajnos akármennyi teát ittam reggel, nem tudtam kiolvasni a teafűből milyen ruha lesz rajtad, közlékeny barátnőket sem találtam, Giát meg se mertem kérdezni... De ha nem akad majd hozzá megfelelő ruha, akkor az lesz nekem a következő kihívás mondjuk szülinapodra. *Azért most is lopva figyel, mennyire jelenik meg rejtetten a pánik Jess szemeiben, mert esetleg a sál sem tetszik neki mégse, s akkor egy hozzá való ruha minden nő rémálma lehet.*
- Nagyon szépen köszönöm, igazán nem kellett volna! *Azon meg sem lepődik igazán, hogy ő is kap valamit. A lányt elég figyelmesnek tartja ahhoz, hogy gondol rá, de hogy mit fog kapni, arra ötlete sincs. George tippje egy jóóó színes pulcsi lenne, így Frednek igazi meglepetés, hogy mit rejt a csomagolás. Az ízléses burkolás egyébként nem túl finom mozdulatokkal kerül le róla, de megakad egy pillanatra, mikor tudatáig eljut, hogy a ráírt arany szót érti és olyan nincs, hogy a "büntetés" bármilyen pozitív módon kapcsolódjon a szokásos Merry Christmas jókívánságokhoz. Jobban megnézve aztán felnevet, meglátván, mi is lett a csomagolóanyag, s innentől már óvatosabban, kisebb vehemenciával bontja az ajándékot, pedig érdekli milyen színes pulcsit kap.*
- Ó, még doboz is van! Te aztán fel tudod csigázni az érdeklődést! *Ő nem számít olyan instrukciókra, hogy nem bonthatja ki, így rögtön neki is lát felemelni a doboztetőt, igaz, fejjel kicsit oldalra hajol. Rossz beidegződés, nem tudnak George-dzsal úgy dobozt kinyitni, hogy ne számítsanak valami kirobbanó sikerű ajándékra. A teljesen nyugton maradó fülvédő aztán meglepetés, mert ártalmatlannak tűnik, meg nem is pulcsi, ráadásul fekete!*
- Nahát! Köszi! *Nem tudja mire vélni a fülvédőt, de úgy van vele, hogy ez olyan, mint a pulcsi, nyakkendő és társai, a női logikát megérteni úgy sem lehet, viszont széles mosollyal veszi fel rögtön ajándékát.*
- Nooos, hogy áll rajt...? *A kérdést nem fejezi be, s arca most lesz igazán meglepett, mert ekkor hallja meg a zongoraszót. A dobozt papírostul hamar a hóna alá csapja, hogy felszabaduljon mindkét keze és jobban fülére szorítsa a fülvédőt, hogy a báli zenén át jobban hallja. Aztán igazán meleg, elragadtatott pillantással néz a lányra.*
- Jess, ez... Ez... *Aztán szavak helyett inkább előre lép és hacsak Jess el nem húzódik, egy puszit ad a lány arcára köszönetképpen. Nem mellesleg azzal a hátsó szándékkal, hogy ismét érezhesse haja illatát, mint akkor ott a zeneteremben is a darab eljátszása előtt.*
- Jé, ez most valami más! Ez mi? *Nem tudja, hány számot tud a spéci fülvédője, de leveszi és kicsit Jess füléhez tartja, hogy hallja ő is, melyikről beszél.*
- Nagyon köszönöm az ajándékot, hatalmas ötlet! Fel szabad használnunk George-dzsal?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-03-24, 21:07


Jess&Fred
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Milyen rossz fát tettek a tűzre három évesen?
Kérdi abban a pillanatban, ahogy megfogalmazódik benne a kérdés. Próbálja elképzelni a pici ikreket, de nehezére esik, talán mert egész életében kamasz-fiatal felnőtt korban ismerte őket. Ó, pedig biztos nagyon aranyos lehetett a pici Fred, új megkaparintani való cél kezd kialakulni szöszke buksijában. Szereznie kell egy kiskori képet Fredről! Ettől egészen átszellemültté válik arckifejezése, ez könnyedén leolvasható arcáról, ha esetleg a fiú még mindig tanulmányozná az arcjátékát.
Bólint egyet, mintha csak azt mondaná, ha Dumbledore professzor tudott a névcserés akciójukról, akkor minden rendben van.
Figyelmesen hallgatja aztán Fredet, mikor Giára és az ő számonkérésére terelődik a szó. Lehet egyszerűen zavarba jönne, ha ott megállna a történet, hogy nővére szenvedélyesen faggatta Fredet… de csak mert Jess is tudna szenvedélyes lenni Freddel, ha álomvilága lenne a valóság. Viszont tovább beszél a griffendéles fiú s a szavak nyomán éledő tüzes képsortól felejt el Jess levegőt venni. Ő és Fred abban a lehetetlenül kicsi seprűtárolóban, összezárva, ki tudja mennyi ideig! Most először kívánja, hogy ismételje meg a szabályszegést Fred, de persze ezt nem mondja ki. Nem is menne most a beszéd, mert a légszomj mellett…
- Gia már csak ilyen.
Mondja nem túl nagy meggyőződéssel hangjában, mert még mindig tart álomutazása a sötét seprűtárolóban, de nagy nehezen kirángatja magát onnan, mert hát most végül is az igazi Freddel lehet, nem is akárhol, a karácsonyi bálon, ideje hogy a jelenre és a valóságra koncentráljon!
- Hát még szép, a karácsony nálunk is karácsony, azért a Mardekár nem olyan borzasztó ház, hogy az odajárók azt se ünnepeljék. – Szól rá Fredre feddőn, családjából csak ő nem tagja zöld-ezüstös háznak.  – De amúgy csak négyesben szoktunk ünnepelni, az újévi partyn szoktunk találkozni a nagy családdal.
Magyarázza nagy beleéléssel, hogyan is ünneplik ők az évi végi jeles eseményeket. Azt kérdeznie sem kell, hogy a Weasley család hogyan ünnepel, hiszen mindig is híresek voltak az összetartásukról.
Az ikrek munkamódszerei hallatán Jess máris füzetből épült tornyokat vizionál, amik betöltik szobájuk minden egyes négyzetcentiméterét. Azt valahogy nem is tartja kérdésnek, hogy közös az ikrek szobája. Szívesen belelapozna az egyikbe, kíváncsi rájuk, de a kellemes hangulat ellenére nem tudja átlépni szokásos, általában viszonylag jól titkolt bátortalanságát, így nem kéri, hadd kukkantson bele az egyikbe. Az átlépni szándékozott szabályokat biztosan meg tudná mutatni, így elkerülhetnék a folytonos büntetőmunkát az ikrek, ami pedig meglehetősen nagy aduász lehetne a kezében, de a füzetek ugyanúgy George-é is, így nem szólja el magát.
Átadja Angelina ajándékát Frednek, hogy visszategye a nagyhalom másolata közé. Szegény lány, el fogja mondani őket egy s másnak, mire kinyitja az igazi ajándékát… már ha tényleg nem szerencsés és nem nyúl bele rögtön az igaziba. Habár ha épp most művelnek valami galádságot az ő ajándékaikkal, akkor feltehetően csak egy jót nevet majd, mikor meglátja a nagy kupac ajándékot.
Legyint egyet, annyira nem hatja meg az elkevert ajándéka, hiszen annál nagyobb ajándékot nem lehet adni neki, mint hogy most Freddel lehet. Kivéve, ha azt az ajándékot történetesen magától a fiútól kapja. Mit ajándékot? Ajándékokat! Rögtön kettőt is, ami, mint tudjuk igazából három.
- Ó, köszönöm!
Átveszi a pici csomagot és érdeklődve olvassa el az instrukciót, még szerencse, hogy épp felfelé volt a cetli, különben előbb hullott volna le a piros csomagolópapír, semmint Fred rászólhatott volna. Így aztán felvont szemöldökkel, kérdőn pillant az ajándékozóra, de végül nem kérdez semmit, mert a vörös hajú fiú megelőzi. Csak egy vágyakozó pillantást vet még a kicsiny dobozra, mielőtt figyelme a második csomagra terelődne.
- Akkor ezt ki szabad bontani?
Pontosít rá a biztonság kedvéért, majd lelkes vehemenciával nekiesik a csomagoló anyagnak, ami hamar megadja magát és kicsusszan a különleges sál.
- Aztaa, ez nagyon szép, milyen különlegesek a színei! És nézd, virágos, attól mindig mosolyognia kell az embernek!
Lelkendezik, miközben hagyja, hogy széthajtódjon a sál, számára láthatóan nem okoz fejtörést, hogy ez most mi lehet, rögtön fel is próbálja, és az eddigi fülig érő mosollyal éles kontrasztban lekonyulnak szájszélei.
- Hát ehhez a ruhához nem passzol sajnos.
Szeret színesen öltözködni, de azért egy báli ruhával azért óvatosan bánik, különösen ha ilyen nem szokványos anyagból készült. Leveszi nagy nehezen a nyakából és a másik kis dobozkával együtt készül eltenni báli táskájába, amiben láthatóan nincsen túl sok hely, ugyanis a visszafogottan tértágított táska – elvéger nem bálozhat egy komplett szobányi holmival együtt – nagy részét egy arany színű, de sűrű írással ellátott papírba rejtett csomag bújik meg. Azt most kiveszi és átnyújtja a címzettjének.
- Én is készültem egy aprósággal, remélem tetszeni fog, Boldog Karácsonyt!
Nem kezd szabadkozni, amiért ő csak egy ajándékkal készült. Nem tudja, hogy Fred nagyobb önkontrollal viseltetik-e az ajándék-kibontás területén, mint ő, mindenesetre Jess elteszi ajándékait a felszabadult helyre. A csomag alakjából kiindulva egy dobozt rejt, vagy nagyobb fajta könyvet… a könyv hatást tovább erősíti a különös csomagolópapír, amit ha Fred jobban megnéz, akkor a múltkor a zeneteremben emlegetett brosúra, aranyszínűvé varázsolva. Jess lélegzetvisszafojtva figyeli, vajon szemet szúr-e a másiknak az apróság vagy sem. Habár az ajándékra biggyesztett nagy arany masni igencsak figyelemelterelő lehet.
Maga csomag nem könyv, hanem egy egyszerű, fehér, nem túl magasfalú doboz. Ha Fred – akár itt és most, akár később – felemeli a doboz felső részét, akkor egy, a dobozhoz hasonló egyszerűségű, ellenben fekete színű fülvédőt talál benne. A téli kiegészítő különlegességét az adja, hogy ha valaki felveszi, akkor kellemes zeneszót hallhat, ez a fülvédő egészen pontosan két zenedarabot tud lejátszani, az egyik a zeneteremben eljátszott egyszerű zongorajáték, a másik pedig Gia egyik kedvence, mindkettő Jess előadásában, de utóbbi információkkel egyelőre nem sokkolja Fredet, pláne, ha nem is próbálja fel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-03-01, 18:06


A Jó és a Rossz  tánca

Jess & Fred

*Szélesen elvigyorodik Jess reakcióján.*
- Csak tizenegy? Az egész családom egymás szavába vágva mesélhetne, mit követtünk el George-dzsal úgy három éves korunk óta! *Derűs, de azért... valahol kíváncsian lesi Jessamine reakcióját, próbálja a gondolatokat kilesni.*
- Ha ő nem is, de Dumbledore biztos tudja. Érdekes volt a tekintete és mosolya, mikor ránk nézett miután a helyet foglaltunk a Griffendél asztalánál. *Ha ezzel szabályt is sértettek, a Süveget végeredményben nem vágták át, nem tudták átejteni, s az a személyiségük alapján osztotta őket a megfelelő házba. Márpedig, a csíny próbája is a személyiségük része.*
- Nagyon... szenvedélyesen tudta kérdezni, mi dolgom lenne veled, hogy igazából rád számítottam és téged húztalak volna be oda a seprűtárolóba. Bevallom, néha még nekem is lehetnek gondjaim az ikrekkel és egy villanásra látva őt a leengedett hajával... De a lényeg, hogy nem rajongott a tényért, hogy ismerlek és esetleg bajt hozok a fejedre. Ez egészen kedves tőle. Mármint, rád nézve. *Vigyorog egyet a végén, mert ez a számára aligha hízelgő, holott most is milyen szépen viselkedik a bálon. Még senkit nem tréfáltak meg, pedig most mekkora szám lenne egy olyan festékcsata valami karácsonyi aláfestő zenére.*
- Szavadon foglak! *Csap le rögtön a büntetőmunkán hallható lehetőségre, Jess pechére Fred szemei azonnal felcsillantak. Hiába a javítás és szépítés, ez már késő. Mondjuk legalább megnyugodhat a lány, hogy holnaptól jön a téli szünet, így biztos, hogy nem fognak rosszalkodni az ikrek. Legalábbis itt, otthon az Odúban az már más kérdés.*
- Hiszen karácsony van! *Pár nap ide vagy oda... De ott a fa!*
- Szóval nálatok is kellemes légkörben telik a karácsony? Összejön a nagy család, finom étkek, karácsonyi dalok, Draco és Lucius mikulás-sapkát húznak... *Nem, nem tudja megállni, mosolyognia kell ezen a képzeletbeli képen. Ezentúl ha meglátja bármelyiket a kettő közül, ez fog eszébe jutni menthetetlenül.*
- Többnyire, nagyon ritka az ihlet hiánya, s nem érkezik a múzsa csókja. Ilyen helyzetekre van egy füzetünk - jó, több is -, amibe felvéstünk pár ötletet, s onnan szemezgetünk vagy tökéletesítünk valamit. Sok mondjuk a zsákutca, de ez nem nagyon kedvetlenít el minket. *Mesél Jessnek a munkamódszerükről, legalábbis egy kis részéről, amibe ritkán engednek bepillantást. Az ajándékkutatás viszont nem ér célt, legalábbis csak Angelináét találják meg.*
- Nocsak, ezt itt hagyták volna? Igazán optimista hozzáállás... Vagy nem fért bele abba a mütyür táskába, amit ti lányok tudtok magatokkal cipelni még bálba is. Na de lássuk csak, mit tehetünk... *A zakó belső zsebéből a pálcája kerül elő és az ajándékcsomagra irányítja, majd egy rövid varázsszót követően mint a gombák, úgy bukkannak fel a fa körül a csomagok, melyek külsőre pontos másai Angelina ajándékának, még a neve is rajta szerepel legalább öt-hat tucat kis csomagon.*
- Az igazit vissza is tehetjük, hátha szerencsés kézzel elsőre ráhibázik, melyiket kell felvinnie, s nem az összeset. *Azért annyira ő sem gonosz, hogy eltulajdonítsa más ajándékát, ami nem George-é. Az övét is csak azért, emrt George is lenyúlta Fredét, s úgy tűnik Jessét is valahova elbűvölte. Apropó, fel is néz a fa tetejére, meg végig az egész termen a magasban, amelynek dekorációja épp most vált át egyik ház színéről a másikra.*
- Sajnálom, hogy miattam egy ideig nem jutsz hozzá az ajándékodhoz, de lehet reggelre ott vár majd a szobádban, meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. De hogy ne maradj teljesen meglepetés nélkül, ezt a kettőt neked hoztam, Boldog karácsonyt! *Zakó zsebben eltűnik a pálca, helyét két kicsiny csomag veszi át. Az egyik valóban apró, alig nagyobb egy gyufás-skatulyánál, piros kis csomagolás fedi tartalmát és egy csaknem vele megegyező méretű cetli lóg le róla Fred kissé szálkás, balra dőlő kézírásával: "Jessnek! Ha valaha is szomorú lennél, remélem, ez felvidít majd. - Fred"*
- Tudom, ez így gonosz ajándék, hogy ki sem lehet nyitni még, sőt, remélhetőleg soha, ezért a második. *Teszi hozzá kissé szórakozott félmosollyal kommentálva, a második ajándék valóban nagyobb, azon nincsen instrukciós cetli, csak ugyanabba a piros karácsonyos csomagolópapírba becsomagolva, méretre két tenyérnyi, puha és meglehetősen amorf formát vesz fel, így biztos nem dobozt rejt. Kíváncsi Fred, vajon kinyitja-e most Jess, vagy ha nem, vajon tetszeni fog-e neki az ajándék? Az ajándékról maga Fred nem is tud nyilatkozni érdemben. Mármint, ez egyáltalán sál vagy nyaklánc? Kötött, de nem úgy néz ki, mintha bármi melegítési szándékkal készült volna. Viszont a virágok és a színek miatt mikor meglátta, egyből a lány ugrott be, így esett a választása erre.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-02-26, 21:50


Fred & Jess
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Tényleg?
Reméli kérdéséből kihallhatóak a kimondatlan szavak, amelyek arról biztosítanák a fiút, hogy egyáltalán nem kötelező elmesélnie.
- Természetesen!
A szinte rögtön rávágott ígéretként is fölfogható biztosíték a titoktartásról feltehetőleg elnyomják azokat a bizonyos kimondatlan szavakat, de nem tehet róla, annyira izgatott. Még azt se kezdi bizonygatni, hogy milyen kiválóan tud titkot tartani. Elvégre nem minden nap jut az ember lánya egy ilyen különleges titok birtokába. Azt még csak véletlenül se említi meg, hogy a köznyelv szerint a titok csak addig titok, míg egy ember tudja, most meg máris megtudja ő is harmadikként, inkább figyel a történetre. Történetre? Azt hitte csak egy háznevet fog kapni, ami kizárásos alapon vagy a Hugrabug, vagy a Hollóhát vagy a Mardekár. De így még jobb, szép mesét fog hallani, legalábbis szende kicsi lelkecske arra számít. Az első csínytevés hallatán aztán élesen szívja be ajkai között a levegőt.
- Nem, ezt nem tehettétek. – Ha nem táncolnának, szája elé kapná kezeit.  – De hát akkor még csak tizenegy évesek voltatok!
Megcsóválja a fejét, ezt a sokkot fel kell dolgoznia. Magában megállapítja, hogy kénytelen egyetérteni a Süveg bölcsességével, de eme egyetértését még nem tudja kifelé is kommunikálni, agyának nagyobb részét még mindig a szabályszegés mivolta foglalkoztatja. Habár ha jobban átgondolja, nem is tudja hirtelen fejből, van-e egyáltalán ilyen szabály.
- Hát megértem, hogy ezt nem nagyon reklámoztátok, majd a diplomaátvétel után már nyugodtan anekdotázhattok erről is, habár nem is tudom, én lehet, akkor se merném kihívni magam ellen McGalagony professzor szigorú haragját.
Az meg se fordul a fejében, hogy most ő szabjon ki büntetést, nem is lenne igazságos, hiszen a két elkövetőből csak egy van jelen, azon felül Jess nem híve az ennyire visszamenő büntetésnek, mondhatni az ő szemében már elévült a csíny.
Szégyenlősen elmosolyodik, nagyon is érti, mire céloz Fred. Életének talán legmeghatározóbb pillanat volt, ami igazából be se következett volna egy csapat rosszindulatú kamasz nélkül… furcsa az élet.
- Volt szerencséd látni? Mi történt?
Nem hall se gúnyt, se szakrazmust a fiú szavaiból, szemeibe pillant, de ott se találja nyomát. Mit csinált vajon Gia? A „hölgyemé” kifejezés melengető hangzása feledteti vele a nővérén való morfondírozást.
- Hát, előbbire hamarabb sor kerülhet, ha egyszer megint a zeneteremben kellene büntetőmunkát végezned, de természetesen ne kelljen, se ott, se máshol – javítja rögtön magát, de már megtörtént az elszólás, hát igen, nem tehet róla, nem hiszi, hogy bármitől megváltoznánk az ikrek, különösen a beosztási csíny ismeretében, inkább folytatja – szóval egy-két dalt eljátszhatok, ha tényleg érdekel.
Jól esik neki a fiú érdeklődése, és ha zenéről van szó, már tudjuk, hogy nem kell kétszer kérni.
- Viszont el kell szomorítsalak, Gia csak karácsonykor hajlandó énekelni, bocsi.
Nővérének is szép énekhangja van, egyszerűen csak nem szeret énekelni. Nem gondolja, hogy Fred esetleg máshogy gondolja, ezért sem fejti ki jobban a dolgot. Na meg lelkei szemei előtt épp az a jelent pereg finom fahéj- és narancsillattal kísérve, amelyben Fred náluk karácsonyozik és a nagy karácsonyfát körülállva éneklik a hagyományos karácsonyi dalokat.
- Látom, ötletekből nincs hiány. Ezen nem is nagyon kell gondolkodnod, gondolkodnotok, csak úgy jön, olyan természetes gondolat, igaz?
Sokat gondolkodott már ezen, az ikrek mindig olyan szempillantás alatt tudtak rossz fát tenni tűzre, hogy annak már-már valahol ösztönösnek is kell lennie. Habár a nagyszabásúbb csínyek, mint például a festék-csata, komoly előkészületeket igényelhetnek, szóval ez már rég több, mint ösztön. Fantasztikusan használják fel az ikrek ezt a született tehetségüket.
- Nincs, csak Angelináét találtam meg.
Egyenesedik fel, miután másodjára nézte át a fa előtti jobb első ajándékkupacot. Kezében tartja a szépen becsomagolt ajándékot, láthatóan nem tudja, mihez kezdjen vele.
- Furcsa, George ajándékának is itt kéne lennie akkor, lehet azt hamarabb megtalálták és azzal foglalkoznak?
Körülnéz, de nem találja a párost. Kérdőn pillant Fredre, most mit csináljanak, csak úgy nem akarna kiszúrni Angelinával. Gondolatai elkalandoznak, vajon az ő ajándékaik hol lehetnek? Lehet, hogy azt rejtik el épp és George óvintézkedésből vitte magával a sajátját, úgy okoskodva, hogy Angelináét nem bántják majd? Meglehet, túl sokat gondolkodik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-02-21, 23:53


A Jó és a Rossz  tánca

Jess & Fred

*Felnevet azon, ahogy Jess csak rákérdez még egyszer arra, hogy hova is akarta őket sorsolni a Teszlek Süveg.*
- Oké-oké, elmesélem, de maradjon a hármunk titka! *Kacsint egyet hozzá. Nem mintha olyan nagy titok lenne, de így jobban hangzik az egész. Talán a rejtett vágy az oka, hogy valami cinkosságba szeretné belevinni a prefektus-lányt, s egy közös titok jó kezdésnek tűnik.*
- A Süveg először engem hívott: Weasley, Fred! Mi persze George-dzsal csak összepillantottunk és automatikusan ő indult előre helyettem, s az ő fejére tették a Süveget. Azt mondta, hogy ravaszak vagyunk, hogy egy ilyen helyzetben is, mikor ekkora a tét, nem izgulunk, mint a többiek, hanem az agyunk jár, ezért a Hollóhátban is megállnánk a helyünket. Nagy jövő várhatna ránk ott is. De azt is mondta, hogy a több száz év alatt ilyent még senki nem merészelt meglépni ezen a ceremónián, így a merészségért a Griffendél lesz a mi házunk. Az én fejemhez alig ért hozzá a Süveg, már kiáltotta a Griffendélt. Persze, azóta is mindenki azt hiszi, hogy én akkor George voltam, nem mondtuk el a cserét. Belegondolva, lett volna belőle bonyodalom, ha engem mint állítólagos George-ot máshova küld. *Meséli el az első csínyt, amivel indítottak a Roxfortban. Turpisság, amiért azóta se kapták meg a büntetést, s reméli, nem is szabja ki rá a szőke hajú prefektus hatalmánál fogva. Bizalmi helyzet ez most.
Aztán figyelmesen hallgatja Jesst, az ő választásuk hogyan történt, s miért véli úgy a nővére, hogy a távolsággal megvédi a húgát. Valahol érti is, meg nem is. A lány társaságában mindig el tudja felejteni, hogy Malfoy-rokon Jess. Mondhatnánk, hogy fekete bárány, de igazából a sok fekete bárány között Jess lehet az egyetlen fehér.*
- Hát... vettem észre, mennyire szálltak le rólad. *Jegyzi meg csendesen, mert emlékszik arra a délutánra, amikor ő húzta ki a pácból Jessamine-t. Persze, ez nem feltétlen a nővére hibája, bár kissé gyengének tartja, hogy nem áll ki a testvére mellett. Talán ő is árulónak tartja húgát? Nem, ezt nem hiheti.*
- De azt is volt szerencsém látni, hogy mennyire a szívén viseli a nővéred a sorsod. *Mosolyodik el. Látta ő a seprűtárolóban, mennyire aggódik amiatt Georgiana, hogy Fred egyáltalán ismeri a húgát és abban a hitben rántotta be oda, hogy Jess az. Fred egészen másként lépett volna, ha Jess-szel van Piton megjelenésekor, de ez már nem derül ki.*
~ Remélem jogosan tart tőle.~
- Hölgyemé a döntés.
*Mosolyog Jessre, de titkon bízik benne, hogy egyszer csak rácsábítja valami rosszra a lányt. Legalább egyetlen nyamvadt pont levonásáért. Nem sokat számítana a pontversenyben. Igaz, azért nem buktatta volna le a lányt Piton előtt, az már egészen más súlycsoport lenne.*
- Akkor kénytelen leszek tovább várni, míg meghallom egy művedet... és Georgiana hangját. *Vigyorodik el, nem bírván nem odaszúrni ezt a végére. Most fejben elképzelte mennyire rémes énekhangja lehet Jess nővérének. Hát, ha ez igaz, kész szerencse, hogy a férfiak adnak szerenádot a csajoknak és nem fordítva, különben tényleg elkezdte volna megsajnálni Chance-t.*
- Kibírható. *Pillant le a furcsa fröccsre, de nem cseréli ki szörpre, inkább pár gyors korttyal elfogyasztja, úgy sem töltött sokat. Talán a neveltetés, felnövésüknek körülményei, hogy nem szokásuk pazarolni. Még úgy sem, hogy kezd egyre több pénz befolyni a termékeik árából.*
- Minimum a fúria fűzhöz! Megtartjuk az ötleteket! *Mosolya széles, tetszik neki Jess elgondolása is, miközben mindketten egyszerre több ajándék után néznek a fa alatt.*
- Lássuk csak, az évek során nem egy tervet kiforraltam már, szóval ha most én bukkanok rá előbb George-éra, akkor bőség zavara lép fel. Például gondoltam olyan csomagolásra is neki, ami végülis cukorka és le kell nyalogatni, ha hozzá akar férni, természetesen az Ehető sötét jegy-ízében. *Igen, ez pont annyira lehet finom, mint amennyire a nevéből következtetnénk.*
-  Vagy például mérettől függően elrejteni az egyik lovagi páncélban. Nem szeretik, ha nyitogatják őket, akkor rögtön párbajozni akarnak, és nem túl lovagiasak ám, az összes az adott folyosón bekapcsolódik. Ez tapasztalat! De az is felmerült, hogy csak simán megőrzöm az ajándékot és feladatot kell teljesítenie a kiváltásához, például szerelmes szonettet adni elő Hisztis Myrtillnek vagy Hóborcnak, esetleg a Véres Bárónak.... Én amúgy nem találom az enyémet, de az övét sem. Remélem, nem megint a Csillagvizsgáló-torony tetejére ragasztotta fel Örökfix-szel. A három évvel ezelőtti ajándékom azóta is ott van. *Kicsit csalódott arckifejezése van, remélte, idén beelőzi testvérét, de úgy tűnik, ez jövő karácsonyra marad. Már megint.*
- A tied megvan?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-02-20, 22:46


Fred és Jess
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Nahát, nem a Griffendélbe? Hogyhogy? Hová akart küldeni?
Kerekednek el szemei a meglepődéstől, majd gyorsan észbe kap, ez meglehetősen bensőséges téma, hallott már róla, hogy a Süveg milyen különösen, milyen mélyre hatóan vizsgálja a diákokat.
- Mármint nem kell válaszolnod, ne haragudj, csak hát ti olyan merészek és bátrak vagytok, és hát mindenki a családotokból odajárt, olyan hihetetlen, hogy nem a Griffendélbe szánt elsődlegesen titeket. Egyikőtöket sem?
Csak nem tudja megállni teljesen, kicsúszik még egy kérdés, most már nem visszakozik, nem is olyan kényes talán ez a kérdés, mindenesetre bocsánatkérő félmosollyal pillant fel Fredre, mielőtt ő maga válaszolna.
- Engem nem kérdezett, sőt, nem is gondolkodott sokáig, mikor beosztott. Giával viszonylag hosszabb ideig diskurált, de nem beszélt erről sokat Gia, úgyhogy nem tudom, lehet a zellerleves receptjéről csevegtek.
Ezt ő maga se gondolja komolyan, de nagyjából a semmivel egyenlő, amit nővére hajlandó volt erről az élményéről mesélni, szóval Jess nyugodtan kiszínezhette képzeletben a történetet.
- Hát, tudod, mikor elsőévesek voltunk, az első hetekben attól, mert külön osztottak be minket, sokat voltunk együtt, ha nem is úgy és annyit, mint otthon. Aztán feltűnt, hogy az évfolyamból a háztársai akkor piszkálnak leginkább, miután együtt voltunk, mondjuk együtt tanultunk a könyvtárban. Mintha ezzel emlékeztettük volna őket, hogy a családnevem és az elvárások ellenére áruló lettem a szemükben. – Elfintorodik, már akkor se tudta ezt megemészteni, olyan butaság. – Aztán Gia szerint, ha nem dörgöljük az orruk alá, hogy ikrek vagyunk, majd leszállnak rólam. Lassan ugyan, de bevált a terv, mondjuk néha elgondolkodok, hogy ha még pár hétig, talán hónapig kitartunk, pontosabban én nem vagyok olyan gyenge és túlérzékeny, talán megszokták volna, hogy ez van és leszálltak volna rólunk.
Most a tánc ellenére megvonja a vállát, már úgyis mindegy és már nincs is sok hátra a suliból, még akkor se, ha mindketten maradnak az egyetemi képzésre is. A legyintés viszont már nem sikerül, nem tőle kell bocsánatot kérnie Frednek a felesleges takarítás miatt. Egyébként Gia szereti a rendet maga körül, személyes holmijait ő maga tartja rendben, otthon is, de a takarítás az már más tészta, az a házimanók dolga.
- Egyrészt neki nem mutattam azt a brossúrát, másrészt szerintem az ellentettjétől tart inkább, hogy valamiféle bajba keveredek, de mindegy, mert ez azért nem ver éket közénk, nem kell hazudnom emiatt.
Csak egy nagyon kicsit sajnálja végül gyorsan elhadart bizonygatását, hogy a jövőben is szabadon keresheti a fiú társaságát, mert azért azoknak a titkos találkáknak igencsak különleges a hangzása, no meg a maga varázsa, úgy, ahogy Fred mondja.
- Igen, olyasmi.
Bólint egyet, Fred rátapintott a lényegre, ezt követően viszont kénytelen ellentmondani.
- Hát még ha meg is írnám, kétlem, hogy hallanád, Gia nem az az éneklős fajta, még ezért a kihagyhatatlannak tűnő alkalomért se hiszem, hogy megtenné.
Válaszolja felfelé görbülő szájszélekkel, most már fel is pillant Fredre. Nem éppen szakmailag nézve a kérdést, biztos furcsa lenne a sok szívhez szóló szerelmetes dal után ugyanannak a fiúnak egy olyan dalt írni, ami a lehető legellentétesebb érzelmekről és gondolatokról szól. Vagy csak fognia kéne egy dalt, a szeret szó helyére beírni az utál-t, az összes pozitív jelzőt kicserélni negatívra, ami természetesen egyik se lenne igaz, telepakolni egy csomó dob és basszusgitár résszel és kész is lenne a mű.
- A szörp fincsi, cseréld ki, azután menjünk akkor vadászni!
Megvárja az esetleges furcsa-fröccs eltüntetést és szörp-töltés műveletet csak azután indul meg a fa felé. Menet közben jó is, hogy most előre mehet, a sokadalomban nem is tudnának egymás mellett menni, így nyugodtan el tud merengeni azon, hogy jelenthet-e valamit többes számban csípni valakit, már az alapvető jelentésén túl.
- Na lássuk, akkor…
Szoknyájára ügyelve hajol le vagy guggol le épp keresve nem csak a saját, hanem Georgék ajándékait is, hátha rátalál valamelyikre.
- Te mit csinálnál az övékével, ha megtaláljuk? Pár méter szalaggal jó sok sorban hozzá lehetne erősíteni a fához vagy egy kis üst sütőtökfröccshöz.
Vigyorodik el a felvetés második részén, ötletel, de igazából arra kíváncsi, hogy Fred mit talál ki, a Weasley fiúk nyomába nem lehet érni, mikor tréfálásról van szó.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca 2015-02-06, 11:50


A Jó és a Rossz  tánca

Jess & Fred

- Értem. *Bólint rá a Chance és Georgiana párosra adott válaszra. Na majd az egyik roxmortsi hétvége alkalmával kikérdezi egy jó mézsör mellett Chance-t. Habár ha nem tudja elkapni, mert egész nap a lánnyal lesz, akkor már úgy sem lesz mit kérdezni.*
- Nehéz lehet. Én el sem tudnám képzelni, hogy külön házban legyünk George-dzsal, habár akkor sem lenne több hiányzásunk, mint most, mert akkor is biztos együtt lógnánk. De jó, hogy együtt maradhattunk, még ha eredetileg a Teszlek Süveg nem is a Griffendélbe szánt minket. Tőled egyébként nem kérdezte meg, hova akarsz kerülni? *Folytatja tovább ezt a témát, még ha finoman puhatolózva is, mert nem akarja elszomorítani Jess-t. Elszomorítani sosem szeretett senkit, még anyjukat is csak idegesítik s nem szomorítják el.*
- Miért gondolja úgy, hogy a távolsággal véd meg a legjobban? *Nekik persze könnyű, a családból mindenki a Griffendélbe került, és a közelség már adta, hogy meg tudják egymást védeni, ha kell. Ők maguk sosem szorultak rá, legfeljebb mikor még bátyjaik is a suliba jártak és prefektusok voltak, néha nem néztek oda és ezzel mentették őket. Ront nem kellett megvédeni soha, elején kellett picit Ginny-t, de egyrészt hamar le lehet szoktatni az embereket a piszkálódásról a Weasley Varázsvicc Vállalat termékeivel, másrészt hamar ráérzett Ginny is, milyen az oroszlán-virtus.*
- Azt nem tudtam kihagyni! Bocsánat! *Az ikrek mesterei a fülig érő vigyorral való bocsánatkérésnek, mert na, még mindig nevetnie kell Georgiana képén, mikor egy órás takarítás után látta felszívódni magától a festéket és lazán távozni az addig henyélő Fredet. A folytatás viszont meglepi, fel is vonja szemöldökeit.*
- Ezek szerint ő nem híve a prefektusi jelenlét javító hatásának. Így viszont külön köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást, de... ha a barátságunk még nagyobb éket verne közétek, akkor természetesen megértem, ha nem keresed többet a társaságomat. Mondjuk a titkos találkáknak is megvan a maga varázsa, de nem akarom azt sem, hogy hazudnod kelljen miattam. *Jess-re bízza a döntést, mely ha valóban a távolság tartása lesz, hát... valahogy csak kibírja. Azt nem fogja tudni megállni, hogy oda ne köszönjön és mosolyogjon a lányra, sőt, talán úgy is intézné, hogy "véletlenül" össze-összefussanak pár szóra, mert élvezi a lány társaságát. De azt is látja, mennyire fontos Jess számára a testvére, Frednek meg Jess... S ahogy a lány a dalszövegírásról beszél s Fred mellkasát nézi inkább pont kapóra jön Frednek, hogy leplezetlenül nézhesse a szép arcvonásokat, a hosszú szempillákat.*
- Tehát ha jól értem, ez olyasmi akkor, mint a költészet? Jól hangzik és le a kalappal őszintén, hogy ilyeneket tudsz! Tesódnak nem írsz egyet? Dalban mondhatná el, mennyire utál! Szerintem találnánk rá Mardekáros kórust is, szóval tervezhetsz bele vokálnak való részt is. S legalább én is hallhatnám egy művedet. *Mosolyog a lányra, még ha ő talán nem is látja, ha még mindig nem néz fel, de Fred hangja elég beszédes ahhoz, hogy kiérezze belőle a derűt. A italokhoz való mókás érkezés után a rendelésnek megfelelően tölt gyömbérszörpöt a lánynak és átnyújtja neki, magának meg bevállalja azt a kancsót, ami előtt kis táblán a sütőtök-fröccs szó áll. Tölt egy pohárba és Boldog karácsony-t kívánva koccint a lánnyal. Az első korty után aztán furcsán néz a saját poharába.*
- Legközelebb én is gyömbérszörpözök, ez rettenetes. *Vonja meg a vállát, majd tekintetével követi Jess-ét a fa felé. A szavak hallatán elmosolyodik.*
- Nem ismered még Angelinát. Olyan, mint Katie, ő is benne tud lenni a mókában, részben ezért is csípjük őket annyira. De a felvetés tetszik, jó lenne végre egyszer megelőzni George-ot! Úgyhogy hölgyem, csak Ön után! *Engedi előre lovagiasan Jess-t, mondjuk kicsit azzal a hátsó szándékkal is, hogy hátulról még nem volt alkalma megcsodálni ezt a szép, hosszú lábú angyalt. Út közben kiterveli azt is, hogy ha George mégis megelőzte őket, akkor majd vigaszdíjként az elrejtett ajándék helyett átadja a sajátját Jessnek, ami öltönyzakója zsebében lapul.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jessamine Findley
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 155

TémanyitásTárgy: A Jó és a Rossz tánca 2015-02-04, 20:37


Fred & Jess
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Ahha… - Mondja elgondolkodva, majd felpillant Fredre. – Hát azt hiszem, még ők sem döntötték el.
Válaszol hasonlóképp, mikor nővérére és Chance-re terelődik a szó. Talán majd a karácsonyi szünetben óvatosan megpróbál puhatolózni, mert hát a kis szöszi meglehetősen kíváncsi. Ugyanakkor nem vakítja el a kíváncsiság, tudja is, hogy óvatosnak kell lennie. Pontosabban csak úgy gondolja, hogy nem árt az óvatosság. Nincsen tapasztalata, még sose volt téma köztük Gia szerelmi élete. Elfojt egy sóhajtást, feltehetően nagyobb lendülettel kérdezné meg barátjától, hogy akkor hányadán is állnak, de nem fogja a könnyebb utat választani.
- Nem csodálom, hogy ez nem jutott eszetekbe, de hát nektek egészen mások is a lehetőségeitek, nekünk itt a Roxfortban nincsen túl sok belőle.. – Int nemet fejével is lemondóan, pedig öt és fél év alatt már igazán hozzászokhatott volna.  – Vagyis most már talán több lehetne, de ennyi év után már egészen megszokássá vált, hogy a suliban csak ritkán vagyunk együtt, meg szerintem Gia még mindig úgy gondolja, hogy ez szükséges a védelmem érdekében.
Ha épp nem táncolnának, most megvonná a vállát, így csak sóhajt egyet és elhúzza kicsit a száját. Már próbálta finoman meggyőzni nővérét, hogy már nem az a tizenegyéves copfos kislány, akit olyan könnyedén meg lehetett ríkatni az első évben. Most már tizenhatéves copfos nagylány, és kineveti azt, aki még most is ilyen gyerekes csúfolódással próbálkozik.
Egy egészen kicsit megint elpirul, mikor nővére neheztelése kerül további boncolgatásra. Nem árulhatja el a valódi okot, mert azzal saját magát buktatná le, ahhoz pedig még nem érzi magát elég nagylánynak mégse.
- Nem, nem annyira haragtartó. Alapesetben. De azzal, hogy hagytad takarítani…
Rettentő kínban van, nem hagyhatja ennyiben a mondatot, mert egészen más következtetést vonna le belőle Fred, márpedig hamarabb vall színt, mint hogy szánt szándékkal állítsa be Giát megveszekedett haragtartónak.
- … hát nem szereztél plusz pontokat, habár a legnagyobb problémát inkább én jelentem, pontosabban, hogy barátkozok veled. Bocsi.
Megkönnyebbülten fúj egyet, kivágta magát és nem is hazudott. Persze ebből majd következhet a kérdés, hogy miért baj a barátkozás, de még mindig megvan a véletlen lábra taposás, mint tartalékterv, ha hirtelen forróvá válna a talaj.
- Ez nem költői kérdés volt? Ha ki lennék akadva, akkor nem jöttem volna veled a bálba.
Válaszolja csak némi fáziskéséssel, mert egy pillanatra tényleg költői kérdésnek gondolta, csak a hangsúly miatt bizonytalanodott el mégis a kérdés minőségét illetően.
Fred felvetésére majdnem sikerül az a lábtaposás, természetesen most abszolút híján a szándékosságnak. Feltehetőleg, ha le is mennek a klubhelyiségbe, sose jött volna ki onnan, se kottával, se kotta nélkül. Még szerencse, hogy a fiú nem hugrabugos, különben a szobájából se jöhetett volna ki soha többet. Lassan visszanyeri természetes arcszínét az iménti hirtelen sápadás után, és újra tud mosolyogni is.
- Mindenféléről, többnyire olyan, mintha egy audio-naplót vezetnék, ha valami fontos történik velem, vagy csak nagyon vicceset álmodok, akkor arról írok egy verset, a dallam nincs mindig mögötte. Az egészen más, viszonylag kevés ilyen kvázi dalszöveghez írok igazából zenét is. Habár van, amikor szavak nem jutnak eszembe, csak dallam. Ez többnyire akkor van, amikor nem is igazán történik velem semmi, csak úgy hatalmukba kerítenek az érzések…
Idáig tekintete hol Fred arcán pihent, hol az egyre zsúfoltabb táncparketten söpört végig. Az utolsó szavaknál viszont kizárólag táncpartnere mellkasát hajlandó szuggerálni, nehogy véletlenül a szemébe nézzen és kiolvashatóak legyenek az ő szemeiből a titkok. Szerencsére a táncparkettről való távozásuk kellően mulatságos ahhoz, hogy ismét feloldódjon. Az utolsó forgatás után produkál egy pukedlit, ahogyan azt illik.
- Gyömbérszörpöt, köszi.
A tánctér felé fordul, szépen megtelt ezalatt a pár szám alatt, a fa körül már alig lézengenek, úgy tűnik, aki ott kezdett, már végzett, a későbbre halasztók pedig még nem indultak kincskeresésre.
- Azért a fánál kezdjünk ugye? Hátha Angelina annyira lefoglalta George-ot, hogy nem volt ideje kezelésbe venni az ajándékainkat. Hm, akkor viszont mi rejthetnénk el az övékét, erre, gondolom, biztos nem számít.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Jó és a Rossz tánca

Vissza az elejére Go down

A Jó és a Rossz tánca

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Földszint :: Nagyterem-